Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Ez lesz a kérdés az október 2-i népszavazáson. De hogyan tovább?

Úgy csinál, mintha nem

Miután a Fidesz kezdeményezte a népszavazást, ők írták ki a kérdést, így joggal mondhatjuk, hogy esetükben nagyjából egyszerre volt meg a válasz és a kérdés.

• Ők a menekültek kvóta szerinti elosztására NEM-el válaszolnak, az más kérdés, hogy egyáltalán létezik-e a kvóta ötlete az unióban.
• A többi pártnál már nem volt ilyen egyszerű a helyzet, néha úgy tűnt, igazából ők maguk sem tudják, mit válaszoljanak erre a cselesen feltett kérdésre.
• A Liberálisok az egyetlen párt, akik az IGEN-re buzdítanak. Ők gondolják egyedül azt, hogy miközben ez egy “bűnben fogant kérdés“, Európának közös felelősségvállalás kell a menekültválság megoldásához.
• Az MSZP távolmaradásra biztatja szimpatizánsait, miközben ugyanúgy nem akarnak kvótát, mint a Fidesz.
• Aki nem megy el, Európa mellett is kiáll, hangoztatják a szocialisták, utalva arra, hogy a kormány szerintük ki akarja vezetni az EU-ból az országot.
• Távolmaradásra buzdítja az embereket a Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa), az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért is.
• A Jobbik nem okozott különösebb meglepetést, a NEM-re próbálja rávenni szavazóit, ami valószínűleg nem lesz egy nagy feladat. Elnökük, Vona Gábor viszont a referendum egyedüli tétjeként az érvényességet nevezte meg:

ha érvénytelen lesz a szavazás, akkor Orbán Viktor miniszterelnöknek vállalnia kell a felelősséget és le kell mondania.

Ezt egyébként a többi ellenzéki párt is szívesen hangoztatta.

• A Magyar Kétfarkú Kutya Párt érvénytelen szavazatra buzdít.

A Fidesz után valószínűleg nekik van a legnagyobb tétje a választásoknak, nem csak azért, mert ők költötték a kormány után a legtöbbet kampányra, hanem azért is, mert a  Policy Agenda szerint a pártnak ez a referendum visszajelzés arra, hogy mennyire képes véleményével befolyásolni a választókat. Az érvénytelen voksok akár 4-5 százalékos arányából az a következtetés is levonható, hogy országos választáson sem elérhetetlen a parlamenti küszöb, vagy az állami párttámogatást biztosító 1 százalék elérése.

• A Munkáspárt is a NEM-re biztatja szavazóbázisát, merthogy

van elég problémánk e nélkül is.

Az jól látszik, hogy a Fideszen kívül senki nem volt biztos abban, mit válaszoljon, még a Jobbik sem vágta rá egyből a nemet, mert miközben a kormány szereti azt hangoztatni, hogy ebből nem szabad belpolitikai kérdést csinálni, velük együtt mindenki azt csinált.

Ez egyébként nem ritka a népszavazások esetében, az viszont már igen, hogy ezen a népszavazáson nem csak két opció közül választhatunk.

Kínzó kérdések

A NEM-mel szavazóknál elég egyértelmű a helyzet, elmennek és tesznek egy jól látható X-et a NEM mellé. De mi van azokkal, akik ugyan élni szeretnének állampolgári jogaikkal, de ízléstelennek és értelmetlennek tartják a kormány népszavazási  kezdeményezését?

A Nemzeti Választási Iroda által kiadott tájékoztatóban elég jól látszik, hogy lehet érvényesen nemmel, igennel, vagy érvénytelenül szavazni. Ha beikszeljük a NEM-et, az IGEN-t pedig kipipáljuk, sőt, küldünk egy üzenetet is az egyik pártnak, attól az a voks még érvényes, mert a NEM-nél ott van az X. Ha viszont mind a kettőt beikszeljük, akkor az már érvénytelen.

De mi a különbség az érvénytelen szavazat és a között, ha valaki nem megy el szavazni?

A részvételi arányt egyik sem növeli, közjogi értelemben tehát nincs különbség, mondta a 24.hu-nak László Róbert választási szakértő.

Vagyis a Political Capital munkatársa szerint ebből a szempontból nincs különbség a között, hogy valaki érvénytelenül szavaz, vagy nem megy el szavazni.

Sokan tartanak attól is, hogy esetleg valami választási csalás történik, miután a szavazókörök több mint felében nem lesz ellenzéki párt által delegált szavazatszámláló. László szerint minden létező választáson vannak, akik próbálkoznak csalással, több-kevesebb sikerrel. A kérdés, hogy ennek mekkora hatása lehet a végeredményre.

Annak ellenére is kicsi az esélye, hogy tömeges választási csalásra kellene számítanunk, hogy a rendszerváltás óta először a szavazókörök többségében nem lesznek pártdelegáltak. Ez az, ami miatt most kicsivel több ok van az aggodalomra. Mégis, ahhoz, hogy néhány százalékponttal magasabb legyen a részvétel, több százezer hamis szavazatot kellene az urnákba csempészni, márpedig ezt értelemszerűen lehetetlen csak néhány szavazókörben megtenni, azonnal kilógna a lóláb. Ahhoz, hogy ez ne legyen feltűnő, sok száz, inkább néhány ezer szavazókörben kellene csak néhány tucat hamisított szavazólapot bedobni – ehhez azonban bizottsági tagok százainak, ezreinek kellene tudnia a visszaélésekről. Nem valószínű tehát, hogy ily módon tömegesen csalnának.

Akkor most inkább érvénytelenül szavazzanak azok, akik nem értenek egyet a kormánnyal, vagy inkább maradjanak otthon?

A választási szakértő szerint, ha valaki retteg a csalástól, akkor úgysem tudja megnyugtatni a lelkiismeretét.

Ha leadjuk az érvénytelen szavazatot, tarthatunk tőle, hogy rontott szavazólapként kiselejtezik (persze ennek is van nyoma), ha pedig otthon maradunk, attól félhetünk, hogy aláírják helyettünk a névjegyzéket, és bedobják helyettünk az érvényes szavazólapot az urnákba. Egyik eset sem valószínűbb a másiknál; nem ez az a szempont, amely mentén mérlegelni érdemes.

Ha egyébként attól tartunk, hogy valaki helyettünk voksolt, van megoldás, mondjuk nem túl egyszerű a menete.

Papíron ellenőrizhető,

a valóságban viszont már nem annyira.

A népszavazáson való részvétel vagy távolmaradás írásos dokumentuma a választói névjegyzék aláírása vagy annak hiánya.

Ha valakiben felmerül a gyanú, hogy helyette más szavazott, akkor joga van ahhoz, hogy a ellenőrizhesse saját aláírását a választók névjegyzékében. Jogorvoslati kérelmet kell benyújtani, ami nem egyszerű, mert a szavazás napját követően, október 3-án, hétfőn, munkaidőben a helyi választási iroda vezetőjénél (jegyzőnél) kell kérni a választói névjegyzékbe való betekintés jogának a gyakorlását. Itt tudjuk ellenőrizni, aláírta-e valaki a választói névjegyzéket helyettünk.

*

A népszavazás akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Az érvényes népszavazás egyben eredményes is, annak ugyanis nulla az esélye, hogy pontosan ugyanannyi igen és nem szavazat érkezzen – ez utóbbi esetben lenne csak eredménytelen a referendum.