A 168 Órának Sárközy Tamás azt mondja, azért nincs programja a negyedik Orbán-kormánynak, mert az átírt Alaptörvény azt már nem teszi kötelezővé. A mostani egy különlegesen erős kancellári típusú kormányzás, amely öndefiníciója szerint nemzeti, és nem változik az utca emberének szóló marketing-hatalomgyakorlás sem.
Orbán Viktor állama határozott, a gazdasági és társadalmi életbe erőteljesen beavatkozó kormányzást feltételez.
A jogászprofesszor 2014-ben Orbán modelljét „túlkormányzásnak”, nevezte. Annak tartja ma is, bár bízik a stílusváltásban, ha már beiktatásakor a kormányfő régi vágású kereszténydemokráciát emlegetett. A mostani kabinet igazi újdonsága a Miniszterelnökség átszervezése, de az igazi meglepetés, hogy a
miniszterelnök miniszteri rangban vezet majd egy kormányirodát.
Abból, hogy a korábbi Miniszterelnökségből négy egység jön létre arra következtet, hogy Orbán Viktor közvetlenül akarja irányítani az operatív kormányzást, miközben
továbbra is erőteljes nemzetközi szereplésre készül, egyre jobban vonzódik a külügyekhez, a migrációs problémákhoz, az uniós nagypolitikához.
Másokhoz hasonlóan ő is tekintélyes európai vezető lenne, ami nemzetközi tendencia, hiszen a külügyek zömét egyre inkább a miniszterelnökök viszik. Ez szerinte inkább motiválja, mint az elnöki jogkör, mert bár
a rendszer közeledik a félprezidenciális berendezkedéshez. De a nem formalizált hatalom egy miniszterelnöknek nagyobb mozgásszabadságot ad. Orbánnak ez a fontosabb.
A kormányfő egyre inkább a nemzetközi színtérre koncentrál, ezért jött létre a stratégiai, a nemzetbiztonsági és a gazdasági kabinet, és nem véletlenül lett miniszterelnök-helyettes Pintér Sándor és Varga Mihály.
A Magyar Jogász Egylet elnökeként sem rémíti meg a bírói kar átszabása, a bírósági igazgatás területén inkább személyi vitákat lát, nonszensznek tartaná a Kúria beolvasztasát az Alkotmánybíróságba.
