Belföld
Mosonmagyaróvár, 2017. november 23.
Alsó tagozatos diákok oktatófilmet néznek a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskolában 2017. november 23-án. A Földmûvelésügyi Minisztérium szervezésében Magyarország részt vesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampányában, Adj új életet tárgyaidnak! jelmondattal november 18. és 26. között.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

A magyar diákok minden eddiginél jobb eredménye nem pont az, aminek látszik

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 12. 06. 14:56

Lehet annak örülni, hogy egy felmérésen jól teljesítettek a magyar iskolások, de a helyzet közel sem olyan rózsás, mint amilyennek elsőre tűnik.
Korábban a témában:

Minden jó eredménynek örülni kell, ez vitathatatlan. Ha ezek a jó eredmények a teljes közegre vonatkoznak, akkor pláne. A probléma azonban az, hogy ez nem az

– mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a 24.hu-nak a kedden ismertetett PIRLS-felmérés eredményeivel kapcsolatban.

Ahogy kedden mi is beszámoltunk róla, a negyedikes általános iskolások szövegértési képességeit mérő PIRLS eredményei szerint javult a magyar gyerekek szövegértése: az ötven vizsgált ország között a magyar fiatalok a 9-16. helyen végeztek.

A legjobban a szingapúri és az orosz iskolások teljesítettek, utánuk következett Hongkong, Írország, Finnország, Lengyelország és Észak-Írország. A magyarok szövegértése körülbelül egy szinten van az amerikai, az angol és a skandináv gyerekekével.

A PDSZ elnöke viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a PIRLS-felmérésben csak 150 magyar iskola negyedikes diákjai vettek részt. Mendrey szerint ez jelzi ugyan, hogy vannak jó irányok a magyar oktatásban, gyakorlati tapasztalatai is azt mutatják, hogy az általános iskolák alsó tagozataiban is alapvetően rendben mennek a dolgok.

A probléma az, hogy a PIRLS csak az iskolák egy kiragadott szeletének eredményeit tükrözi, hiszen Magyarországon több mint négyezer közoktatási intézmény működik. A PIRLS-felméréssel szemben a PISA-teszt során a teljes közoktatás teljesítményét mérik, így a mostani eredményeket is ezzel a megközelítéssel kellene vizsgálni.

Nyíregyháza, 2017. október 5.
Legényné Balogh Ágota tanítónõ, történelemtanár órát tart másodikos osztályában, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában 2017. október 5-én, a pedagógusok világnapján.
MTI Fotó: Balázs Attila
PISA-felmérés: problémamegoldásban is a gyengék között a magyar diákok
A kutatás eredményei lesújtóak: elképesztőek az egyenlőtlenségek a hazai oktatásban, kevés a kiemelkedő tehetségünk.

Mendrey úgy véli:

az alsó és felső tagozat összehasonlításánál mindenképp figyelembe kell vennünk, hogy az alsó tagozatosoknál az iskola arról szól, hogy a tanítók gyakorlatilag egész nap a gyerekekkel vannak. Ebben a négy évben sokkal intenzívebben foglalkoznak a gyerekekkel, mint ezután.

Ötödik osztályban azonban ez megtörik, belép a szaktanári rendszer, az osztályfőnök pedig csak néhány órában tanítja a gyerekeket hetente, így sokkal kevesebb figyelem jut rájuk. Ez pedig látszik a diákok tanulmányi eredményein, így a PISA-teszten is.

Palkovics László oktatási államtitkár kedden a PIRLS-eredmények ismertetésekor többek közt arról beszélt, hogy

2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, így biztonságosabbá váltak a működési körülmények, stabilabb, kiszámíthatóbb az intézményrendszer. Lényegesen több forrás került az oktatás területére az elmúlt években.

Mendrey ezzel szemben úgy látja, hogy az eredmények nincsenek összefüggésben az iskolák központosításával.

A központosításnak a jó eredményhez semmiféleképpen nincs köze, finoman szólva is csúsztatás a kettőt összemosni.

Nyíregyháza, 2017. október 5.
Legényné Balogh Ágota tanítónõ, történelemtanár (b) kolléganõjével beszélget a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola folyosóján 2017. október 5-én, a pedagógusok világnapján.
MTI Fotó: Balázs Attila
MTI Fotó: Balázs Attila

A PDSZ elnöke úgy látja, hogy a központosítás eredményének legfeljebb azt lehetne betudni, ha a magyar diákok teljesítménye nem romlana a későbbi PISA-felméréseken, de Mendrey szerint valószínűleg ez nem fog bekövetkezni. Szerinte

a negyedikesek által elért jó eredmények egyrészt annak köszönhetőek, hogy ebben a korban a gyerekek folyamatosan közvetlen visszacsatolást kapnak a pedagógusoktól. Ezt egy központosított rendszerben nem lehet megoldani, így egy ilyen struktúrának semmiféle pozitív hozadéka nem lesz.

Piszkos részletek

Ugyan az Oktatási Hivatal keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy „minden eddiginél jobb eredményeket értek el a negyedik osztályos magyar diákok”, azonban arról például nem esett szó, hogy a jelentés azt is taglalja:

  • hazánkban a tanulók 48 százaléka néha, 43 százaléka szinte minden nap fáradtan érkezik az iskolába, illetve
  • a diákok csaknem fele (44 százalékuk) néha és körülbelül ötöde (19 százalék) mindennap éhesen kezdi meg a tanórákat.

Az eredmények közt szerepel az is, hogy Magyarországon a nemzetközi átlagnál gyakrabban okoznak problémát az erőforráshiányok: a tanulók mindössze 15 százaléka tanul olyan iskolában, ahol az igazgató
szerint nem kell megküzdeni az ebből adódó problémákkal, szemben a nemzetközi átlag 31 százalékával.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy Magyarországon a tanulók nemzetközi átlagnál valamivel magasabb aránya (37 százalék szemben a nemzetközi átlag 29 százalékkal) tanul hátrányos anyagi hátterű iskolában. A magyar tanulók esetében a két szélső csoportba tartozó tanulók átlageredményei közötti különbség magasabb a nemzetközi átlagnál: 57 pont szemben a nemzetközi 43 ponttal.

Inke, 2012. december 13.
„Hamarosan megfagyunk” felirat olvasható a táblán a Somogy megyei Inke általános iskolájának üres tantermében 2012. december 13-án. Nincs pénz fűtésre, ezért az iskolában határozatlan időre rendkívüli szünetet rendeltek el.
MTI Fotó: Varga György
Attól, hogy azt mondogatjuk, sokat költünk az oktatásra, még nem igaz
Palkovics László szerint Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére. Az OECD jelentése egészen mást mutat.

A PIRLS-felmérés vizsgálta a magyar tanulók eredményeinek regionális megoszlását is, amiből kiderült, hogy az átlagos teljesítmény Budapesthez (583 pont) képest az Észak-Magyarországi régióban lényegesen alacsonyabb: 504 pont.

A vizsgálat 2011 és 2016-os eredményeinek összehasonlításából látszik az is, hogy minden régióban – szignifikánsan ugyan csak a fővárosban – javultak az eredmények, kivéve Észak-Magyarországon.

Kinek az érdeme mindez?

Ahhoz képest, hogy Palkovics László a központosításnak tulajdonítja a javuló eredményeket, érdekes módon a PISA-felmérés elkeserítő tavalyi eredményei után az oktatási államtitkárság még azt közölte:

az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg.

Tavaly decemberben pedig Palkovics László egyrészt magát a PISA-felmérést, másrészt az „elmúlt nyolc évet” okolta a magyar diákok silány teljesítményéért.

Kérdés, hogy ezzel a logikával  ez a siker most akkor kinek a számlájára írható.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Krizsán Csaba

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.