Belföld

Törvénysértéssel vádolja egymást a HÖOK és az ÁSZ

A számvevők több intézményben, több szabálytalanságot is feltártak.

Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért „a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn”.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sajtótájékoztatóján Makkai Mária felügyeleti vezető azt mondta, noha ezt előírja a törvény, sehol nem igazolták, hogy a nappalis hallgatók legalább negyede voksolt a testület megválasztásakor. Az érdekképviseletek többségének nem volt a szenátus által jóváhagyott alapszabálya sem.

A felsőoktatási törvény szerint a hallgatói önkormányzat szabályszerű megalakulása a jogosítványok gyakorlásának feltétele.

A benyújtott dokumentumok alapján az intézmények ellenőrizték a hallgatói önkormányzatok törvényes gazdálkodását.

Az ÁSZ korábban többször ellenőrizte a felsőoktatási intézmények gazdálkodását, de először vizsgálta a hallgatói érdekképviseleteket, mert a cél, hogy szabályszerű legyen e testületek működése, illetve  közpénzfelhasználása.

Holman Magdolna, a számvevőszék főtitkára elmondta: 27 intézmény közül 19 adott reagált az ÁSZ felhívására, nyolcnál kezdeményezték, hogy az államkincstár függessze fel a hallgatói normatíva önkormányzatokra fordítandó 1 százalékának kifizetését.

Az érintett intézmények: a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Testnevelési Egyetem.

Az ÁSz az intézményfenntartót, az Emberi Erőforrások Minisztériumát is tájékoztatta vizsgálata eredményről és a megtett vagyonmegóvási intézkedésről.

A HÖOK visszavágott az ÁSZ-nak

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöksége visszautasította a jelentésben foglaltakat. Mint írták, az ÁSZ tévesen, nem kellően megalapozottan, általánosítva vonta le következtetéseit. Az ÁSZ megállapításait súlyos módszertani hibák, az adatközlés módja és a törvény félreértelmezése is befolyásolta.

A vizsgálat lesújtó képet fest a teljes felsőoktatás irányításáról, de következményei ennél is súlyosabbak.

Amennyiben elfogadnák, hogy illegitim módon álltak fel a hallgatói önkormányzatok a vizsgált időszakban, de mégis gyakorolták őket megillető jogaikat, úgy akár a 2013 és 2016 között hozott összes döntés illegitim, valamennyi szenátusi döntés jogszerűsége  meg lenne kérdőjelezhető,

Lesújtónak tartják, hogy az Állami Számvevőszék úgy tesz közzé megállapításokat, hogy jogszabályban foglalt kötelezettsége ellenére, azokat nem támasztja alá, nem veszi figyelembe a nemzeti felsőoktatási törvényben leírtakat.

Az Állami Számvevőszék a szenátusi jóváhagyás hiánya miatt érvénytelennek minősít olyan alapszabályt is, amelyről a bíróság jogerős döntésében mondta ki, hogy az érvényes.

Az ÁSZ nem érti a HÖOK vádjait

Az Állami Számvevőszék értetlenül áll a HÖOK közleménye előtt, szerinte azzal megpróbálja félrevezetni a közvéleményt. A HÖOK nem ellenőrzött szervezet, működését az ÁSZ nem értékelte és nem minősítette.

Az ÁSZ szerint a hallgatói önkormányzatok törvényes és átlátható működése közérdek, a hallgatók legalapvetőbb érdeke, ezt szolgálja az ellenőrzés is. A számvevőszék a szabálytalanságok megszüntetésére levélben szólította fel mind a 27 intézményt, és 19 egyetem már tájékoztatta a Számvevőszéket az intézkedésekről, amellyel gyakorlatilag elismerték a szabálytalanságokat.

Az Állami Számvevőszék szerint nincs vitájuk a HÖOK-kal, nem értékelték a felsőoktatás helyzetét sem. Közös érdek, hogy az érintettek kijavítsák,  a jövőben elkerüljék a szabálytalanságokat és törvényesen működjenek a hazai felsőoktatási intézményekben.

Kiemelt fotó: MTVA bizományosi / Róka László)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik