Magyarország ősi településének – ahol 1634-ben alkották meg az ország első Falutörvényét – első embere nyílt levelében azt írja, hogy a miniszterelnök 1989-ben az „ígéretes Vidék Fia” volt, de 25 év múltán „a tagadott elődök nyomdokain haladva” már falurombolást valósít meg. Üveges Gábor arra kéri a kormányfőt, nézze el neki, hogy nem keresi a ködösítő értelmiségi szóvirágokat. Ezt azzal magyarázza, hogy Orbánnak és a jelenlegi politikai elitnek fogalma sincs arról, „mitől lehet újra funkciója, társadalmi és gazdasági súlya a kistelepüléseknek”, versenyképes válasza korunk kihívásaira. „Az Önök valósága: az ötlettelenség, sematikus működésképtelen elméletek, faképnél hagyott Vidék, pufogtatott romantikus 80-100 évvel ezelőtti múltba révedés…, eszközzé vált, hivatalosan is leminősített, kihasznált vidéki emberek…”
A polgármester szerint az elmúlt 25 évben számos magyar kistelepülés épült le szellemileg, mert nem volt politikai akarat, gyakorlati tudás e tendencia megfordítására. „Az üde kivételek ott alakultak ki, ahol egy elhivatott és innovatív vezető – a legtöbbször segítők nélkül – napi 24 órában közösséggé kezdte formálni települését. Hosszú évek alatt ezeken a helyeken visszatért az Élet, megjelent a Funkció, a múltba vágyódást felváltotta az ígéretes Jövő valósága. (…) A kiindulási pont legtöbbször: a még létező potens vezető személye…”
1 ember 149. 575 forintot ér
Üveges Gábor szerint a valódi közszolgálat megbecsültségének teljes hiányát és a kistelepülések sajátos helyzetének figyelmen kívül hagyását jelzi, hogy egy 500 fő alatti település – ilyen az összes magyar település egyharmada – első embere a jelenleg hatályos Önkormányzati Törvény alapján október 13-tól „bruttó 149.575 forintot vihet haza családjának, alig többet, mint egy közmunkás.” A legtöbb esetben a hivatali apparátus tagjainak jövedelme is meghaladhatja a polgármesterét.
„Óriási feszültségforrás továbbá, hogy jelenleg egy 501 fős településen a polgármester már bruttó 299.150 forintot keres”, a sokszor csak havi 1 alkalommal feladatot végző társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíja elérheti a bruttó 134.000 forintot. „Nagyvárosokban – ahol jó esetben képzett munkacsoportok veszik le sokszor az operatív munka terhét a vezető válláról – a polgármester az előző ciklushoz képest akár 200.000 forinttal is többet ér a politikai hatalom szemében…”
Nem a méret a lényeg
Üveges azt nem vitatja, hogy sok polgármester rászolgált, rászolgál a lefokozásra. Ez a minőségi deficit azonban településmérettől függetlenül igaz, sőt egyes országos vezetőknél is tetten érhető. Ugyanakkor úgy véli, az államnak kötelessége biztosítani az alkotó innovációk személyi garanciáit, ösztönözve a teljesítményalapú munkavégzést és kiválasztódást. Minél kisebb egy település, annál nagyobb szerepe van a változtatásokban, a saját arculat megtalálásában és annak kiépítésében, fenntartásában a polgármesternek – emlékeztet.
„Az ország egyre több pontján fellelhető, és egyre többször mintaként idézett “legjobb gyakorlatok” hátterében szinte kivétel nélkül a feladatot hivatásának érző rátermett, és a teljesítményorientált szektorok minőségét elérni képes polgármester áll. A 24 órás településmenedzseri hivatás – mely nem azonos a funkciót csupán a klasszikus közigazgatási teendők mértékével súlyozó feladatkörrel – megbecsültsége és elősegítése az egyik nagyon komoly záloga a vidékfejlesztés fenntartható sikerének Magyarországon.”
„Miniszterelnök Úr, Önt a Vidék emelte hatalomba”
Innovatív vezető nélkül nincs hatékony végrehajtás, impotenciából kilábaló közigazgatás, önkormányzatiság. „A vidékfejlesztés eredményességének kulcsa a kistelepülések megerősödése. Itt érdektelen a politikai hovatartozás, kizárólag a valóság, nem az elméletek és statisztikai számok számítanak…”. Ez a véleménye több mint ezer kormánypárti, ellenzéki, és független kistelepülési vezetőnek. Azt figyelmen kívül hagyni „nem a demokratikus és civilizált berendezkedések sajátja”.
„Miniszterelnök Úr, Önt a Vidék emelte hatalomba.
Miniszterelnök Úr, Ön elfelejtette, és ráadásul már nem képes érteni a Vidéket.
Miniszterelnök Úr, szeretném emlékeztetni arra, hogy Ön van a Vidékért, és nem a Vidék Önért…
Miniszterelnök Úr, nem szívességet és kegyet kérünk, hanem a kötelességére kívánjuk emlékeztetni…”
Az elhallgatás és az elhallgattatás, mint „válasz” jelenleg már nem vezet eredményre, a probléma megoldásért kiált. A polgármester idéz egy mexikói mondást, amely szerint „…megpróbáltak eltemetni bennünket, de nem tudták, hogy magok vagyunk…”
Üveges Gábor azt kéri, mintegy ezer kollégája nevében, hogy a kormányfő haladéktalanul tegyen lépéseket a – kistelepüléseken élők és vezetőik számára egyaránt – megalázó helyzet megnyugtató és hosszú távú rendezéséért, kezdeményezze soron kívül az önkormányzati törvény módosítását a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) mintegy fél éve nyilvános szakmai javaslata alapján. A TÖOSZ javaslata árnyalja, igazságosabbá teszi a jelenlegi bértáblát úgy, hogy közben nem igényel számottevő többletforrást az államháztartástól, valamint a testületek kezébe is helyez egy korlátozott “eltérítési” jogkört az illetmény 30 százalékáig – emlékeztet nyílt levelében Hernádszentandrás polgármestere.
