Azt hihetné az ember, mi magyarok már jobban értünk a sztrájkhoz, mint annak mesterei, a franciák, de a valóság mást mutat. Óriási elánnal indult be a tanárok tiltakozása a túlközpontosított intézményfenntartó és az oktatás átalakítása ellen, de a múlt héten valami eltörött.
Míg 2010-11-ben a BKV és a MÁV sztrájkjai (az utolsó igazán nagy munkabeszüntetések) valóban nagyot gurítottak – pl. Budapesten ekkor lett nagyon népszerű az autómegosztás -, addig a mostani tanártüntetések úgy halnak el, mint az Egymillióan a sajtószabadságért mozgalom.
Az első tanártüntetés, Pukli Istvánék polgári engedetlensége még egész látványosra sikeredett: élőlánccal vettek körbe egy csomó iskolát, a média csüngött a történéseken és úgy tűnt, a kormányzat – ha csak részben is – meghátrált. Aztán jött a múlt heti, április 15-i egyórás munkabeszüntetés. Jellemző volt, hogy munkatársunk is unottan jelentkezett be a legendás Teleki Blanka Gimnázium elől, hogy nem történik semmi,
Majd befutott Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetétől, és reményei szerint bedobta a követ az állóvízbe: közölte, az április 20-ra betervezett egész napos sztrájkhoz kérik, hogy csatlakozzon mindenki, aki egyetért, és álljon le az országban az élet öt percre.
Hideg nap, forró vér
Utánajártunk, ki és mikor fog tüntetni ezen a napsütéses, ám kissé hűvös szerdai napon. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) vezető Mendrey László lapunknak azt mondta, nem ők a főszervezői az eseménynek, hanem a fent említett PSZ sztrájkbizottsága. Ettől függetlenül maga a PDSZ is támogatja a tiltakozást, sőt Mendrey úgy tudja, más oktatási szervezetek is csatlakoztak. Pukli István és társai szerveződésének, a Tanítanék Mozgalomnak a honlapján is az olvasható, beállnak az akció mögé. A PSZ azt közölte, valóban ők koordinálják a szervezést, de a sztrájkbizottságnak tagja az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet is.
A PSZ közölte a 24.hu-val, hogy a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szintén sztrájkot hirdetett erre a napra, csatlakozva a tanárok tiltakozásához. Emellett a PSZ honlapján van egy lista azokról a csoportokról, emberekről, akik szolidárisak az akcióval. Támogatja azt a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete, a francia Pedagógus Szakszervezet országos titkára (Odile Cordelier) és az ETUCE, azaz az európai Pedagógus Szakszervezeti Szövetség európai igazgatója, Martin Rømer is. Hogy az egyes szervezetek milyen akciókat visznek véghez, arról még egyeztetnek.
A tiltakozásban a PSZ-szel és PDSZ-szel is szövetséget kötött Sándor Mária-féle mozgalom is részt vesz. A fekete ruhás ápolónő a 24.hu-nak azt mondta, mint civilek hirdették meg a maguk öt perc csendjét, erre a vonatra szállt fel később Gallóné is, a mostani akciót tehát egyeztették.
Ahol engedik, azok a kórházak csatlakoznak most is
– mondta Sándor, aki még nem tudott pontos számot mondani arról, hányan jelezték, hogy szerdán feketébe öltöznek.
Szép lista, de olyan uncsi lesz, mint pénteken?
Mendrey más szemszögből közelítette meg, miért nem volt annyira látványos a múlt pénteki akció. Szerinte Pukli Istvánék korábbi polgári engedetlenségi akciója azért volt feltűnőbb, mert nem esett a sztrájktörvény hatálya alá: a tanárok kimehettek az iskola elé, lehetett élőláncokat alkotni. A 15-i akció viszont sztrájk volt, és – ahogy Palkovics László oktatási államtitkár be is fenyített – a tanároknak a munkahelyen, tehát az iskolában kellett maradniuk a sztrájk idején is a vonatkozó törvény szerint.
A PSZ szerint óriási eredményre nem számítanak, csak arra, hogy az akciósorozat miatt “erősödik a sztrájkbizottság tárgyalási pozíciója a kormánnyal szemben.” A pénteki akció miatt szerintük még többen vesznek majd részt a most szerdaiban, ugyanis akkor megfélemlítették a tanárokat. Hozzátették:
Egy sztrájk soha sem lehet olyan “látványos”, mint egy tüntetés. A pénteki figyelmeztető sztrájk sem érdektelenségbe fulladt, sokan vettek benne részt. De mindez az iskolák falain belül zajlott.
A Tanítanék Mozgalom közben alulról próbál szervezni, ők leginkább azt igyekeznek elérni, hogy támogatóik és a létrehozott Kockás Körök aktívan töltsék el a sztrájk idejét. A tantestületektől pl. azt kérték, válasszák ki a Civil Közoktatási Platform 12 pontjából a számukra legégetőbb hármat, és küldjék el, miért ezeket választották. Ahol még nincs Kockás Kör, ott azt kérik, alakuljanak meg, erről pedig küldjenek képeket.
Hogy mit tesz a PSZ, ha nincs megállapodás, az lutri, mindenesetre hétfőn is egyeztetnek a kormánnyal. Az biztos, hogy a sztrájkbizottság “semmiféle olyan megállapodást nem köt a kormánnyal, amely árt az oktatás, a gyerekek és a pedagógusok érdekeinek”.
A PSZ sztrájkkövetelései
- Az állami intézményfenntartó központ átszervezését és feladatainak meghatározását oly módon kell megoldani, hogy az biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági, munkáltatói önállóságát.
- Az iskolában pedagógus-munkakörben alkalmazottak gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásainak ideje (kötelező óra) – fő szabályként – heti huszonkét óra legyen.
- A köznevelési intézményekben foglalkoztatottak közül azok, akik nem tartoznak a pedagógus életpálya-modell hatálya alá (nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, például dajka, technikai, ügyviteli és más munkakörben foglalkoztatottak) részesüljenek a havi rendszeres, keresetükön felül többletjuttatásban, függetlenül attól, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak, és ki az intézmény fenntartója.
- Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel (minőségi bérpótlék) ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményeket.
