Kellemetlen röpirat Orbánnak, 12 kínos kérdéssel

Korábban a témában:

A két szervezet jószolgálati küldetésként, önszorgalomból fogott hozzá a szervezéshez. Szereztek termet, elkészítették a tematikát, kijelölték az időpontot és felkérték vitavezetőnek az erre egyik legalkalmasabbat, a Pulitzer-emlékdíjas Baló Györgyöt. Időközben azonban akkora lett a vita körüli hangzavar, hogy javaslatukat már nem érdemes előterjeszteniük. Ugyanakkor továbbra is úgy vélik, a „demokratikus értékeink romlásának jele, hogy a miniszterelnök-jelöltek vitájának alkotmányos hagyománya 2010-ben már megszakadt Magyarországon. A vita hagyománya helyreállítandó”.

Javasolják, hogy minden választási kampány természetes része legyen legalább a két legesélyesebb miniszterelnök-jelöltnek a rádiók és a televíziók előtt lefolytatott nyilvános vitája. „A vita mindenkori tárgya Magyarország jövője: mire számíthatnak a választók a következő években? A tájékozódni vágyó közönségnek joga van ehhez!” Azért kell vitatkozni, mert a kampánynak kiemelt jelentősége van a politikai tájékozódás szempontjából. Ez az a rövid időszak, amikor a választók a szokásosnál jóval több figyelmet fordítanak a közéletre. Ekkor a nyilvános közbeszédnek kitüntetett fontossága van a demokratikus döntéshozás legitimitása szempontjából. “A kormányzásra igényt tartóknak elemi kötelességük, hogy elősegítsék választóik tájékozódását, hogy ebben a kivételesen fontos időszakban a választók megfelelő formában juthassanak információkhoz.”

A pártok fizetett hirdetései erősen korlátozottan adnak reális képet a hirdetőről. A hírműsorok csak részlegesen, töredékesen látják el a politikai tájékoztatással kapcsolatos feladataikat. A pártok kampányeseményei, noha fontosak, csak korlátozottan segíthetik a választópolgárok tájékozódását. Televíziós politikai vitaműsoroknak eddig csak elvétve, kihívások formájában hallottuk hírét. A magyar demokrácia történetében valószínűleg a mostani lesz az első viták nélküli választási kampány.  A tudatos és informált választói döntéseket nem szolgálják az ellenvetés nélküli monológok. Ez elfogadhatatlan lenne.

A tájékozódás egyik legfontosabb lehetőségét az biztosítja, amikor a miniszterelnök-jelöltek egymással vitatkozva fejtik ki nézeteiket a nyilvánosság előtt, úgy, ahogyan az korábbi kampányok alatt megszokott volt. “A miniszterelnök-jelöltek tévés vitája a ritka pillanatok egyike, amikor a választó díszcsomagolás nélkül figyelheti meg, hogy a miniszterelnök-jelölt nem gondosan koreografált helyzetben, hanem akár az ellenérdekelt fél szorításában, esetleg a másik által hibákra kényszerítve áll helyt magáért. A modern demokráciában ezt az eseményt semmi nem helyettesítheti.”

Miről kell most vitatkozni?

Az elmúlt évek legtöbb vitát kavart közéleti kérdéseit és legfontosabb társadalmi és gazdasági változásait figyelembe véve a következő témakörökben kellene a miniszterelnök-jelölteknek érveiket kifejteniük – tudatta a két szervezet.

1.Tervez-e változtatásokat a csökkenő létszámú országgyűlés működtetésében? Elégedett-e az egyes törvényjavaslatok országgyűlési vitájával, akar-e változtatni a szabályokon? Kívánja-e garantálni az ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottságok létrehozását? Mit gondol a parlamenten kívüli szólás, a közéleti viták szabadságáról, a sajtószabadság állapotáról?

2. Alaptörvény vagy alkotmány? Elégedett-e a szabadságjogok érvényesülésével?  Ön szerint a magyar alkotmányosság általában és különösen eleget tesz-e a nemzetközi minimumkövetelményeknek? Változtatna-e és mit a független intézmények (Alkotmánybíróság, bíróságok, ombudsmanok, Állami Számvevőszék, MNB) helyzetén? Helyes-e, hogy az Országgyűlés dönt a bevett egyházi státuszról? Változtatna-e a kétharmados törvényekben rögzített közpolitikák körén, helyes-e, hogy az Országgyűlés kétharmaddal dönt az adó- és nyugdíjrendszer szabályairól, földtulajdonlásról és például a kizárólagos állami tulajdonról? Változtatna-e a külföldön élő magyarok választójogán? Megváltoztatja-e a kétharmad által független pozíciókba kinevezettek megbízatását, ebben a kérdésben milyen szabályok szerint döntene?

3. Elkötelezi-e magát Magyarország EU-tagsága mellett? Hogyan látja az ország transzatlanti kapcsolatainak jövőjét? Mikor lehet Magyarországon euró?

4. Választási győzelme esetén milyen Magyarországot lát 2018-ra? Vállalja-e, hogy a következő költségvetésben mindenképpen növeli az egészségügyi, az oktatási és a kutatás-fejlesztési kiadásokat – és melyiket mennyivel? Milyen forrásból?

5. A választók mely mai gondjai a legfontosabbak önnek? Mik a legsürgősebb jogalkotási feladatok? Van-e kidolgozott, határidős terve az éhező gyerekek, a hajléktalan emberek, a legnehezebb helyzetű devizahitelesek segítésére, a férfiak és a nők közötti bérkülönbségek csökkentésére?

6. Mit tesz azért, hogy az országban csökkenjen a megosztottság, a „másik” sértegetése, a gyűlölködés?

7. Milyen gyakorlati intézkedéseket tervez az ország gazdasági helyzetének, versenyképességének javítása, a tartós és érdemi gazdasági növekedés beindítása érdekében? Kell-e és lehet-e csökkenteni az ország eladósodottságát? Érzékel-e a gazdaság szereplőit érintő jogbizonytalanságot, ha igen, hogyan kíván ezen változtatni? Van-e gyakorlati terve a vállalkozásokat nyomasztó adminisztratív terhek csökkentésére? Mennyi állam és mennyi állami tulajdon legyen a magyar gazdaságban? Mit kíván privatizálni, mit államosítani? Mit kell tenni esetleg változtatni a földtulajdon és a mezőgazdasági gazdálkodás tulajdonosi és részvételi jogosultságai tekintetében?

8. Hány új munkahely lesz a közszférában, illetve a versenyszférában 2018-ra? Hogyan lehet megállítani a fiatalok elvándorlását? Vissza lehet-e hívni a külföldre távozottakat?

9. Milyennek látja a jövedelmi egyenlőtlenségeket Magyarországon ma? Kívánatosnak tartja-e ezek csökkentését? Milyen adórendszert tervez? Egy- vagy többkulcsosat? Hogyan tervezi segíteni a munkaerőpiacról sok éve kiszorult képzetleneket? Mit gondol a közmunkáról? 2018-ra mennyi lesz a minimálbér Magyarországon? Mit tervez a reménytelen szegénység csökkentésére, megszűntetésére? Mit gondol a magyar szociálpolitika helyzetéről, tervez-e változtatásokat?

10. Mit vállal a roma emberek helyzetének jobbítása érdekében? Integráció vagy „szeretetteljes szegregáció”? Ki viselje a terheket? Ki és milyen forrásokból segítse a helyi közösségeket?

11. Mi a teendő a közoktatásban Magyarországon? Több pénzt szánna rá? Maradjon-e a központosítás vagy változtatásokra van szükség? Milyen szakmai autonómiát kínál az iskoláknak, a pedagógusoknak? Hány éves korig legyen tankötelezettség? Mit gondol a szakképzés és a felsőoktatás arányáról?

12. Tervezi-e az egészségügyi költségvetés érdemi növelését? Mit tenne a kórházak helyzetének és a kórházi állapotok javításáért, a rendelőintézeti és a kórházi várólisták csökkentéséért?

Az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet tisztában van azzal, hogy ma a vita esélytelen. Mégis felajánlják segítségüket, ha az érintettek képtelenek megegyezni és azt sem tartják kizártnak, „hogy a miniszterelnök-jelöltek egymást követően, azonos szabályok és időkeret mellett ugyanazon moderátor felügyeletével mondják el az országunk szerintük kívánatos jövőjéről gondolataikat”.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

"Depiction of woman with the effects of chemotherapy for cancer, eyes closed, relaxing in the grass."
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.