Az Országgyűlés alelnöke kedden azt mondta, Göncz Árpád és az Alkotmánybíróság „negatív értelemben vett súlyos történelmi felelőssége”, hogy az 1989-90-es rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény. Gulyás Gergely okulására már felidéztük, hogy 1991. november 4-én bizony nemmel szavazott a Zétényi-Takács-féle törvényre Áder János, KövérLászló és Orbán Viktor, aki akkor frakcióvezető volt. Mivel erre a posztra szánják a szintén nemmel szavazó Kósa Lajos helyett most Gulyást is, ezért – mielőtt elvállalná a posztot – segítünk neki jobban megismerni a képviselőcsoport múltját. 26 éve Orbán Viktor nem Göncz Árpádot, hanem az MDF-et és a Kisgazdapártot tette felelőssé az igazságtételi törvény bukásáért.
1991-et írtunk. Gulyás Gergely általános iskolás lehetett, amikor a nagy előd interjút adott. Orbán Viktor nem akart expót, tartott a korrupciótól, hiányolta a politikai korrektséget, aggódott az SZDSZ-ért és az oktatásért. Mindezt a Népszabadságban.
Magyar Tükör
Akkor az olimpia helyett expót akart a kormány, amit a Fidesz azért utasított el, mert meghaladta az ország teherbíró képességét, nem lett volna megvalósítható adóemelés, hitelfelvétel nélkül.
De amikor a világkiállításról beszélünk, tegyük fel a kérdést: jelentős vállalkozói csoportok miért támogatják az expót? Azért, mert remélik, hogy a hozzá kapcsolódó állami nagyberuházásokból nekik is jut megrendelés; állami megrendelés, az adófizetők pénzéből. Sajnos, a kormány ezt nem látja át, vagy nem is akarja átlátni, s abban az illúzióban ringatja magát, hogy egy gigantikus beruházással, egy nagy vállalkozással végrehajtható a nagy ugrás, megspórolható az a rengeteg aprómunka, amellyel kihúzhatjuk az ország szekerét a kátyúból.
Orbán Viktor már akkor sem támogatta a népszavazást, amelynek kérdésfeltevését az emberek olyan manipulációjának nevezte, ami
túl van a politikai korrektség minden határán.
Blöffök
Mivel a Fidesz tagjai személyesen nem voltak érintettek az igazságtétel ügyében, Orbán Viktor elismerte, felvetődött, hogy a Zétényi-Takács indítvány vitájában csak hátradőlve hallgassanak.
Csakhogy képviselőinek arányában valamennyi parlamenti párt felelős az elfogadott törvényekért, s a mi álláspontunk szerint a Zétényi—Takács-féle indítvány oly mértékben sérti az alkotmányt, és sért bizonyos nemzetközi jogelveket is, hogy nem hallgathattunk. Ezzel együtt látni kell, hogy itt szó sincs semmiféle igazságtételről. Ez a törvény egy ugyanolyan MDF-es blöff, mint az expo. Az ugyanis a valódi kérdés, hogy az igazságtételt megvalósíthatjuk-e a jogállamiság durva megsértése nélkül.
A Fidesz csak azért nem fordult az Alkotmánybírósághoz, mert ezt megtették mások.
Egyvalamit azonban világosan látni lehet. Amennyiben ez a törvény hatályban marad, lehetetlenné válik az igazságtétel; és éppen a kormánypártok miatt. Olyan törvényt fogadott el a parlament, amelynek végrehajthatóságát minden mértékadó szakmai fórumon megkérdőjelezik. Ugyanis harminc-egynéhány évre visszamenően jogilag korrekten bebizonyítani bizonyos cselekmények elkövetését majdhogynem lehetetlen.
Orbán Viktor – mint emlékeztettünk rá – a múlt feltárását, az igazságtételt egy parlamenti tényfeltáró bizottságra bízta volna, a nem elévült ügyekben lefolytatta volna a büntetőeljárásokat.
Esetleg a kormány indítványozhatta volna, hogy mától kezdve bizonyos bűncselekmények büntethetősége soha nem évülhet el. Egy jogállamban, jogi eszközökkel ennél többre aligha nyílik lehetőség.
Orbán Viktor 26 éve cáfolta, hogy a két nagy jelentőségű ügyben azért mondtak nemet, mert feladta a konstruktív ellenzékiségét.
Kormánypárti provokációk
Sokkal inkább arról van szó, hogy az utóbbi időben a kormánypártok provokálják a Fideszt. Kónya Imre jelentette ki egy beszédében például, hogy ideje lenne a Fidesznek abbahagynia a professzorkodást, a jogászkodást a parlamentben. Pedig — szerintem — a jelen gazdasági helyzetben egy olyan gyenge kormánynak, mint az Antall-kabinet, örülnie kellene, hogy az ellenzék nem úgy beszél velük, mint ahogy azt az emberek hallani szeretnék.
Kisgazdákról, SZDSZ-ről
Orbán Viktor cáfolta, hogy a Fidesz azért kíméletes a kormánnyal, hogy átvehesse a kisgazdák helyét a koalícióban.
Budapesti értelmiségi körökben kedvelt beszédtéma a Fidesz esetleges kormányra kerülése. A helyzet azonban az, hogy minket senki nem keresett meg ez ügyben, s egy ilyen gyenge kormányban a Fidesz nem is kérne szerepet. Ennek ellenére nem örülünk a koalíción belüli állapotoknak. Ami a Kisgazdapártban zajlik, csak tovább gyengíti a kormányt.
Potenciális liberális szövetségesük, az SZDSZ belső gondjainak sem örült, Orbán szerint pártjának nem volt érdeke, hogy a SZDSZ válsága elmélyüljön, elhúzódjon, abban bízott, hogy Antall József kormányánál jobbat tudnak alakítani.
A frakcióvezető a Fideszt nem tömegpártként, hanem korszerű választási pártként határozta meg.
Szerintünk, ha a választások előtt egy évvel minden választókerületben van legalább két jelöltünk, s egy-egy csoportunk, amely a kampányokat lebonyolítja, továbbá valamennyi nagyobb településen részt veszünk a helyi közéletben, az — megfelelő szakértői háttérrel — elegendő lesz a sikerhez.
Az oktatás kormánybuktató
A Fidesz 1991-ben az ügyet kiemelt kezelte.
A nagy kérdés az, tud-e a kormány olyan felkészültséget adó iskolarendszert teremteni, hogy az oktatásból kikerülve a felnövekvő nemzedékek a munkaerőpiacon, ahol már senki nem védi meg őket, megállhassák a helyüket. Ha a kormány nem tud ilyen oktatási rendszert kialakítani, mennie kell!
Orbán ezt komolyan gondolta. Szerinte az Antall-kormány rengeteg olyan dologgal foglalkozott, ami a múltra vonatkozott, de az oktatáspolitikáján múlik, mennyit képes, hajlandó tenni a jövőért.
Ha semmit vagy csak töredékét annak, amennyi az Európához való felzárkózásunk érdekében elvárható lenne, nincs miről tovább tárgyalni.
Történelmi lecke fiúknak
Mivel magunk is fontosnak érezzük az oktatást, végül irodalmat idézünk, Ady Endre versével kívánunk sok sikert Gulyás Gergelynek.
Magyarország dús ország volt,
Van termése, kincse, vadja,
De amit a bús nép szerzett,
Víg uraság zsebre rakja.Csak a gazdag, csak a zsarnok
Élt föl minden földi jókat.
Megláncolták, butitották
A dolgozó milliókat.Ma már a szivek bátrabbak,
Sápadtak a gyermek-orcák,
Ha összeszakad Ég és Föld,
Mégis más lesz Magyarország.
