Belföld

Szocialista önostorozás, de kap Orbán, Gyurcsány is

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2014. 09. 02. 13:00

„Magyarország jövőjét eljátsszák, múltját meghamisítják. Soha nagyobb szükség nem volt erős szocialista pártra. A választók 2010-ben kormányzati politikánk hibáit, 2014-ben ellenzéki politizálásunk elégtelenségét utasították el. Nem folytathatjuk úgy, mint eddig” – kezdi írását a Népszabadságban Szekeres Imre. Az MSZP-alapítónak nehéz kimondania, de megteszi, hogy “új baloldali demokratikus mozgalmat/pártot kell szervezni az MSZP bázisán. Elengedhetetlen a magyar valóság megértése és az állampolgárok millióinak megnyerése, mert ez lehet az alapja annak, hogy Magyarország újra élhető legyen”. Ehhez rendezni kell a demokratikus pártok viszonyát is. Ezt követően a „Különvélemény” című írás többes szám első személybe vált. „Köszönjük Gyurcsány Ferenc tanácsait, de nem kérünk belőlük. (Angyalok és ördögök?, Népszabadság, 2014. augusztus 27.) Későbbiekben, akár alkalmi választási együttműködés, akár pártszövetség lesz a modell, nekünk először a saját pártunkat kell alkalmassá tennünk hivatása betöltésére.” Továbbra is fejedelmi többesben Szekeres jelzi, hogy a szocialisták nem csak olyan pártot akarnak, amely „totális ellenzéke annak a politikai rendszernek, amely szétszakítja a társadalmat, korlátozza a szabadságot”. Ők szembenállnak a „kaszinókapitalizmussal” is, amelyben „torzulnak a versenyszabályok, az állam és a kiváltságosok visszaélnek erőfölényükkel, a szociális védelem elégtelen, a munkavállalók jogait csorbítják”.

Szekeres önkritikus is

Szerinte a szocialisták is tudják, hogy noha a társadalmi különbségek az elmúlt négy évben nőttek drámaian, de az emelkedés útjait az MSZP kormányok sem tudták megnyitni. Az „elitek demokráciáját” nem tudták mindenki demokráciájává szélesíteni, elszenvedői és okai is voltak „a politika iránti bizalom foszladozásának”, volt felelősségük a kétharmad létrejöttében, az érzelem- és gondolatszegény politizálás miatt a stabilizálódásában is. Saját hibáikból okulva most olyan mozgalmat/pártot akarnak, „amely egyszerre és elválaszthatatlanul vállalja a szociális és a demokratikus elkötelezettségét”. Szűkösnek tartják azt a demokráciát, amelyből sokan szociális helyzetük miatt szorulnak ki, de zsákutcának ítélik azt a politikát is, amely a baloldal számára másodlagosnak tartja a mindenkit megillető méltóság és szabadság demokratikus jogait.

Jólétalapú társadalom kell

Szekeres szerint világos, egyértelmű program kell. Annak tartalmaznia kell „az oktatás feltétlen elsőbbségét, a nettó 100 000 forintos minimálbért, a közmunkások helyzetének és bérének rendezését, a felzárkóztatást segítő gazdaságpolitikát, az egészségügy talpra állítását”. Vitát kezdeményeznek a garantált, feltétel nélküli alapjövedelemről, az időseknek biztosítandó alapellátásról. A munkabéreknek ma “az égadta világon semmilyen kapcsolatuk nincs a munka társadalmi hasznosságával, ebből kiindulva tarthatatlan a pedagógusok, szociális munkások és egészségügyi dolgozók bérhelyzete. Aki Magyarországon az emberrel foglalkozik, azt ez a kormány szinte semmire sem értékeli”. Az MSZP a munkaalapú társadalommal szemben jólétalapú társadalmat szeretne, de nem a középosztály rovására. Az alapjövedelemnek és az idősek alapellátásának a felső adókulcs/jövedelemkorlát bevezetése, a megélhetési bér kikényszerítése a fedezete. Nem fogadják el, hogy jelenleg „az elnyomottak alkalmazkodnak a helyzetükhöz, elfogadják az alárendeltséget, és örülnek a „kegyelemkenyérnek”, sőt azt az „urak” kedvességének és jó lelkének tulajdonítják”.

„Az orbáni rendszer nem legitim!”

A kizsákmányolás az kizsákmányolás – írja Szekeres, aki minősített esetnek nevezi, ha ezt az állam követi el, mint a közmunkásoknál. A szocialisták vállalják a kiszolgáltatottság régi és új áldozatainak politikai képviseletét, jogvédelmét. Nem elégszenek meg a ’89-es rendszerváltás céljaival, fellépnek az állampolgárok valódi beleszólását biztosító „részvételi demokrácia” érdekében. A törvényességet betartják az állam működése érdekében, „de a Fidesszel és a kormánnyal nincs együttműködés sehol semmiben. Ez jelenti a parlamentet, az önkormányzatokat, az országos delegáción alapuló szervezeteket. Az orbáni rendszer nem legitim!”. Az MSZP alternatív legitimitást akar. Az intézményi együttműködés megtagadásával párhuzamosan megteremtené az alternatív kormányzás intézményeit. Létrehozzák a Nemzeti Kiegyezés Kerekasztalát az új politikai legitimáció alapjaként. Párhuzamosan megteremtik az új, rendszerkritikus együttműködés platformjait és fórumait. Országszerte jönnek a Nemzeti Deák Körök és/vagy Nemzeti Kiegyezés Körök. Szervezni fogják őket olyan deklaráció aláírásával, ami rendszertagadó és jövőorientált, nem a kirekesztettség érzését kínálja, hanem az együvé tartozásét. Mert ők magyarok és polgárok, március 15-én kokárdát fognak viselni!

„Forradalom kell!”

„A magyar gazdaság két rákfenéje az alacsony bérek és az alacsony termelékenység. Ennek két következménye a nagyvállalatoknál az alacsony fizetésekkel fenntartott versenyképesség, a kkv-szektorban (mely a versenyszektorbeli foglalkoztatottság nagyobb részét adja) a globális versenyképtelenség és a feketegazdasággal fenntartott helyi versenyképesség drámai elegye.” Az MSZP ezen úgy változtatna, hogy állami szabályozással beavatkozna a bérek oldalán a nagyvállalati szektorban, a képzés-oktatásfejlesztés oldalán a kkv-knél. Szekeres szerint a nagyvállalatokkal nem az a baj, hogy „multik”, hanem, hogy a „profit a mindenük”, ezért még Orbánnal is lepaktálnak. Nem a nemzeti vagy a nemzetközi tőke között van a különbség, hanem a kizsákmányoló-visszaélő és az egyenrangúságot biztosító között. Nem az a baj, ha nagy a vállalat vagy ha külföldi a tulajdonos, hanem ha gátlástalanul képviseli, „örülj, hogy van munkád”. Szekeres szerint forradalom kell! Nem az államrend erőszakos átalakítása, hanem a munkavállalói jogok visszaállítása érdekében.

És egy kis kampány  

„A szocialista önkormányzatok a gyakorlatban fogják megmutatni, hogy mást és másként tesznek a közösségért, mint a fideszesek. A tanévben gondoskodnak minden rászoruló gyerek étkezéséről, mindenkinek értelmes munkalehetőséget biztosítanak közmunkával. Bár nem az önkormányzatok az iskolafenntartók, de gondoskodnak arról, hogy az oktatáshoz szükséges minimális felszerelés mindig rendelkezésre álljon” – ígéri Szekeres. Szerinte el kell érni, hogy a helyi adók 5%-át helyi alapítványnak, intézménynek helyi közcélra lehessen felajánlani, az önkormányzati költségvetés 5%-ának felhasználásáról az alternatív célok közül népszavazással dönthessenek a helyi lakosok és testületi üléseket a helyi televízió közvetítse.

És egy kis nyitottság

„Ezt a programot csak nyitott és demokratikus mozgalom/párt képes szervezni. Olyan, amely a pártszervezetekkel egyenrangúnak tartja „a klubokat, köröket, online véleményközösségeket, civil szervezeteket, a rezsim kulturális és morális ellenzékét jelentő műhelyeket”. Szekeres szerint nem uralni kell a civil közösségeket, hanem szövetkezni velük a szociális és demokratikus célokat szolgáló mozgalmak, hálózatok létrejötte érdekében. A társadalom szerveződésében „a demokráciát, a sokféle aktivitás lehetőségét, a folyamatos véleménycserét”, a kapcsolatok helyett a valódi teljesítmény megbecsülését kell érvényesíteni.

Vége a hegemóniának!

A demokratikus politikai pártok viszonyában átrendeződés folyik – ismeri el az a szocialista politikus, aki emlékeztet rá, hogy „új szavazókat egyik párt sem szerzett” (erre most csak egymás rovására képesek), az MSZP korábbi partnereinek immár a taktika része lett a szocialisták meggyengülése, noha presztízsveszteséget szenvedett a DK Miskolc miatt, az MSZP és az Együtt–PM a budapesti viták következtében. Ez a DK és az Együtt–PM által kierőszakolt „koordinált” indulás zűrzavarát tetézve főleg Budapesten okozhat bajokat – vetíti előre az MSZP-alapító, aki szerint a szocialisták azzal tisztában vannak, hogy pártjuk hegemóniája véget ért, de elutasítják méltánytalan háttérbe szorítását. Tudják, hogy sok mindent másként gondolnak, ezt nem kívánják leplezni, a választókra bízzák a döntést – írja az MSZP közgazdasági tagozatának elnöke, aki utóiratban jegyzi meg, hogy cikkéhez felhasználta a Deák Ferenc Körben megfogalmazott elképzeléseket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.