akta (akta)
Belföld

Ügynökügy: fiatalok vizsgálják a múltat

Szélesebb körű aktanyilvánosság, ügynöklisták helyett tartótisztlisták, és egy újabb bizottság, ami ezt koordinálja - nagyjából így rendezné a kormány a 23 éve vitás ügynökkérdést. A Parlament kedden kezdett vitázni az úgynevezett Nemzeti Emlékezet Bizottságról, melynek csak olyan ember lehet tagja, aki 1972 után született.

Az ötvenes években 40 ezer ügynök másfél millió állampolgárról vezetett nyilvántartást, ha csökkenő számban is, de jelentések egészen ’89-ig készültek. A nyomozati anyagoknak viszont csak egy részét lehetett megismerni.

Egy adatlap kitöltésével bárki kikérheti a rá, illetve szüleire, nagyszüleire vonatkozó iratokat. Sőt, nem csak a róla írtakat kaphatja meg, de azt is, ha esetleg a szülei, nagyszülei jelentettek. És most már nem csak azt tudhatjuk meg, mit jelentettek a szüleinkről, nagyszüleinkről, de azt is, ha esetleg ők jelentettek. Eddig ezt csak a kutatók tudhatták meg, így előfordulhatott olyan helyzet, hogy valaki kikérte az iratokat, de a terhelő információkat csak az újságokból tudta meg.

Rétvári Bence, a mostani törvényt kidolgozó államtitkár szerint a fő cél nem az ügynökök, hanem a tartótisztek megismerése. Erre hozzák létre a Nemzeti Emlékezet Bizottságot. Feladatuk lesz minden létező irat, vagy éppen a mágnesszalagok feldolgozása, nyilvánosságra hozatala. És a javaslat szerint, ha a bizottság valakiről kimondja, hogy a kommunista hatalom gyakorlója volt, akkor az ellen nincs jogorvoslat.

Tartsanak velünk minden este 7-től a STORY4-en!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.