Megváltozott a választási rendszer Budapesten, de ez engem nem annyira érdekel, ha fővárosiként ugyanúgy tudok szavazni, mint eddig. Vagy engem is érint a változás?
Persze, hogy érint. Kezdjük ott, hogy eddig négy szavazólapot kaptál, most már csak hármat fogsz.
Megszűnik az egyik testület, vagy miért?
Nem szűnik meg semmi, csak a Fővárosi Közgyűlés tagjait egész másképp választjuk majd, mint eddig. Korábban a pártok állítottak listát, ezek közül választhattunk, a mandátumokat pedig a budapesti szavazatarányok alapján osztották szét. Most másképp lesz: a 23 kerület polgármesterei ülnek be a Közgyűlésbe, és még a vesztes jelöltekre leadott szavazatok alapján is kiosztanak 9 mandátumot a pártok között. Nem szavazunk tehát közvetlenül a budapesti képviselőkre, a kerületi polgármesterjelöltekre leadott voksok alapján dőlnek el az erőviszonyok.
Jól értem, egyetlen szavazatommal tudom kifejezni azt, hogy kit szeretnék a kerületben polgármesterként látni, és azt, hogy kik döntenek Budapest sorsáról?
Igen.
De ha én egy független polgármestert szeretnék a kerületben, közben pedig valamelyik pártot szeretném erősíteni fővárosi szinten, azt hogy tehetem meg?
Épp ez az. Ezt sajnos sehogy. Abszurd döntés, de ebben az esetben el kell döntened, hogy mi a fontosabb: a kerületed polgármestere vagy a főváros politikai csapásiránya.
De van még két további szavazólapom, azokon mi mindenről is döntök?
Az egyiken a főpolgármester-jelöltek sorakoznak majd, közülük választhatsz. Aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz – most már nem négy, hanem öt évig – Budapest főpolgármestere. A vesztesekre leadott szavazatok viszont elvesznek.
A harmadik szavazólapon pedig az egyéni kerületi jelöltek versengenek. A győztes automatikusan bekerül a kerületi képviselő-testületbe, de a vesztesekre leadott szavazatok alapján is kiosztanak néhány mandátumot.
Ezek az egyéni kerületek ugye nem ugyanazok, mint az országgyűlési választás esetében?
Nem, sokkal-sokkal kisebbek. Az országgyűlési választás során az egész országot mindössze 106 kerületre osztják fel, Budapestnek ebből 18 jut. Az önkormányzati választás során a fővárosban a 23 közigazgatási kerületet veszik alapul, és ezek mindegyikét további 8-16 kis egyéni kerületre bontják. Ezek könnyen bejárható területek, van, amelyik alig néhány háztömb.
Hallottam valami olyasmit is, hogy a Fővárosi Közgyűlésben nem lesz elég, ha a képviselők több mint fele megszavaz valamit. Mintha kitaláltak volna valami új feltételt is.
Kettős többségnek hívják. Van egyszer az a kritérium, amit említesz, a másik pedig az, hogy a 23 kerületi polgármester szavazatainak le kell fednie a budapesti lakosság több mint felét.
Ezt miért kellett így megbonyolítani?
Azért, mert az nagyon nem lenne fair, ha ugyanannyit érne egy olyan kerületi polgármester szavazata, aki mögött alig 20 ezer választó áll (I., V., XXIII. kerület), mint egy olyané, aki mögött akár 100 ezernél is több (III., XI. kerület). Ez súlyos alkotmányos problémát okozott volna, a kettős többséggel viszont valamelyest sikerült ezt ellensúlyozni. Az Alkotmánybíróság, ha szűkösen is, de azt mondta, hogy ez így rendben van. Valószínű ugyanakkor, hogy sokáig elvitatkoznak még az alkotmányjogászok arról, hogy nem sérül-e mégis a választójog egyenlőségének elve. Ami biztos: most október 12-én ilyen szabályok mellett választunk.
