“Uram, én már évek óta kikapcsolom még a tévét, ha nemzeti ünnepről közvetítenek. Mert nem látok mást, mint torzsalkodó politikusokat, akik mind be akarják bizonyítani, hogy csakis ők a hősi elődök méltó örökösei, és egymás szidásában élik ki magukat. – panaszolta minap egy szegedi öregúr, amikor szóba került a közelgő március 15-i ünnep. De vajon mennyire jellemző az ünnepek “átpolitizálása” a világ más országaiban? – kérdeztünk meg külföldön élő magyarokat.
Canada Day – teljesen politikamentesen
– Kanadában a politikát nem vesszük észre. Arról hallottunk és hallunk is, hogy van, és a pártok hol hangosabban, hol feltűnés nélkül vívják a maguk kisebb-nagyobb csatait, de az emberek nem nagyon politizálnak – tudtam meg Savanya István tanártól, aki évtizedek óta él az óceán túlsó partján, és költőként, előadóművészként is elismert.
– A kanadaiak dolgoznak, élnek, állást változtatnak, lakást, házat csereberélnek, megbeszélik ki milyen meleg vidékre megy kiolvasztani a csontjait, de a tanári ebédlőben a 30 év alatt politizáló beszélgetést talán ha egyszer-kétszer hallottam. Itt a nagy ünnep Július 1., a Canada Day (Kanada Napja). Teljesen politika mentes. Semmifele demonstrációról soha nem hallottam. Mindenki kanadai zászlókat lobogtat, énekelnek, tancolnak, koncerteket hallgatnak, vagy kirándulnak az emberek ezen a hosszú hétvégén. Vagyis civilizált, békés, politikai felhangoktól mentes ünnep.
Svájban az egységes nemzetet ünneplik
– Svájcban a nemzeti ünnepen egységes a nemzet, nincsenek politikai dulakodások, egyáltalán nincs politika – mondta el a Szegedről elszármazott Murza Ilona-Liza. – Az emberek megemlékeznek a svájci államszövetség alakulásáról. Svájc Kantonok szövetségéből áll. Svájcban egy nemzeti ünnep van, augusztus 1-én, ugyanis 1291. augusztus 1-én három őskanton, Uri, Schwyz és Unterwalden esküt tettek és egy szerződést írtak alá egymás megsegítésére, megelégelve az őket ért állandó külső támadásokat, Ez az az un.”Grütli-réten” történt, ami nemzeti emlékhely, minden évben itt emlékeznek meg a Svájci Államszövetség megalakulásáról, ahol a Svájci Szövetségi Tanács egy tagja megemlékezést mond, amit különböző korhű történelmi megemlékezések követnek.
Ezek teljesen politika mentesek, kizárólag a nemzeti egységről szólnak. Ezen a napon az emberek kirándulnak, közös programokat szerveznek, ünneplik, hogy egységben az ország, aztán este tűzijátékokkal zárják a megemlékezést. A kisebb ünnepeket is mindenfelé tűzijátékok színesítik.
– A svájci politikai kultúra alapvetően a svájci demokráciából indul ki. Itt egy-egy kormány nem hatalmon van, hanem megválasztották, hogy képviseljék a népet a törvényhozásban. Amennyiben a mindenkori kormány olyan törtvényt hoz, ami a népnek nem tetszik, irány a népszavazás. A viták nem személyek ellen, hanem érvek ellen irányulnak. Nincs mocskolódás, érvekkel próbálják meggyőzni egymást a pártok. A politika nem lopódzik be a családok mindennapjaikba – tudtam meg Murza Ilona-Lizától.
Bank-holiday: irány a tengerpart
– A nagyobb keresztény ünnepek Angliában is jelen vannak, úgymint a húsvét és a karácsony. Ezek mellett ünnepek az úgynevezett “bank holiday”-ek, Ezeket a munkaszüneti napokat azért hívják így, mert ilyen napokon a bank zárva tart, nincs kereskedés. Ilyen például a május elseje vagy az ún.”Summer bank holiday” ami egy hosszú hétvége augusztus végén – számolt be élményeiről Földesi Ildikó, aki szintén Szegedről indult útnak, és ma Londonban él. – A karácsony és a húsvét ünneplése Angliában manapság kevésbé vallásos, inkább az étkezésen, kiránduláson vagy a bulizáson van a hangsúly. A bank holiday-eken pedig többnyire vásárolnak az emberek, hiszen ilyenkor vannak a nagyobb leárazások, az üzletek nyitva vannak, illetve ha jó az idő, a britek többsége piknikezik, vagy a tengerpart felé veszi az irányt.
Ebből kifolyólag, a politikai pártok is szabadságukat töltik, és ezeken a napokon nincs politikai agitálás. A jelentősebb nemzeti ünnepek nem kötődnek történelmi jelentőségű eseményhez. Angol ismerőseim mondták, hogy valamikor volt róla szó, hogy a waterlooi ütközet napját bank holiday-nek nyilvánítják, de végül ezt is elvetették. Vannak még azok az ünnepek amikor az angolok megemlékeznek például az első világháborúban elesettekről, és ilyenkor koszorúznak és kétperces csenddel emlékeznek az elesett katonákra. Az ünnepek alatt egyáltalán nem tapasztalni politikai színezetű megmozdulást. Szerintem az emberek többségét nem is érdekelné ilyesmi, hiszen mindenki a szabadságát tölti ezekben az időszakokban.
– Én úgy látom, hogy az itteni politikára jellemző a tiszteletadás, udvariasság, mértékletesség és a stabilitás, a hagyományok és szimbólumok szerepe pedig mérsékelt a brit politikában. Előfordultak ugyan nagyobb megmozdulások, demonstrációk, de nem emlékszem túl sokra. Az eddigi legnagyobb talán az 2003-as iraki inváziót ellenző tiltakozó akció volt, amikor körülbelül kétmillió ember vonult utcára. A legutóbbi meg a tandíj emelésekor rendezett demonstráció volt 2010-ben , akkor 50 ezer diák vonult az utcára.
Csehország: sok ünnep, békés nyugalomban
– Csehországban számos ünnepet megtartanak – mondta el Gönczy Bertalan, egy szlovákiai magyar fiatalember, aki már évek óta Prágában dolgozik. – Az egyházi ünnepeken az utóbbi években egyre aktívabbak az egyházak, ahol a hagyományos keresztény értékekre teszik a hangsúlyt és kitartóan kritizálják a mai állapotokat, például azt, hogy a legtöbb embert a pénz megszerzésének vágya hajt. Ezeken az ünnepeken a politikai pártok jellemzően passzívak.
– Szent Vencel ünnepén, amely rendkívül jelentős személyiség a cseh történelemben úgy is mint államalkotó, de egyházi szempontból is, a politikai pártok és erők is nagyon aktívak, különösen a különböző szélsőjobb-nacionalista valamint a konzervatív csoportok és pártok. A cseh társadalom erősen euroszkeptikus hangulatú, így ez az ünnep kiváló alkalom arra, hogy hangoztathassák az EU felé irányuló kritikájukat. Ezen az ünnepen a baloldal kevésbé látható és hallható.
A politikai ünnepek közül a legjelentősebbnek az október 28-it, az önálló Csehszlovákia (1918) kikiáltásának ünnepét nevezném. Erre szinte minden múzeum speciális kiállítással készül, szabadon és ingyen látogatható több közintézmény, valamint jelentős nemzeti épület is. Különös ilyenkor a pártok egybehangzó retorikája, valahogy tudatosult bennük az, hogy a lakosság ezen a napon nem kíváncsi a politikára.
– Különleges helyet foglal el a nemzeti ünnepek között a november 17-i demokráciáért és szabadságért harc napja. Ezt a napot Vaclav Havel személyisége és tevékenységének hatása fémjelzi. Ezt a napot főként a független politikai szervezetek és a demokráciát pártoló személyiségek ünneplik, de főként a diákság, Ezen az ünnepen a legaktívabb a Cseh és Morva Kommunista párt, amely vehemensen és szilárd kitartással védi a kommunizmust és a szocializmust. A többi párt a szokásos általános mondókákat hajtogatja ezen a napon.
– Nincs az az érzésem, hogy különösebben kihasználnák a pártok agitálásra ezeket az ünnepnapokat. Inkább ad-hoc esetekről lehetne beszélni, amikor az éppen aktuális politikai témák véletlenül egybevágnak ezekkel az ünnepekkel. De összehasonlítva a magyarországi helyzettel itt kimondottan nyugalomban zajlanak le az állami ünnepek. Ami meg a cseh politikai kultúrát illeti: szerintem nagyon hasonló a többi kelet-közép európai országok politikai arculatához. Jellemző téma a korrupció, mely nagyon erősen rezonál a választások előtt, aztán fokozatosan alább hagy.
Érdekesség: Prágában tartanak magyar ünnepet is. A március 15-i prágai megemlékezésen főként az idősebb itt élő felvidéki magyar korosztály vesz részt, megszokott koszorúzási hely a Kis-oldal főtere (Mala Strana – Malostranske namesti), ahol a volt Jezsuita kolostor – ma a Károly egyetem fizikai és matematikai fakultásának székhelye található. Ezen a közintézményen van elhelyezve II. Rákóczi Ferenc itt létének emléktáblája, itt zajlanak a koszorúzások – mondta el Gönczy Bertalan.
