A törvény indokolásban meghatározott jogalkotói szándék és cél megvalósulását az szolgálja, ha a hatályos jogi környezetbe illeszkedő, az alkotmányossági követelményeknek megfelelő, és a jogalkotói célkitűzéseket érvényesítő normaszöveget fogadnak el. “A törvény ezeknek a feltételeknek nem felel meg” – közölte Áder János.
Az aláírás megtagadását indokló levelében az államfő társadalmi elvárásnak nevezte, hogy az állam a jogszabályi feltételek kijátszásával született szerződésekkel szemben határozottan, és a hosszú ideje lezáratlan ügyekben alkotmányos alapokon nyugvó jogszabályok megalkotásával és az állami szervek eljárásával lépjen fel.
A törvény a Ptk. által elismert, a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállításához kapcsolódó tulajdonosi követeléseket tesz bírói úton érvényesíthetetlenné. Ezzel szemben az alaptörvény úgy szól, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet – mutatott rá az államfő, szükségesnek tartva annak vizsgálatát, hogy a törvény összhangban van-e az alkotmánnyal.
Kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. Mivel Magyarország több olyan nemzetközi egyezménynek is részese, amely a választottbíróságok kikötésének lehetőségéről és feltételeiről rendelkezik, indokolt annak vizsgálata, hogy az új jogszabály megfelel-e az ország nemzetközi kötelezettségeinek – állapította meg.
