A házelnök szerint a kormány két nagy tartalékra számíthat demográfiai programja reménybeli, hosszú távú eredményein, valamint a robotizációban, a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeken túl.
- Az egyik ilyen tartalék az oktatási rendszerben van, ami szintén nem hoz rövidtávú eredményt,
- a másik pedig a magyarországi cigány népesség még nem integrált része, amit a kabinet közmunkaprogramon keresztül már megpróbál visszavezetni a munka világába.
Európában, mivel 8,5-10 millió roma él a kontinensen, ez ugyanúgy tartalék lehetne más országok számára is.
A kormánypárti politikus szerint hasonló tartalékot jelentenek a munkanélküli fiatalok is, még amellett is, hogy Magyarországon a 15-25 év közötti korosztályokban mért munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, azaz kevesebb, mint kétharmada az Európai Unió átlagának.
A növekvő magyar gazdaságnak olyan munkaerő igénye van, amire a demográfiai folyamatok jelenleg nem képesek megoldást adni, sokan pedig ezzel igazolják az illegális migráció eltűrését, ösztönzését – hívta fel a figyelmet a parlament elnöke.
Kövér László kitért arra is, hogy a kormány törvényalkotási programjából egy konszolidált ország, nyugodt parlamenti munkájának képe bontakozik ki, nincs semmi olyan rendkívüli, ami viharos politikai idényt előlegezne meg.
A Magyarország újjáépítését, reformját, átalakítását érintő munka nagy részét nagyjából a második ciklus közepére már elvégeztük, így a kormánynak már nincs felmentése arra, hogy a gyors törvényhozási tempóra hivatkozással ne konzultáljon az eddigieknél többet a saját frakciójával.
A házelnök szerint ez a kormánypárt első frakcióülésén már meg is kezdődött, és reméli, hogy a frakciójukból kikerülő államtitkárok nem úgy érzik, hogy egy másik csapatba, a végrehajtó hatalom csapatába igazoltak át, hanem úgy, hogy továbbra is parlamenti képviselők, akiknek az első dolguk az, hogy ezt a párbeszédet élővé és mindennapossá tegyék a képviselőikkel.
