Belföld
Budapest, 1998. február 11.
Fenyő János, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatójának autója, akit február 11-én délután lelőttek Budapesten, a II. kerületi Margit utcában.
MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Miért volt fontos, hogy azt a fegyvert pont ott, kamerák előtt ürítsék ki?

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 04. 25. 15:39

Rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, miért csak most sikerült eljutni Gyárfás Tamásig a Fenyő-gyilkosság ügyében. Bezsenyi Tamás kriminológussal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Krimináltaktikai-Metodikai Tanszékének tanársegédjével végigvettük, hogyan nyomozott a rendőrség, és miért jutottak végül el ide.
Korábban a témában:

Mi az, amit a Fenyő-gyilkosság utáni nyomozásról mindenképp tudnia kell valakinek, aki meg akarja érteni, hogy jutottunk el most Gyárfás Tamás meggyanúsításáig?

Amikor Fenyő János február 11-én meghalt, a budapesti főkapitány Lázár János, az országos főkapitány pedig Forgács László volt. Ez azért fontos, mert az utóbbi volt az első, akit a rendszerváltás után pályázati rendszerrel bíznak meg. Lázár János esetében fontos, hogy korábban is bűnügyes rendőr volt, később is olyan vezető volt, akinek volt rálátása a bűnügyi munkára, akár II. kerületi kapitányként, de nem feltétlenül a kemény, erős karaktere miatt nevezték ki.

Hanem?

1996-ban Pintér Sándort leváltották, amit egyébként maga Kuncze Gábor sem támogatott, mert nem szakmai döntés volt, hanem politikai válasz a robbantásokra, maga Kuncze is elismerte utólag, hogy az akkori miniszterelnök, Horn Gyula ragaszkodott a cseréhez. Ebben a kontextusban Forgács László személye azt próbálta bemutatni, hogy létre lehet hozni egy politikai ráhatástól mentes, szakértői jellegű, projektalapon működő vezetést, ahova előre meghatározott szempontok szerint a legmegfelelőbb vezetőt választják meg. Kicsit idealista ötlet volt, de ennek volt támogatottsága. Ezt azért érdemes tudni, mert a rendőri vezetésre nyomást gyakorló politikai befolyás általában többszólamú, helyi szinten és országosan könnyen eltérő lehet, ahogy erre 20 év óta példa a főváros és az ukrán-magyar határ különbsége.

Bezsenyi Tamás kriminológus Fotó: Szűcs Krisztián Róbert

Ez miben nyilvánult meg a Fenyő-gyilkosság nyomozásánál?

Miután Fenyőt megölték, először a Budapesti Rendőr-főkapitányság akcióosztálya ment ki, többek között Labanc Ferenc, akinek a neve nagyon sok szervezett bűnözéshez kötődő ügyben felmerült, de nem mint rendőr, hanem mint érintett. A Conti-Car, vagy az Energol ügyeiben is előkerült, de az interjúalanyaimtól tudom, hogy a kilencvenes évek elején is vitték már el őt úgy, hogy egy fehér Chevrolet Camaroval jelent meg a Tolnai Lajos utcai épület előtt, miközben az ott dolgozó rendőrök villamossal vagy busszal jártak. Persze a Conti-Car ettől függetlenül is segített autóbeszerzésben.

Amikor a Fenyő-gyilkossághoz kiérkeztek a nyomozók, köztük volt például Doszpot Péter. Ez az az időszak volt, amikor a gyilkosságokkal foglalkozó életvédelem vezetője még Andréka Péter volt, aki a hetvenes-nyolcvanas években szocializálódott, elkötelezett, klasszikus, jó nyomozó volt. Doszpot viszont azóta is kétségeket ébreszt a szakmai teljesítményével, hiszen az Aranykéz utcai robbantásnál a szakértői bizonyítás olyan kamerafelvételeken alapult, amelyek már az eredeti nyomozás (1998-ban induló büntetőeljárást először 2008-ban, majd 2012-ben kezdték újra) során még rendelkezésre állt, ám a később Doszpot által vezetett osztálynál valahogy mégsem került elő.

Tehát voltak jó nyomozók és Doszpot Péterek is.

Igen, ebben az időszakban voltak olyan rendőri vezetők, akik jó szakemberek voltak és volt egy olyan rendőrkapitány, akivel modus vivendiként mindenki megbékélt. De az, ha egy rendőrség élén olyan vezető van, akivel mindenki megbékél, de nincs nagyon erős vonzása, azt is eredményezheti, hogy sokfelé húznak a lovak. 1996-tól kezdődően elindulnak a leszámolások, amelyeket mindenki a Prisztás-ügytől számít. De Muskovics Gyula lelövésével indult el egy évvel korábban a folyamat. Már a korabeli sajtó is felvetette, hogy egy rendőrtiszt is jelen lehetett a lelövésénél.

Budapest,1996. november 1.
Budapesten, a III. kerületi Ladik u. 5. előtt november 1-én 11 órakor egy eddig ismeretlen személy  lelőtte Prisztás Józsefet, az éjszakai életben ismert személyt. 
MTI Fotó: Mihádák Zoltán
Budapesten, a III. kerületi Ladik u. 5. előtt november 1-én 11 órakor egy eddig ismeretlen személy lelőtte Prisztás Józsefet, az éjszakai életben ismert személyt.
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

A Belügyminisztérium támogatásával olyan kutatást folytatunk a nemzetközi jellegű szervezett bűnözéssel kapcsolatosan, amelynek az egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rendőrségi erőforrás-kapacitás határozza meg a szervezett bűnözés volumenét. A kiemeltnek tekintett bűncselekmények pedig általában változnak, ahogy az 1990-es években az embercsempészet nem volt jelentős, akkor a határon azért ástak árkot, mert óriási mennyiségben vittek ki kelet-dél-kelet felé autókat, viszont a csempészek vittek pallót vagy jól tudtak ugratni.

Fenyő János megölését viszont nem lehetett úgy értelmezni, mintha csak egy bűnöző kivégzése lett volna, hanem magával hozta azt is, hogy itt már olyan gazdasági érdekek csapnak össze, amelyeket egyébként az állam is akceptál, sőt, ezeknek a gazdasági érdekeknek a vezetői kézfogásnyi távolságra vannak az állami vezetőktől.

Korábban állami vezetők nem mosolyogtak egy fotón egy legéppuskázott bűnözővel, de Fenyő János testközelbe hozta a kényelmetlen hatást. Fenyő János ügyének igazi jelentőségét valójában ez adta.

És ez, ha jól sejtem, teljesen átalakította a bűnözést is.

A szocialista Magyarországon kialakultak bizonyos bűnözői módszerek, mind a lakásbetőrőknél, mind a védelmi pénznél, vagy az illegális valutaváltásban, amelyeket évtizedeken keresztül képesek voltak hatékonyan működtetni, anélkül, hogy komolyabb változtatásokat kellett volna eszközölnie az elkövetőknek. Balassa Bence kollégámmal együtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csináltunk egy kutatást arról, hogy a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett bűncselekmény-portfólió változatlansága, illetve kreatív átalakítása alapján beszélhetünk a művészettörténetet mintául véve a bűnözés idejéről, annak lassulássáról és felgyorsulásáról. A lakásbetörés-sorozatok, amelyek a magyar szervezett bűnözés úgymond eredeti tőkefelhalmozása gyorsította a bűnözés úgymond idejét, míg az olyan újító bűnelkövetők, mint Fenyő János a meglévő társadalmi kényszerek befolyásolására törekszenek, de nem válnak a közéleti diskurzusban bűnözővé, szemben a lázadó bűnözőkkel, mint Stadler. Fenyő János, amikor jött a rendszerváltás, vállalkozások beindításával és más addig sikeres vállalkozások átalakításával vett át konkrét érdekeltségeket. A Marczibányi Lőtérnek a bekebelezése tipikusan ilyen eset volt, ahogy az is, hogy megszerezte a Nők Lapját.

Talán az egyik legszebb példa az, ahogy a Színes RTV ügyében viselkedett. 1993-ig a Magyar Rádió megbízásából a Nap TV Kft. adta ki az RTV-műsorújságot, amit aztán a VICO-birodalom vett át. A Magyar Rádió viszont hamar ellentétbe került Fenyő Jánossal, ezért közölték a Vicoval, hogy a lap kiadását a szerződés lejárta után nem akarják vele folytatni, leginkább azért, mert a Magyar Rádió attól félt, hogy kijátssza majd a kezükből Fenyő, és már nem alkalmazni fogják, hanem átveszi a tulajdonukat. Amikor erre rájöttek, ki akartak hátrálni, de Fenyő azt csinálta, hogy egy hét alatt létrehozta azt a nyomdai és újságírói garnitúrát, amivel a következő héten, amikor már nem ő nyomta az RTV-t, azzal a lendülettel be is tudta hozni a Színes RTV-t.

Budapest, 1996. február 3.
Fenyő János vállalkozó a Magyar Újságírók Országos Szövetsége rendezvényén a Mariott-szállóban.
MTI Fotó: Soós Lajos
Fenyő János vállalkozó a Magyar Újságírók Országos Szövetsége rendezvényén a Mariott-szállóban
Fotó: MTI/Soós Lajos

Sok kisebb érdekcsoport felmérgesített tehát.

Nagyon sokat. De senki nem tudott ebben versenyezni vele, nagyon jó érdekeltségei voltak. A Nők Lapja mellett ott volt a Népszava és a Vico-birodalom is, amelynél meglévő, ‘70-es, ‘80-as években készült amerikai filmeket újraszinkronizált, új címeket adott nekik, és elkezdte teríteni a sárga kazettákat. Ezeket lehet kölcsönözni is, egészen 1994-ig, mert akkor bekerültek a szerzői és szomszédos jogok a Btk.-ba, addig ez nem is számított törvénysértésnek. Ezek az érdekeltségek eredményezték, hogy Fenyőt abban az időszakban már nagyon sokan nem csak támadták, de gyűlölték is.

Milyen hatása volt a nyomozásra annak, hogy ennyien gyűlölték?

Leginkább abban látszott meg, hogy nagyon sok irányvonal volt. A nyomozó számára a nyomozati munkát leginkább az nehezíti, ha sok irányból tudták támadni az adott embert. Itt pontosan erről volt szó. Az igazi probléma az volt, hogy Fenyőnek rettenetesen sok ellensége volt. Azt sokan elmondták róla, hogy állandó vitái voltak, nem is véletlenül járt állandóan testőrökkel. Bár az is igaz, hogy a testőrkultusz azért is számított, mert ezzel fontos embernek is tűnt. A Népszava-székházába viszont tényleg napi szinten érkeztek fenyegetések.

Akkor hogy lehet, hogy egyedül ült az autóban, amikor megölték?

A környéken lakókat kihallgatták a rendőrök, a Margit utca 4.-ről beszélünk, ott a sarkon egy Vasedény volt, illetve egy Szeretettel elnevezésű női divatbolt, innen is hallgattak ki embereket, és rendre fölmerült az, hogy az azt megelőző két hétben láttak egy általuk Mitsubishi Lancernek vélt autóból kiszállni két nagydarab 190 centiméter magas embert, fekete ruhában, akik ott sétálgattak a Mecset utca és a Margit utca környékén.

Tehát az volt a terv, hogy kifigyelték előre a helyet és várták, hogy mikor fogja meg a lámpa Pest felé menet.

Igen, de ami fontosabb, azt nézték, hogy mikor vannak olyan időszakok, amikor nem készül fontosabb tárgyalásra vagy találkozóra, tehát nem merül fel, hogy bárki megtámadja. Például magánéleti célból történő utazgatások, vagy más hasonló esetben nincs különösebb oka annak, hogy őt védeni kelljen. Ez Boros Tamásnál is felmerült, hogy mielőtt megölték volna, heteken keresztül figyelték. Tudták, hogy külföldről jött haza, viszont az Aranykéz utcánál lévő parkolóházba mindig oda parkolt, ahol akkor is. Így biztos, hogy egyikőjük sem gondolt arra, hogy őket éppen akkor fogják megölni. Fenyő a fodrászához tartott Pestre, Boros pedig a jogi képviselőjéhez. Ha feltételezték is, hogy figyelik őket, azért viselkedtek annyira természetesen, mert nem vártak közvetlen támadást ott és akkor.

Hogy van az, hogy erről a hangfelvételről elég régóta beszélnek, hogy létezik, de mégis csak most kerül elő?

Régóta húzódó dolog, részben Rohac és Jozef Hamala képbekerülése miatt, hogy a magyar és a szlovák szervezett bűnözés összeéréseit jobban kellene vizsgálni. Emlékezetes példa Haris Sándor, becenevén Turek, akin keresztül felmerült már a magyar-szlovák bűnözés együttműködése, Sátor Lajos támogatása, az úgynevezett Papa Joe, a Pápay Tiborék likvidálásában. A dunaszerdahelyiek érintettek voltak alkoholcsempészetben is. A mai tudásunkból már az is jól látszik, hogy a magyarok a szlovákokat bizonyos esetekben felbérelték, hogy itthoni gondokat oldjanak meg, ahogy ez viszont is előfordult. Nem véletlen, hogy a szlovák hatóságok, a NAKA is előszeretettel próbál talajradarral vagy más módszerekkel Csótfától Csicsóig holttesteket találni.

Budapest, 2014. november 20.
Jozef R. az ellene, valamint P. Tamás ellen az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont ügyében emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. november 20-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Jozef R. az ellene, valamint P. Tamás ellen az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont ügyében emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Haris Sándor kapcsolata a dunaszerdahelyi maffiával már az 1990-es években nyilvánvaló volt. Magyarként vett részt a munkában, és cserébe felmerült, hogy a szlovákok is részt vettek az ő kollégájának, Döcher Györgynek a kivégzésében a Palota presszóban, miközben ugye éppen Tökölön raboskodott, csak napi szinten kijárhatott. Ami a magyar igazságügyi bonctan szakemberei számára sem volt egyszerű, Keller Évának és munkatársainak rendkívül alapos vizsgálatot kellett végezniük, hiszen a gellert kapó lövedékek miatt a kimeneti és bemeneti nyílások száma több volt, mint ahány hüvelyt találtak.

Tehát a rendőrség felfedezte, hogy a szlovák és a magyar bűnözők együtt működnek.

Azt kell látni, hogy a szlovák és a magyar szervezett bűnözői csoportok között azért van szorosabb együttműködés, mert ha ők ott cigarettát csempésztek, vagy olajoztak, abból vagy részesültek magyarok is, vagy egyenesen befektettek oda. Az 1990-es évek második felében egyre jobban látható volt, hogy Szemjon Moguljevicsék, az úgynevezett Szeva bácsi éppen a magyarországi leszámolások miatt inkább érezték magukat kényelemben Szlovákiában. A Nemzeti Nyomozó Iroda és az ottani hasonló szervezet, a NAKA, az utóbbi években nagyon szorosan együttműködik. Ez sokkal szorosabb kapcsolat, mint a szerb és a magyar rendőrség között adott esetben a migráció miatt van. Volt ugyan ott is, de jelenleg nem ilyen volumenű.

A hangfelvétel kérdése viszont azért fontos, mert amikor ezeket az ügyeket nyomozták, nagyon sok gyanús dolog történt. Az Aranykéz utcai robbantás után elkezdenek helyszínelni a Radisson Hotelben, ahova különböző szervezett bűnözői körök jártak. A mai napig nem tudjuk, hogy az egy félrevezetés volt-e ezek felé a csoportok felé, vagy adott esetben nem volt megfelelő, a reményeink szerint kompetens rendőri egység.

Egy csomó bizonyíték nem azért tud most előkerülni, mert akkor olyan jól titkolták volna, hanem azért, mert akkor nem egy szisztematikus törekvés volt a gyűjtésre, hanem több különböző vonalon valósul meg, hogy az összes információt összegyűjtsék.

Azok az emberek, akik a kilencvenes években ezeket az ügyeket vezették, sajnálatos módon túl korán elhunytak, mint Andréka Péter, vagy mint Doszpot, aki inkább politikai téren próbálta a megszerzett kapcsolati tőkéjét kamatoztatni. Amikor ezek a személyek eltűnnek, akkor hirtelen az utána következő embereknek, egyfelől mint az újszülötteknek, minden vicc új.

Másfelől olyan szakemberekről beszélünk, akik elképesztő munkát végeztek, ahogy Birta Tamás, Jeney Áron, Nagy István és mások, akik éveket töltöttek a nyomozással éppen annak érdekében, mivel a feltárható adatok szinte már a régmúltba vezettek.

Budapest, 2014. április 3.
A Fenyő-gyilkossággal vádolt Jozef R. büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. április 3-án.
MTI Fotó: Kovács Attila
A Fenyő-gyilkossággal vádolt Jozef R. büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében
Fotó: MTI/Kovács Attila

Újra kezdtek nyomozni, új irányba mentek el.

Pontosan. Először például a Fenyő-gyilkosságban és az Aranykéz utcában 2008-ban volt egy fellángolás, hogy kezdjünk ezzel végre valamit. hiszen eltelt tíz év, és nem történt semmi. Aztán ami miatt ma ennyit tudunk, az annak köszönhető, hogy 2012-ben a BRFK, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzeti Nyomozó Iroda közösen elindítottak egyszerre több nyomozást. Voltak itt olyan sikerek, mint a Balogh Elemér-ügy, aminek a sikerében talán senki se bízott az előadón kívül.

De a Fenyő ügye annyiban unikálisabb, hogy a többi leszámolásos üggyel szemben itt meghatározóan foglalkoztak a gazdaságvédelmi szállal. Mondjuk ebben sokat segített, hogy a médianyomás miatt a BRFK-tól átkerült a KBI-hez, ahol ekkor még a gazdaságvédelem finoman szólva erősebb volt, mint az életvédelem. Ide emiatt a komoly horderejű ügy miatt kerültek olyan szakemberek, mint Zsótér Ferenc illetve Kovács Lajos később az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodához, amely aztán folytatta a nyomozást. Igaz korábban is voltak felderítő jellegű tapogatózások Fenyő irányába, égigérő vagyonok merültek fel, habár ekkoriban a vagyonfelderítés sajnos még gyerekcipőben járt Magyarországon.

Mit jelent az, hogy vizsgálták a gazdaságvédelmi szálat?

Megnézték például, hogy hova kerültek át Fenyő cégei, illetve korábban kikkel üzletelt.

A gyilkosság után?

Így van.

Tehát hogy kinek állhatott az érdekében utólag nézve, hogy Fenyő János meghalt.

Pontosan. Hogy akkor az most jelent-e valamit, hogy a Friderikusz is vett meg bizonyos ingatlanokat, vagy hogy a feleségénél lévő legtöbb tulajdonrész elkerült tőle, az ügyvédei is részt vettek a cégek megvásárlásában. Az In-Kal Security érintettsége is felmerült. Hirtelen fontosak lettek, hogy kik voltak érintttek. A VICOMOBIL-nak például Pálinkás György volt a vezetője. Persze az olyan médiát szerető személyek, mint Marjai Judit, illetve Tasnádi Péter itt is felmerültek.

Tehát hogy ez érdekében állt-e valakinek, vagy csak rámentek a szabadon maradt prédára.

Igen. De Fenyő János egyébként amerikai állampolgár is volt, és amikor kiértek a helyszínre a rendőrök, akkor senki nem tudta megmondani hirtelen, hogy mi Fenyő János lakcíme az amerikai útlevél alapján. Nem tudták, hogy ez az ember hol él. Aztán az is kérdés ilyenkor, hogy kinek mit adnak ki, egy csomó személyes tárgy volt nála.

Fábry Sándornak volt egy műsora, Kabarészeparé címmel, amiben volt egy olyan rész, hogy Zsaruszeparé, amiben a vérbe cikizi a Doszpotot, hogy a Fenyő saját használatú maroklőfegyverét ott nyilvánosan, az újságok kamerái előtt kezdte el üríteni. Amivel kapcsolatban a nyomozás számára megint az a kérdés, hogy miért volt fontos, hogy azt a fegyvert Doszpot Péter pont ott ürítse. Aztán kiderül, hogy valójában ez csak színészkedés, médiaszereplés volt.

Budapest, 2014. november 20.
Jozef R. az ellene, valamint P. Tamás ellen az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont ügyében emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. november 20-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Jozef R. az ellene, valamint P. Tamás ellen az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont ügyében emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Van ez a DNS-minta, ami miatt Rohácot végül hozzákötötték ehhez az ügyhöz. Két maszkos ember megállt az autóval, aztán a gyilkosság után eldobták a maszkot. Miért dobták el ott, miért nem mentek mondjuk három utcával arrébb?

A ruházatát már a Margit körúton dobta el, és azt fontos hozzátenni, hogy ott hirtelen mindenki sokkban volt, Rohác pedig azért dobta el, mert minél tovább megy vele, annál könnyebb ahhoz a gépkocsihoz kötni, amibe kétszáz méterrel arrébb átszállt. Miközben a Mitsubishit pedig a Bimbó úton hagyták.

Ráadásul hiába hagyta ott a DNS-ét, az egy fontos dolog, hogy ez az az időszak, amikor egyáltalán megjelenik nálunk a DNS-minta. Ez Angliában is csak a kilencvenes években kapott jelentőséget. Hiába dobta el ott a maszkot, majd a gépfegyvert a Daewoo Nexia alá, mégsincs azokból semmilyen adat. Először a nyomozás abban van, hogy van egy albán szál, Salihi Meadot állították ki, majd felmerült persze magyar vonal is, mint Detkó Elek, de ebben az időszakban egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy Rohác lenne a befutó. Abban a pár évben nagyon sok emberrel vetették össze az ott megtalált mikrobiológiai maradványokat.

Az is fontos kérdés, hogy egy DNS-profil mikor kerül be az adatbázisba. Lehet, hogy megvan valakinek a DNS-profilja, de az adatbázisba még nem töltötték fel, aztán kiderül, hogy hopp, ő ott volt. És persze kérdés, hogy honnan biztosít a hatóság DNS maradványt. A releváns helyek a verziók alapján is változhatnak, hiszen többen úgy vélték, hogy a kocsiból is mintát kell venni, mert mi van akkor, ha valaki fenyegetés céljából beült mellé.

Hiszen nem tudhatták, hogy a gyilkosság előtt közvetlenül beszélt-e valaki vele.

Persze, ráadásul a Mecset utca pont egy girbe-gurba utca, ahol még azt sem tudták megmondani, hogy ott nem rakhatott-e ki valakit korábban az autóból, aki aztán jelzést adott másoknak.

És akkor hogy jön ide Rohác? Mázli volt, hogy kidobta az adatbázis?

Nagy szerencse volt. Illetve azok után, hogy Portikra nyomozás indulhatott meg, sokkal inkább felmerültek azok az ötletek, amik a kilencvenes évek végén még nem minden esetben merültek fel.

Ebből a szempontból a belügyminiszter regnálása nagyon fontos, mert számára elsőrangú fontosságúak ezeknek az ügyeknek a feltárása. Nekem, mint kutató számára pedig az a fontos, hogy ezek az ügyek megnyugtatóan rendeződjenek.

Kiemelt képünkön: Fenyő János, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatójának autója, akit február 11-én délután lelőttek Budapesten, a II. kerületi Margit utcában.
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

HOLLYWOOD, CA - NOVEMBER 12: Filmmaker Rory Kennedy speaks during the Academy of Motion Picture Arts and Sciences' 8th annual Governors Awards at The Ray Dolby Ballroom at Hollywood & Highland Center on November 12, 2016 in Hollywood, California.   Frederick M. Brown/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.