Belföld

Szeged kincsei: 110 éves a Takarékpénztár-palota

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2014. 02. 17. 12:37

Szeged egyik legszebb épülete a Takarékpénztár-palota, ami éppen 110 évvel ezelőtt épült a Széchenyi térre.

Ha bankra kellett költeni, már az őseink sem fukarkodtak – hallottam minap Szeged főterén, egy várossal ismerkedő társaság mellett elhaladva. A ki tudja honnan jött látogatóknak szegedi ismerős (rokon?) mutogatta a Széchenyi tér és a Takaréktár utca sarkán álló hatalmas épületet: büszkén megemlítve, hogy ebben a házban alapították Szeged első igazi pénzintézetét.

Hogy mit érthetett igazi pénzintézet alatt, nem tudom. Azt viszont igen: a messziről jött idegenek egy hamis információval lettek gazdagabbak. Mert az tény, hogy a város első takarékpénztára állandó otthonra ezen a sarki telken talált, ám közel sem abban a házban, amit ma Takarékpénztár-palota néven ismerünk, és méltán emlegetünk Szeged legszebb épületei között.

A Szeged-Csongrádi Takarékpénztáratugyanis Klauzál Gábor táblabíró, Csongrád megye országgyűlési követének, az 1848-as forradalom után létrejött első felelős magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi miniszterének kezdeményezésére még 1845-ben alapították. A  takarékpénztár a Klauzál téri Kárász-házban kezdte meg működését, és csak két évtizeddel később döntöttek úgy, saját épületbe költöznek.

1864-ben épült

A Széchenyi téri telket, ahol a mai épület áll, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vásárolta meg, majd Hoffer Károly tervei alapján 1864-ben épült meg a takarékpénztár első épülete. Bár az árvíz előtti Szegeden ez is szép épületnek számított, a város újjáépítésben nagy szerepet játszó takarékpénztár számára egyre szűkösebbnek bizonyult.

A nagy árvizet követő feltöltési munkálatok során az épület alsó szintjéből is “kiharapott” a tér, így a ház küllemét tekintve sem bizonyult már méltónak arra, hogy Szeged legfontosabb bankjaként funkcionáljon.

Új Takarékpénztár-palota

Így aztán előbb “toldozták-foltozták” a házat, majd a XIX. és a XX. század fordulóján úgy döntöttek: új, a korábbinál sokkal nagyon és szebb palotát emelnek a régi helyére. Az új Takarékpénztár-palota Baumhorn Lipót tervei alapján 1903 és 1905 között épült meg.

A mester – mint ma is láthatjuk – nem fukarkodott a díszítéssel, és mint az a “Csongrád megy építészeti emlékei” című kötetben olvasható, olyan épület készült el, amelyen “szép, kirakatos üzletportálok, kosáríves kapuk és szegmentíves ablakok bontják a homlokzati felületeket kő- és kovácsoltvas rácsú erkélyekkel. Jellegzetesek a változatos címerpajzsok Szeged és a vármegye címerével, valamint a takarékosságot kifejező méhecskékkel.

Az épület eredeti funkcióját tekintve is pénzintézményként épült meg, a homlokzaton és helyenként a belső térben is láthatók az erre utaló díszítések. Eklektikus stílusban, klasszicista és – kisebb mértékben – romantikus stílusjegyekkel, igényes lépcsőházakkal és homlokzatképzése, időtálló homlokzati téglaburkolattal és nemes vakolattal, műkő lábazattal készült teljes alapterületén alápincézett, földszint és két emeletes kivitelben.

Eleinte túl nagynak bizonyult

Kezdetben a hatalmas épület, amelynek udvari szárnyában és emeletein lakásokat is kialakítottak, túl nagynak bizonyult, ezért “albérlőket” is fogadott. Így például üzemelt itt egy magyar-francia biztosító társaság is, a Széchenyi téri fronton meg üzletek nyíltak, ám később a takarékpénztár belakta az egész palotát.

Utcanevet is változtattak a palota miatt

Az épület (vagy inkább tulajdonosa?) olyan nagy befolyással bírt Szeged városában, hogy kedvéért még utcanevet is változtattak. A Széchenyi térhez ugyanis korábban itt az Élesház utca kapcsolódott, majd a palota felépítése után keresztelték át Takaréktár utcára.

Ez a név aztán túlélte az azóta eltelt évtizedeket, ám ez a takarékpénztárnak nem sikerült. Pénzintézeti funkcióját ugyan nem veszítette el a ház, de 1949. március 1-én megalakult az Országos Takarékpénztár (OTP), és ez vette át az épületet, amelynek nagy részét ma is birtokolja.

A napjainkban oly gyakran fényképezett, impozáns épületről azonban el kell mondanunk: évtizedeken át közel sem ilyen szép arcát mutatta. Mint annyi más palota Szeged belvárosában, ez is évtizedeken át csak pusztult, már attól kellett tartani, hogy szép díszei az aszfaltra hullva vesznek el örökre.

Szerencsére akadt olyan vállalkozó, aki fantáziát látott az épület felújításában, így Szeged “takarékos” kincse címlapra kerülhet a legigényesebb, Szegeddel foglalkozó könyvben is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.