Jól teljesítettek a magyar gyerekek szövegértésből, de akadnak problémák

A korábbi PISA-vizsgálatok lesújtó eredménye után most viszonylag jól szerepeltek a magyar diákok egy nemzetközi kompetenciavizsgálaton. A negyedikes általános iskolások szövegértési képességeit mérő PIRLS-vizsgálat frissen nyilvánosságra hozott eredményei szerint kicsit javult a magyar gyerekek szövegértése:

50 vizsgált ország között a magyar fiatalok a 9-16. helyen végeztek, és magukhoz képest is javultak.

A legjobban a szingapúri és az orosz iskolások teljesítettek, utánuk Hong Kong, Írország, Finnország, Lengyelország és Észak-Írország fiataljai negyedikesei jönnek. A magyarok szövegértése körülbelül egy szinten van az amerikai, az angol és a skandináv gyerekekével.

A magyar gyerekek 554 pontos átlagot értek el, ami 11 ponttal jobb az előző PIRLS-vizsgálaton elértnél. Az előző felmérés 2011-ben volt, ugyanis öt évente vesznek fel ilyen tesztet. 500 pont a nemzetközi átlag, amit mérésenként határoznak meg.

Palkovics László oktatási államtitkár sajtótájékoztatón gratulált a diákoknak és az őket tanító tanároknak, majd rögtön hozzátette, hogy az adatok cáfolják, hogy problémák lennének a magyar iskolarendszerrel. A gyalázatosan rosszul sikerült PISA-tesztek után nem került elő kormányoldalról, hogy az iskolarendszer átalakítása lenne felelőssé tehető, akkor olyan érvek kerültek elő, hogy a nagy reformok hatásai lassan érzékelhetőek.

Palkovics most dicsérte az állami fenntartásba vételt, a pedagógus életpálya modellt és jövedelemrendezést, valamint a kötelező óvodát. Szerinte a jó szövegértési eredményekben ezek köszönnek vissza. Azaz a kormány intézkedéseinek tulajdonította a sikert.

Palkovics szerint most azért látszik az oktatás átalakítása, mert  kisebb gyerekeket tesztelnek a PIRLS-en, mint a PISÁ-n, ezért gyorsabban látszik a hatás.mérnek fel, hamarabb jelentkeznek a pozitív hatások.

Az Index kiemel pár lehetséges magyarázatot, amelyek miatt jobban sikerülhetett a PIRLS, mint PISA-vizsgálat:

• a PIRLS-ben nem csak OECD országok szerepelnek, hanem harmadik világbeli, gyengébb oktatási rendszeerű országok is, így alacsonyabb az átlag, amihez képest jónak kell lenni
• a PIRLS tantervközpontú, akárcsak a magyar oktatás
• a magyar oktatás problémái felsőtagozaton jelentkeznek
• negyedikeseket mérnek, nem korosztályt, tehát a korán megbukottak nem kerülnek a mintába.

Kiderült, hogy szövegértésben is sokat számít a családi háttér: Magyarországon 140 ponttal szereztek többet a gazdagabb családba születő gyerekek, mint az alsó harmadba soroltak. Utóbbiak a nemzetközi átlag alatt teljesítettek.

A területi egyenlőtlenségek szintén jelentősek: Budapesten 580 felett, a falvakban csak 510 pont körüli most a magyar átlag. Ráadásul, amíg a budapestiek adatai javultak, a községekben élő gyerekeké romlottak.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán