A Magyar Hírlapnak Kásler Miklós azt mondja, az alap- és sürgősségi ellátás megújítása átrendezi majd a feladatköröket, így a finanszírozásban is változások lesznek. Az emberi erőforrások minisztere az állami- és a magánegészségügy szétválasztásáról úgy véli, ha jogilag nincs tiszta szabályozás, az módot ad az előnyök kiaknázására.
Tapasztalata szerint ebben a kórházak csak szolidan érintettek, inkább a magánellátók egyéni ambíciói érvényesülnek. Az interjúban a miniszter hosszan méltatja az új egészségügyi államtitkárt, Horváth Ildikót és elárulja, hogy elődje, Nagy Anikó valóban visszakerül a Heim Pál élére.
Szerinte annak, hogy a kórházak adóssága már 46 milliárd forint idén több oka is lehet, a kórházak gazdálkodása mellett akár az alulfinanszírozás és az úgynevezett tvk-kontingensek szerencsétlen elosztása is.
Érzi az idő szorítását
Reméli, hogy az eredeti 2020-as dátum helyett már a jövő év elejére lezárul a vizsgálat, mert
a jelenlegi viszonyokat nem lehet konzerválni, hiszen az mindig ugyanezt a deficitet hozza majd. Sőt, azt sem tudjuk a lezárásig megmondani, hogy ennek mi az oka. (…) A végső állapotot még nem lehet meghatározni, elhamarkodottan nem szabad dönteni. Ugyanakkor érzem az idő szorítását, a problémát minél hamarabb meg kell oldani
Bár híve a kancelláriának az egyetemeknél, az egészségügy más, mint a felsőoktatás. Szerinte a kórházi pénzügyek megoldásakor a kancellári rendszert is figyelembe kell venni, de nem csak azzal érhető el a pénzügyi fegyelem, ráadásul a kórházakban már dolgoznak a költségvetési felügyelők.
A magán- és az állami egészségügy szétválasztásán dolgoznak, de az
összefonódás erős és mélyen gyökerezik, egy lépésben nem szétválasztható. A kormány álláspontja világos: az egészségügy nem üzlet.
Magánellátásnak nincs helye állami kórházban
A kormány nem szűkíteni, hanem bővíteni akarja az ingyenes ellátások körét. A fizetős szolgáltatásoknak a magánkórházakban a helye. A szétválasztási folyamat központi eleme az,
hogy meg kell határozni, kik dolgoznak a magánellátásban és a tevékenységüket pontosan hol végzik és pontosan mit csinálnak? Állami kórházakban vagy azokon kívül?
Elképzelése szerint a magánellátásnak mindenképpen az állami intézményeken kívül kell történnie. Ha valaki ugyanis a magán- és az állami szférában is praktizál, akkor kérdés, miként alakul a munkaideje, van-e átfedés a kettő között. Szerinte az sem fordulhat elő, hogy valaki a magánellátónak fizet, mégis az állami szektorban gyógyítják meg.
Hecckampány a Székely-ügy körül
A miniszter szerint áttételesen ez összefügg Székely László szívsebész menesztésével is a kardiológiai intézetből. Az országos tisztifőorvos szakmai vizsgálata törvényességi, szakmai és etikai kérdéseket is tisztázott, amit majd nyilvánosságra kell hozni, eredményét pedig el kellene fogadni
és nem hecckampányt indítani, illetve megelőlegezni olyan eseményeket és következményeket, amiket az égvilágon semmi nem támaszt alá.
A miniszter nagyon hosszan beszél az ügyről, amelyben a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) eljárását is vizsgálják, de szavaiból egyértelmű, hogy szerinte Székely László többször is hibázott, az időközben elhunyt betege ügyében is, az pedig, hogy
ő a legjobb a saját szakmájában és vannak olyan beavatkozások, amelyeket csak ő tud elvégezni az országban, a tájékozódásom alapján tételesen nem igaz.
Vannak eredmények is
Kásler ezek közé sorolja, hogy október 15-étől a legkorszerűbb onkológiai, hematológiai és gyulladásos kórképek kezelésére szolgáló gyógyszerekhez is hozzá lehet jutni külön engedély nélkül.
Ugyancsak nagy eredmény, hogy már zajlik az egészségügyi szakdolgozók további béremelésének előkészítése, a 2016-19 közötti 65 százalékos béremelést követő újabb, jelentős, több évet átfogó béremelésben gondolkodunk.
Az augusztusban bemutatott új Nemzeti Alaptantervet (Nat) a tervek szerint jövő szeptemberben vezetnék be és egyelőre tartják az ütemet, a társadalmi vita, a beérkezett vélemények alapján már szeptemberben megkezdődött a módosítás, most a kerettanterv javaslatát dolgozzák ki. A magyar felsőoktatás szerinte legendásan jó, és minden garancia megvan rá, hogy az is maradjon.
Persze az oktatás is olyan, hogy bárki bármit mondhat róla, és azt is elfogadom, hogy sok szubjektív szempont is szerepet játszik.
Azt mondja, a szakmai zsűri bírálata alapján került Kiss B. Attila az Operettszínház, Zalán János pedig a Pesti Magyar Színház élére, de azt ezúttal sem árulja, pontosan mire gondolt, amikor azt mondta korábban, a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) is fordulat lesz.
