Belföld

Nagy Béláné legyőzte a magyar államot

emberi jogok európai bírósága  (emberi jogok európai bírósága, Strasbourg)
emberi jogok európai bírósága  (emberi jogok európai bírósága, Strasbourg)
A baktalórántházi nyugdíjastól elvették a rokkantnyugdíját, ügye pedig egészen magas bírói fórumokig jutott. Nagy Béláné jött, látott, győzött.

Megerősítette elmarasztaló ítéletét és további elégtétel megfizetésére kötelezte Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság kedden Nagy Béláné rokkantnyugdíjas ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája kimondta: a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát azzal, hogy megtagadták Nagy Béláné rokkantnyugdíjának folyósítását.

Indoklásuk szerint a 2010-ben érvénybe lépett jogszabály és az azt 2012-ben módosító törvény a nyugdíjast megfosztotta megélhetésétől, holott egészségi állapota nem változott azóta, hogy rokkanttá nyilvánították.

A strasbourgi bírói testület szerint a 2015 februárjában első fokon megítélt 10 ezer euró (mintegy hárommillió forint) vagyoni kártérítés mellett 5000 euró nem vagyoni kár megfizetésére köteles Magyarország, valamint közel 13 ezer eurót kell fizetnie a költségek és egyéb ráfordítások megtérítésére a baktalórántházai asszonynak.

Az ügy előzménye, hogy Nagy Bélánét 2001-ben 67 százalékosan rokkantnak nyilvánították, de 2010-ben a jogszabály változása miatt elvesztette jogosultságát, hogy rokkantnyugdíjat kapjon. 2012-ben, amikor az Országgyűlés újabb szabályokat fogadott el, újra folyamodott rokkantnyugdíjért, amit viszont azért nem kapott meg, mert nem felelt meg az új törvény előírásainak, nem fizetett kellően hosszú ideig tb-t.

Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület megerősítette az elsőfokú ítéletet, miszerint Nagy Béláné rokkantnyugdíjának elvesztése drasztikus és előre nem látható változás volt a panaszos jogállásában. Rokkantnyugdíjától történő megfosztása miatt túlzott és aránytalanul nagy terhet kellett elviselnie, az ésszerű és arányos csökkentés jobb és elégséges megoldás lett volna. Az elsőfokú döntés ellen a magyar kormány fellebbezett, így került az ügy a Nagykamara elé. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik