Az elemző azt írta Facebook-oldalán, hogy a pályaudvaron történtek alapján úgy látja, az alapvető kérdés az, „hogy miért nem választ más megoldást az ott kialakult helyzet kezelésére a magyar kormány. Szerinte két lehetőség van: „nem tud mást tenni, vagy nem akar mást tenni. Tehetetlenség vagy taktikázás.” Nem tudja, melyik a jobb/rosszabb.
Az egész menekülthelyzetről a Heti Válasz állandó elemzőjeként (Mráz Ágoston Sámuellel párban) előzőleg azt mondta, a kormány túlígérte magát, amikor igazi megoldásnak tüntette fel a kerítést. A menekültek ugyanis továbbra is jönnek, a választók a kormányt tehetik felelőssé, amiért hamis várakozásokat keltett, és még rengeteg pénzt el is költött.
Mráz Ágoston Sámuel a páros interjúban ugyanakkor logikusnak nevezte az augusztus 31-ei határidőt, mert így kiemelt figyelem jutott az építésre, a kerítés pedig nemcsak fizikai akadály, hanem üzenet is a határátlépőknek. Török Gábor ennek dacára úgy vélte: Orbán saját helyzetét nehezítette meg azzal, hogy bevéste az emberek tudatába a határidőt.
Abban egyetértettek, hogy hiba csak magyar kontextusban vizsgálni a kérdést, hiszen Schengen értelme, léte is kockán forog, a magyar határ megvédése – akárcsak a görögé – az egész EU érdeke lenne.
„Ha az EU valódi, erős és szuverén államszerűség volna, a külső határok őrizetét nem is csak magyar, hanem uniós határőröknek kellene ellátni.” Így Török. Erre Mráz azzal kontrázott, hogy „De Gaulle már a ’60-as években javasolta az uniós hadsereg létrehozását, és a kormánytól ügyes húzás lenne, ha – európai elkötelezettségének bizonyítékaként – élére állna egy hasonló kezdeményezésnek.”
