Egy hosszas bevezető után Török Gábor emlékeztet rá, hogy az októberi népszavazás Orbán Viktor elképesztően megosztó menekültpolitikájának fontos állomása lesz, miközben azt sem tudjuk, azzal, mi a miniszterelnök valódi célja.
Politikai népszerűségre vágyik, kizárólag a hatalma megtartása miatt fontos az ügy számára, el akarja leplezni vele a korrupciót és a gondokat, Európa megmentője kíván lenni, államférfiúi ambíciói vannak, őszintén hisz a politikája helyességében? Aki „tudja”, hogy a miniszterelnök korrupt gazember, az általában nem támogatja akkor sem, ha éppen jó vagy hasznos, amit tesz. Aki „tudja”, hogy a miniszterelnök szándékai őszinték és tiszták, az általában akkor is mögötte áll, ha éppen rosszat vagy rosszul cselekszik.
Azt is mindenki másképp látja, milyen eszközöket használ a kormányfő politikája megvalósításáért.
Akadnak persze olyanok, akik szerint az eszközökről a politikában nem is érdemes beszélni, ez üres moralizálás, elitista szépelgés, hiszen tudjuk, a kolbászról sem kérdezzük meg, hogyan készült.
Török Gábor szerint ez tarthatatlan álláspont, ha mindegy lenne, miként akarják céljaikat megvalósítani a politikusok, ez azt is jelentené, hogy minden eszköz elfogadható,
és ad absurdum azt kellene mondanunk, hogy ésszerűtlen, miért nem zárja börtönbe az ellenfeleit a kormányfő.
Az eszközök vizsgálata azért hasznos, mert az, aki mindenre képes céljai elérésében azt általában más szándékok mozgatják, mint azt, akinél a cél nem szentesít minden eszközt. Egy kampányban általában mindenki egyszerűsít, túloz, ferdít, de a mérték, a mértéktartás, a határok kijelölése fontos – írja az elemző. Szerinte itt válik el az egyszerűsítés a primitívségtől, a túlzás a végletekig vitt propagandától, a ferdítés az ordas hazugságtól. Most szerinte a kormányzat gyakran átlépett ezen a határon.
Török Gábor szerint az utókor látja majd tisztán, hogy a magyar kormányfőt
Az elemző ezt követően egyrészt-másrészt véleményeket ismertet, majd rátér a tanácsadásra.
Mi alapján ítélünk tehát? Mi a fontosabb? A szándék, az eszköz, az eredmény? Akik például kormányfőként elfogadhatatlannak tartották Gyurcsány Ferencet, miért tették? Mert rosszat akart (szándék)? Vagy azért, mert „hazudott” (eszköz)? Vagy azért, mert nem tudta megvalósítani a politikáját (eredmény)?
Török Gábornak a kormányfő szándékairól csak feltételezései lehetnek. módszereit gyakran helytelennek tartja, eredményeit elismeri. Az elemző az alapján dönt majd, hogy a népszavazást Orbán hatalomtechnikai eszközének tekinti-e inkább, vagy elfogadja, hogy a népszavazás – főleg szimbolikus, nem közjogi értelemben – segíthet abban, hogy Európa reálisabban gondolkodjon a menekültkérdésről. Ez sem olyan egyszerű kérdés, mert mindkettő mellett szólnak méltányolható érvek, de október másodikáig Török Gábor megválaszolja magának. Ezt tanácsolja azoknak is, akik ma még tanácstalanok.
