Belföld
bíróság (Array)

Halálbüntetés: “Balla Irma fia valószínűleg már nem élne”

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2015. 05. 18. 20:04

Évekig húzódó perek, hatályon kívül helyezés, új eljárás. Dr. Magyar György szerint a magyar bíróságok még őrzik hitelüket, tekintélyüket. Ön mennyire bízik a magyar igazságszolgáltatásban?

Orbán Viktor először belengette a halálbüntetés témáját, majd a kormányszóvivő azzal mentette a közben nemzetközileg is vállalhatatlanná vált helyzetet, hogy a miniszterelnök csak azt mondta: erről is lehet beszélni, hiszen “érdekli az embereket”. De érdemes? Megbízunk ennyire bíráinkban? Az igazságszolgáltatás legszélsőségesebb, legmegosztóbb eszközével kapcsolatban arról kérdeztük dr. Magyar György ügyvédet, mennyire megbízhatóak a magyar bíróságok?

Hibás ítélet, hatályon kívül helyezés, megismételt eljárás. Gyakran halljuk ezeket a jogi fejezéseket, főleg nagy port felkavart esetekben – emlékezzünk a Balla-gyilkosságra, vagy Kulcsár Attila bünetőügyére, de ha az igazságszolgáltatással kapcsolatos elégedetlenség a hívószó, eszünkbe juthat a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügy is.

  Kötel ellen, Európa mellett  

Az Én az Európai Unió állampolgára akarok maradni nevű, közel tízezer tagot számláló Facebook-csoport Mi európaiak vagyunk, és azok is maradunk címmel indított online petíciót a halálbüntetés ellen. Az aláírásgyűjtés alapdokumentumát Orbán Viktornak címezték. Levelükben a halálbüntetés ellen, az európai értékrend mellett érvelnek, mint írják “Mi nem autokráciában, hanem demokráciában szeretnénk élni, nem kevesebb, hanem több szabadságjogra van szükségünk, és olyan vezetőre, aki nem diktálni akar, hanem népét szolgálni. Ön a mi képviseletünkre esküdött föl, ne hozzon Magyarország hovatartozásával kapcsolatos döntéseket a mi nevünkben. Mi ezt a döntést már meghoztuk: Az Európai Unió mellett döntöttünk.”  

Dr. Magyar György már beszélgetésünk elején figyelmeztet: a közvélemény leginkább a publikus, top-ügyek vonatkozásában értesül arról, ha egy fontos ítéletet hatályon kívül helyezték, így hibás következtetéseket vonhatnak le a bíróság munkájával kapcsolatban. Magyar György példaként Balla Irma fiának esetét említi. Mikor a cikk apropójáról kérdez és az egyik válasz a halálbüntetés, az ügyvéd felsóhajt: “Balla Irma fia valószínűleg már nem élne.

És ha hibáznak?

Mint ismeretes, Balla Irmát 2007 húsvétján ölték meg debreceni lakásában. Holttestét fia, Schönstein Sándor találta meg, akit egy év múlva letartóztattak. A Debreceni Ítélőtábla 12 év fegyházbüntetésre ítélte a férfit, miután egy évet előzetes letartóztatásban töltött, az elsőfokú ítéletet követően egy évig volt fegyházban. Az ügy másodfokon a Debreceni Ítélőtáblára került. Itt a táblabíróság új eljárás lefolytatását rendelte el, arra hivatkozva, hogy “nem sikerült teljes körű bizonyítási eljárást lefolytatni, az ügy részbeni felderítetlensége miatt”, és elrendelte a férfi előzetes letartóztatásának azonnali megszüntetését is. A megismételt eljárásban – szintén Debrecenben, de egy másik bíróval – már elsőfokon felmentették Schönsteint, ezt a döntést viszont megfellebbezte az ügyész, így tárgyalták a gyilkossági ügyet másodfokon másodszorra is. Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést, így jogerősen felmentette Schönstein Sándort.

Fotó: Pál Anna Viktória

Bírósági furcsaságok: Kaiser, Portik, Kulcsár

A közismert esetek közül idekívánkozik a móri bankrablás ügyében hozott hibás bírói ítélet is. 2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre emelkedett. Kaiser Ede két és fél éve töltötte kiszabott büntetését, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki: nem Kaiser Ede a móri gyilkos. A férfi kártérítési igényét tavaly másodfokon is elutasították.

Kevés olyan múlbéli top-bűnügy aktuálisabb manapság, mint a 2003-ban kirobbant brókerbotrány, amely emberéletet nem követelt, azonban gigantikus anyagi kárt hagyott maga után. Kulcsár Attila és 23 társa ellen 2005-ben emeltek vádat – ehhez képest az ügy még mindig tárgyalási szakaszban jár. Hat évvel ezelőtt pedig született már ítélet, akkor Kulcsárt 8 évre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték. Csakhogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezett, így új eljárást rendeltek el és 2010 végén kezdődött minden elölről: elsőfokra került az eset, amit már 10 éve rág a magyar igazságszolgáltatás. 

A leírtak ellenére dr. Magyar György szerint a magyar bíróságok a közvélemény bizalmát élvezik, a bírói és ügyvédi gyakorlatban a hatályon kívül helyezés, az új eljárás elrendelése nem olyan gyakori, mint arra a publikus esetek alapján következtethetnénk.

Az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint 2014-ben összesen 1 millió 460 ezer ügy érkezett a bíróságokra, míg a befejezett ügyek száma 1 millió 504 ezer. Dr. Magyar György szerint a bíróságok dolgát a bírák nyugdíjazása, majd felemás visszavétele nehezíti meg. Hiába térhettek vissza az igazságszolgáltatásba a korábban szélnek eresztett bírók, nem korábbi posztjaikat kapták vissza. Mintha inkább csak megtűrnék őket a bírói karzat közelében. Ezzel kapcsolatban az OBH a következő tájékoztatást adta:

“A 2012-ben nyugdíjba vonult bírók jellemzően végigdolgozták felmentési idejüket, ezzel egyidejűleg pedig számos újonnan kinevezett bíró is munkába állhatott. A kollégák lelkiismeretes munkájának köszönhetően jelentős mértékben csökkent a bíróságok ügyhátraléka. Ennek is köszönhető, hogy a korábbi évtizedekben leginkább túlterhelt Fővárosi Törvényszéken jelenleg a bírák már az országos átlag körüli munkateherrel dolgoznak. A nyugdíjazásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése után a bírák – választásuk szerint – visszatérhettek eredeti szolgálati helyükre. A köztes időszakban – amennyiben nem a nyugállományba vonulást választották – igazságügyi alkalmazottként igazgatási feladatokban, vagy az OBH által kezdeményezett törvénymódosításoknak köszönhetően bírósági közvetítőként segíthették a bíróságok munkáját.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Hmejmími légitámaszpont, 2017. december 11.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) pilótákkal fényképezkedik a szíriai Hmejmímnél működő orosz légitámaszponton 2017. december 11-én. Putyin a bázison tett villámlátogatásán elrendelte az orosz csapatok Szíriából történő visszavonásának megkezdését. (MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.