Belföld
internetadó (internetadó)

Civilek, akiknek elegük lett a kormányból

Tüntetések, utcai akciók, híd- és székházfoglalás, világító mobilok – és mozgalmak, amelyek a kormányellenes megmozdulások mögött állnak. Bemutatjuk az elmúlt négy év legnagyobb tiltakozásait szervező civil csoportosulásokat.

A vasárnapi és a keddi tüntetés hosszú idő óta az első, nagy tömegeket megmozgató kormányellenes demonstráció volt volt. Abban a tekintetben viszont a korábbi, több tízezres tömegtüntetések – a médiatörvény elleni, vagy az Erzsébet hídhoz szervezett két-három évvel ezelőtti nagygyűlések – folytatásának tekinthető, hogy nem pártok, hanem civil mozgalmak, magánszemélyek szervezték. Mondhatni, napok alatt. De kik azok, akik tömegeket képesek utcára vinni mindenféle szervezeti háttér nélkül, sokszor jóformán csak a Facebook segítségével?

„Leginkább a felső középosztályba tartozó, bölcsész, illetve társadalomtudományi végzettségű, vagy ilyen tanulmányokat folytató, a munkaerőpiacon jó eséllyel rendelkező, főként 40-45 év alatti emberekről van szó” – mondta lapunknak Gerő Márton, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Ők olyan mozgalmakat hoztak létre, amelyek céljaikhoz az online nyilvánosságot használják, mert ezáltal könnyebb bekerülni a médiába, így pedig azokat is meg tudják szólítani, akik nem használják a közösségi oldalakat. A mozgalmak közös jellemzője, hogy nem ugyanolyan intenzitással, hanem időszakosan működnek. Gyorsan reagálnak bizonyos társadalmi problémára, nincsenek vezetőik, hanem azok döntenek egy-egy kérdésben, akik éppen jelen vannak, és saját magukat képviselik.

Gerő Márton szerint az ilyen közösségeket nyugodtan lehet társadalmi mozgalmaknak nevezni. Voltak már hasonlók 2010 előtt is, mint például a polgári körök, vagy a Magyar Gárda, de azokat nem civilek, hanem pártok szervezték. De mozgalomnak indult az LMP is, amelyik később szerveződött csak párttá.

Mi most négy olyan civil szerveződésű közösséget mutatunk be, amelyeknek 2010 óta fontos szerepe volt, vagy van a kormányellenes utcai tiltakozások megszervezése szempontjából.

Egymillióan a sajtószabadságért (Milla)

A Milla a kormányintézkedések hatására létrejött civil kezdeményezések közül az egyik első volt, és egyedülálló abból a szempontból is, hogy ma már nem aktív, megszűnését hivatalosan bejelentette. Ez a csoport sok máshoz hasonlóan a Facebookon jött létre, de a többi civil közösségtől eltérően később politikai szerveződéssé alakult. Vezetője Juhász Péter volt. A Milla megalakulása után olyan ismertségre tett szert, hogy a Facebook letiltotta őket, mert a csoport átlépte a beállított létszámlimitet.

milla (milla)Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A második Orbán-kormány alatti időszak legnagyobb létszámú és hatású tüntetéseit szervezte, elsősorban nemzeti ünnepeken. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél tartott nagygyűléseken több tízezer ember jelent meg. A tüntetéseket nem a spontaneitás, hanem a professzionális szervezés jellemezte: hatalmas színpad, hangosítás, kivetítő; a programot ismert művészek (Csákányi Eszter és Kulka János) konferálták, valamennyi demonstrációnak jól megírt forgatókönyve volt; a szónoklatok közben zenekarok, népszerű előadók léptek fel, egy-egy tüntetésen külföldi vendég is beszélt. A Milla igyekezett helyet adni a többi civil szerveződésnek: felszólaltak a Hallgatói Hálózat (HaHa) képviselői, civil szervezetek aktivistái, mint ahogy a 4K! vezetője is mondott beszédet egyik demonstrációjukon.

A civil szférából a politika irányába akkor mozdult el a szerveződés, amikor a 2012. október 23-i nagygyűlésükön Bajnai Gordon bejelentette az Együtt 2014 választási mozgalom megalakulását, ezzel pedig saját maga miniszterelnök-jelölti aspirációját. A Milla aktivitása ezután egyre inkább csökkent, mígnem 2014. március 30-án közleményben tudatták a szervezet megszűnését.

Mikor alakult: 2010. december 21.

Mi hívta életre: a médiatörvény tervezete

Nagyobb akcióik, megmozdulásaik: demonstrációk 2011. március 15-én és október 23-án, 2012. március 15-én és október 23-án.

milla (milla)Fotó: MTI/Marjai János

Hallgatói Hálózat

Bár a HaHa a kormány általuk antidemokratikusnak nevezett politikája elleni tiltakozásul jött létre, a szervezet mégis leginkább oktatáspolitikai, főleg felsőoktatási kérdésekben nyilvánít véleményt. Az egyetemistákból álló csoportosulás akkor vitte véghez legnagyobb akcióit, amikor a kormány a keretszámok csökkentését és a felsőoktatási intézményeket érintő elvonásokat jelentett be. A HaHa egyetemen tartott fórumokat, utcai vonulásokat, tüntetéseket szervezett; a hallgatók egy alkalommal a Petőfi hidat is megbénították, a demonstrációk a Kossuth téren a Parlament előtt értek véget. A tüntetéseken hangzott fel két, tipikusan a HaHa-hoz köthető rigmus, a „Semmit rólunk nélkülünk!” és a „Szabad ország, szabad egyetem”; ezek azóta más szervezetek demonstrációin is elhangzottak eredeti és módosult formájukban.

A HaHa az ELTE lágymányosi kampuszán tartott fórumán hat pontban fogalmazta meg követeléseit. Ezek között olyan kitételek szerepelnek, mint a felsőoktatási keretszámok visszaállítása a 2011-es szintre, a hallgatói szerződés (az úgynevezett röghöz kötés) eltörlése és a köz-, illetve a felsőoktatás átfogó reformja. Annak ellenére, hogy a HaHa megmozdulásai néhány ezer fősnél sosem voltak nagyobbak, a kormány bizonyos kérdésekben engedett a hallgatói nyomásra. A keretszámokat megemelték, módosítottak a hallgatói szerződésen – bár annak lényege megmaradt, ráadásul később belefoglalták az Alaptörvénybe –, és a felsőoktatás irányítását elvették az egész szakma által bírált Hoffmann Rózsa államtitkártól.

A hallgatók szervezte csoportosulás aktivitása csökkent, de a szervezet a mai napig létezik. A HaHa-nak több hazai egyetemen működnek sejtjei, tüntetéseken, civil szervezetek megmozdulásain vesznek részt.

Mikor alakult: 2011

Mi hívta életre: a Budapesti Corvinus Egyetem tervezett átalakítása

Nagyobb akcióik, megmozdulásaik: tüntetések 2012. december 10-én, 12-én és 18-án

haha (haha)Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az alkotmány nem játék

„Civil szervezet és állampolgárok közös kampánya az Alaptörvény 4. módosítása ellen, a jogállam és a társadalmi igazságosság védelmében” – így határozza meg magát az csoportosulás, amelyik a Fidesz-székház udvarának megszállásával hívta fel magára a figyelmet 2013. március 7-én. Az Alaptörvény módosításáról négy nappal később szavazott az Országgyűlés. Ez a módosítás foglalta alkotmányba, hogy bárhogy is változzon a jövőben az Alaptörvény, azt az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja. Bekerült a szövegbe egyebek mellett a család fogalmának szűkítő értelmű meghatározása, az egyetemek, főiskolák autonómiájának részbeni megvonása, a hallgatók röghöz kötése és a hajléktalanság kriminalizálása.

A Fidesz székházának megszállását néhány tucat aktivista indította el, de a csoport délutánra közel 80 fősre duzzadt. A tüntetők kisebb transzparensekkel a nyakukban skandálták: „Az alkotmány nem játék, nem, nem, nem!” Miközben több mint tíz órán keresztül tartották megszállva a kormánypárt székházát, jobbára nyugdíjasokból álló fideszes ellentüntetők provokálták őket. Miután elhagyták az épületet, az Alkotmánybírósághoz vonultak, majd később újabb demonstrációkat tartottak.

Az alkotmány nem játék csoport aktivistái közül a székházfoglaló akció miatt többen bíróság elé kerültek, ám felmentették őket. A szervezet később az iskolai szegregáció, a paksi bővítés, a kormány kultúrpolitikája és a civil szervezeteket ért kormányzati vegzálás ellen tartott demonstrációkat, de kiálltak az elmúlt év végén kezdődött ukrajnai tüntetések mellett is.

Mikor alakult: 2013. február 28.

Mi hívta életre: az Alaptörvény tervezett 4. módosítása

Nagyobb akcióik, megmozdulásaik: a Fidesz székházának közel félnapos megszállása, tüntetések az Alaptörvény ellen (2013. március)

Az alkotmány nem játék (Az alkotmány nem játék)Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Százezren az internetadó ellen

A kormány intézkedései ellen fellépő legfrissebben szerveződött közösség nemcsak az idei választások utáni, hanem 2012 óta a legnépesebb és a legnagyobb visszhangot kiváltó tiltakozó akciókat vallhatja magáénak. Az internetadó elleni tiltakozás a Facebookon kezdődött: a létrejötte után három óra alatt 11 ezren, négy óra alatt 24 ezren, hat órán belül 36 ezren csatlakoztak hozzá, fél nap elteltével már 72 ezernél jártak a támogatók. Mára több mint 234 ezer követője van a Facebook-oldalnak.

A csoport vasárnapi és keddi demonstrációját – és egyben a Százezren az internetadó ellen oldalt – a 27 éves Gulyás Balázs szervezte, akit a Fidesz egyből kapcsolatba hozott az MSZP-vel, így próbálva meg pártkötődést beállítani a civil kezdeményezéshez. (Gulyás a szocialista párt egyik elnökségi tagjának, Gurmai Zitának a fia, korábban az MSZP tagja volt.) A tüntetéseken csupán néhányan mondtak rövid szónoklatot, a demonstrálók mindkét alkalommal vonulásba kezdtek a beszédek végeztével. A tüntetések résztvevői többször is a HaHa korábbi demonstrációin elhangzott „Szabad ország, szabad egyetem” rigmus aktualizált változatát kiabálták „Szabad ország, szabad internet” formában. A vasárnapi megmozduláson volt először látható, amint Gulyás felszólítására a tüntetők világító mobiltelefonjukat emelik a magasba – ez a performance-szerű látványelem az internetadó elleni tiltakozás kvázi védjegyévé vált.

Mikor alakult: 2014. október 21.

Mi váltotta ki: az internetadó bevezetésének ötlete

Nagyobb akcióik, megmozdulásaik: két tüntetés (október 26-án és 28-án), amelyeken a részvételt a több tízezertől százezerig becsülte a média. A budapesti tüntetések mellett vidéki és külföldi nagyvárosokban is tiltakoztak az internetadó ellen.

internetadó (internetadó)Fotó: Berecz Valter

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.