Néhány napja bemutattuk Anettet, Mariannát, Gabit és Lillát, akik mind nyelveket beszélő, diplomás fiatalok, mégis úgy érezték: ha tenni akarnak az ország felemelkedéséért, a politikában van a helyük. Most az MSZP, a DK, a Fidesz és a Jobbik egy-egy ifjú reménységét kérdezzük a miértekről.
Fotók: Hír24
Laskovics Diána (MSZP)
Akkor kezdett foglalkoztatni a politika, amikor a főiskolán jogot és közigazgatást tanultam. Nem értettem, hogyan lehetséges, hogy az országban lévő igazságtalanságok és egyenlőtlenségek mindenki számára egyértelműek, mégsem tesz ellenük senki. A 2010-es kormányváltás környékén kezdtem aktívan figyelni a pártokat, mit mondanak, mit tesznek, hogyan viselkednek a képviselőik. A Fidesz gőgje és arroganciája nem volt szimpatikus, mivel ezeket a tulajdonságokat az emberi kapcsolataimban sem szeretem.
Úgy gondolom, a legemberibb értékeket egy baloldali párt tudja képviselni. Az MSZP a belépésem idején kezdett egy megújulási folyamatba. Ennek messze nem vagyunk még a végén, de a folyamatok előremutatóak. Szerencsére maradtak még szilárd értékrenddel rendelkező emberek a pártban.
Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a mai fiatalok sikeres, a társadalomnak hasznos felnőttekké tudjanak válni. Tisztességes munkát és munkakörülményeket akarunk a felnőtteknek, amely megadja azt a biztonságot, amit egy család igényel. Békés nyugdíjas éveket az időseinknek, színvonalas egészségügyi ellátást a betegeinknek. Az érzést, hogy otthon vagyunk, itthon és Európában egyaránt.
Ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, nem szabad olyan politikusok kezébe adni az országot, akik ellenségeket keresnek és kreálnak, miközben milliókat taszítanak egyre nehezebb körülmények közé. Az is biztos, hogy a fenti célokhoz a megoldásokat nem Oroszországban, Azerbajdzsánban, Kínában vagy Észak-Koreában kell keresni, ahogyan a jelenlegi kormány teszi.
Rónai Sándor (Demokratikus Koalíció)
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már az egyetemi tanulmányaimat megelőzően munkát vállaltam, ezért van tapasztalatom a versenyszférából. Akkor tudjuk egy kormány működését igazán megítélni, ha a gazdaságra gyakorolt hatásaival is tisztában vagyunk. A környezetemben sokan kérdezték az elmúlt években, miért nem megyek velük Londonba vagy Münchenbe dolgozni. Igaz, hogy a sokszorosát meg lehet keresni a politikusi fizetésnek, és az is tény, hogy kevesebb atrocitás ér egy civil foglalkozást űző embert, engem ez mégsem tántorít el a céljaimtól. Az, hogy segíthetek embereken, nem mérhető anyagiakban. Ezt csak meggyőződésből lehet csinálni. Ez jelenti a különbséget munka és hivatás között.
Azért csatlakoztam a Demokratikus Koalícióhoz, mert számomra ez a párt garantálja egy modern és európai Magyarország megteremtését. Fontosnak tartom, hogy valaki úgy vágjon bele a politikába, hogy vannak haladó gondolatai. A DK-nak és nekem közösek a céljaink: egy nyugodt, felvilágosult, modern országot szeretnénk, ahol ember és ember között nem tesznek különbséget, ahol a kiemelkedés lehetősége egyedül a szorgalmon és a tehetségen múlik, ahol az egyén vallása vagy nemi identitása magánügynek számít.
Elkötelezett vagyok a nyugati politika értékei mellett. Ez az a liberális demokrácia, amely feltétel nélkül tiszteli az emberi méltóságot, tiszteli a magántulajdont, amely egy szabályozott, de szabad piacgazdaságot működtet, amely küzd a korrupció ellen és arra törekszik, hogy az adófizetők pénzéből jó minőségű közszolgáltatásokat tartson fenn. Sajnos sokan belefásultak a politikába vagy kiábrándultak belőle. Mintha a választók elvesztették volna a hitüket, hogy ők még beleszólhatnak a dolgok alakulásába. Rá akarom ébreszteni az embereket arra, hogy igenis van beleszólásuk a jövőjük alakulásába és hogy minden eszköz a rendelkezésükre áll a céljaik eléréséhez.
Magera Tibor (Fidesz)
A politikába szerintem nem „beszáll” az ember, hanem akarva-akaratlanul a részese. Korosztályunk felelőssége is, hogy a döntésekbe mennyire tudunk beleszólni. A fiatalok apolitikus magatartása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy érdekérvényesítő képességünk más társadalmi csoportokhoz képest kisebb. Ezen változtatnunk kell.
Plakátozó aktivistaként tizenöt éves koromban csatlakoztam a Fidesz kampánycsapatához. A 2004. december 5-i népszavazás után döntöttem úgy, hogy kiveszem a részem a munkából. Miért éppen a Fidesz? Mivel a baloldali pártok ideológiai és világnézeti különbözőségek miatt szóba sem jöhettek, így fiatalként a Fideszben láttam azt a szellemi és politikai potenciált, amely segíthet kivezetni Magyarországot a posztkádári korszakból. Bár 2004 óta sok minden történt, úgy látom: akkori döntésem helyességét igazolja az azóta lezajlott földrengésszerű politikai átalakulás.
A fő célom egyszerű: jobb legyen élni Magyarországon. A fiatalokat becsüljék meg, a tenni akarást erősítsék. Kiváló kezdeményezés a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat, amely több ezer fiatalnak adott vissza nem térítendő támogatást álmai megvalósításához. A családi adókedvezmények révén a fiatal családosok komoly összegeket tarthattak meg. A mostani ciklusra maradt a devizahitelek rendezése, amelynek köszönhetően több százezren lélegezhetnek fel. Hazai fejlesztésekre kell sarkallnunk a start-up cégeket, erre ugyancsak megvan a kormányzati akarat. Sok még a teendő, de jó úton indultunk el.
Varga Kitti (Jobbik)
A tenni akarás és a hazaszeretet sodort a politika közelébe. A Jobbik Ifjúsági Tagozat alelnökeként a legfontosabb célom, hogy a fiatalok megismerkedjenek a nemzeti értékrenddel és felelősen tudjanak gondolkodni a haza és a saját sorsukról.
Nem készülök profi politikusnak, csak teszem a dolgom. Építő munkát végzek: feladatom a karitatív munkacsoport vezetése, események szervezése és különféle projektek koordinálása. Köpködést csak a média és a politikai ellenfelek részéről kaptam, az emberek többsége már átlát az alaptalan vádakon. A versenyszférában is jelen vagyok a saját vállalkozásommal.
Komoly gondok vannak hazánkban, amelyekkel szemben csak egy radikális (a problémákat a gyökerüknél megragadó) párt képes fellépni. A Jobbik nagy hangsúlyt fektet a nemzeti öntudatra és egy egészséges értékrendszer felmutatására. Hittel, bátorsággal dolgozik a hazájáért, nem vezérlik önző és kicsinyes célok.
Szeretném, hogy a külföldön élő barátaim hazajöjjenek, az itthon élők pedig ne az elvándorlásban lássák a jövőjüket. Szeretném, hogy nekünk, fiataloknak ne kelljen választani a gyermekvállalás és a karrier között, és ne egy hatalmas hitelfelvétellel kezdjük az életünket, ha saját otthonra vágyunk. Azt szeretném, hogy Magyarország erős támasztékra találjon a múlt hagyományaiban, és egy fejlődő, organikus ország legyen, ahol a nagyszüleimtől a leendő gyermekeimig mindenki büszkén és boldogan élhet.
