Orbán Viktor miniszterelnök egyiptomi látogatását követően a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a keresztény iszlám találkozás kapcsán azt mondta:
Békében tudunk élni az iszlám világ mellett. Nem összekeveredve vele, mellette. Azt gondolom, hogy ez egy olyan álláspont, amelyet a muszlimok szívesen fogadnak.
Orbán Viktor szerint egy keresztény ember nem lehet muszlimellenes, azonban “nem akarunk átvenni muszlim életelveket”. Mint mondta, tanulságos kihallgatáson vett részt a “szunnita, pápával azonos tekintélyű emberrel”, akit meghívott Magyarországra.
“Az iszlám egy magas civilizáció”, a miniszterelnök szerint a röszkei állapotok, a terrorveszély és az erőszakoskodás nem egyenlő a muszlim kultúrával. Szavai szerint az egyiptomi vallási vezető és ő maga is úgy gondolják, hogy ha Európa jót akar magának, akkor mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Egyiptom stabil legyen.
Az egyiptomi hadsereg egységes, az elnök mögött áll, az egyiptomi alkotmányt népszavazással erősítették meg, a demokrácia pillérei állnak – hangzott el a rádióműsorban.
Nekünk európaiaknak is újra kell gondolnunk a külpolitikánkat
– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint a “demokráciaexport” megbukott, a közel-keleti káosz és annak következményei azt bizonyítják, hogy hagyni kell, hogy minden nép maga építse ki gazdasági, társadalmi kereteit,
amennyiben Európa ezt erőlteti, újra és újra tüzet fog gyújtani.
Líbia, az újabb gócpont
Orbán szerint a líbiai hadsereget fel kell fegyverezni, enélkül nem lesz, aki fenntartsa a rendet az észak-afrikai országban. Együtt kell működni velük, hogy sikeresen meg tudják védeni az unióval szomszédos partszakaszt az embercsempészektől – mondta a miniszterelnök, aki egy másik lehetséges megoldásként az európai beavatkozást és óriási menekülttáborok létrehozását említette.
Vagy egyik, vagy másik lábunkra kellene állni
– mondta Orbán Viktor, aki úgy látja: az unió jelenleg semmire sem hajlandó.
A kormányfő úgy látja, jelenleg vihar előtti csend uralkodik Brüsszelben: az unió egyrészt a Brexit miatt óvatos, másrészt az “európai vezetők szembekerültek a népükkel” és
Én még nem láttam olyat, hogy a népnek kelljen megváltoztatni az álláspontját egy ilyen fontos kérdésben
– a miniszterelnök úgy látja, hogy egyelőre még nem biztos, hová vezethet ez a szembenállás, de óriási feszültséget szül.
A brüsszeli óvatosság másik okaként a Brexitet említette, szerinte “mi is erősebbek vagyunk, ha a britek benne vannak az unióban”, de bárhogyan is döntsenek, mi elfogadjuk azt.
Soros György bejelentette, hogy ő a magyar kormány ellenzéke, támogatja azokat a szervezeteket, amelyek le akarják gyűrni a magyar kormányt, elsősorban a menekültkérdésen keresztül – magyarázta a kormányfő, aki szerint
azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat, bontsuk le a kerítést.
A Soros-ösztöndíjak visszafizetésével kapcsolatban azt mondta: kommunista gondolat, hogy valaki pénzzel támogat valakit és azzal megvásárolja az illetőt.
Orbán az interjúban azt mondta: minisztereitől azt kérte, hogy a megkezdett, de végig nem vitt ügyeket vegyék elő és még a ciklus első felében zárják le őket, ezért számos, hosszú kormányülés lesz az elkövetkező hetekben.
Minden magyar embert arra kért, hogy maga mérlegelje, hogy elutazik-e a franciaországi labdarúgó EB-re.
A beszélgetésben arról is szó esett, hogy a kormány be szeretné zárni a bicskei menekülttábort, akcióterv is van, de ez nem megy egyik napról a másikra, a helyieknek még együtt kell élni a helyzettel.
