Múlt pénteken Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke kezdeményezte, hogy a testület ülésén tárgyalják a Simon-ügyet. A politikus elmondta, elsősorban arra kíváncsi, hogy az MSZP volt elnökhelyettese milyen forrásból tudott befizetni a közelmúltban 128 millió forint adóhátralékot.
Simon Gábort a mentelmi jogának megszűnése után, 2014. február 18-án hallgatta ki gyanúsítottként a KNYF. Az ügyészség már ekkor elrendelte az úgynevezett ideiglenes zár alá vételt a Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő összegre, a gyanúsításban közölt vagyoni hátrány erejéig. Ezzel egyidejűleg eljárási jogsegélykérelemmel éltek a bécsi államügyészségnél, és kérték az ideiglenes zár alá vett összeg lefoglalását. Nagy Andrea azt mondta: a bécsi államügyészség rendkívüli gyorsasággal, egy héten belül, február 24-én befagyasztotta a számlát, és elrendelte a vagyon lefoglalását.
Mivel a zár alá vételt külföldi bankszámlán lévő összegre kellett elrendelni, ahhoz, hogy a bíróság megalapozottan tudjon dönteni, jogsegélykérelmekre volt szükség. Ezeket a KNYF minden esetben soron kívül intézte, és az Eurojust (az EU ügyészi koordinációs szervezete) segítségét is igénybe vette. A bíróság minden adat és bizonyíték birtokában szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, és a határozat november 17-én a másodfokú bíróság döntésével emelkedett jogerőre – mondta az ügyészségi szóvivő.
Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője hétfőn az MTI megkeresésére azt közölte: a bíróság a zár alá vétel elrendelésekor a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a határidőket betartva járt el, késedelmes intézkedés vagy mulasztás nem történt. Póta Péter arról is beszámolt, hogy a gyanúsított védője indítványozta a házi őrizet megszüntetését, ennek elbírálása folyamatban van.
