Az úgynevezett üreshordozói jogdíjak nemcsak a zenészeknek járnak, a filmeseknek is. Ez az a pénz, amit minden írható CD, DVD, memóriakártya stb. árába beépítenek, feltételezve, hogy azt arra használjuk, hogy illegálisan másolunk rá valamilyen jogdíjas alkotást – így viszont a kieső bevételük egy részét valamennyire mégis megfizetjük.
Azután kaptak eddig pénzt, hogy mennyit ment a tévében a film
Az Artisjus filmes megfelelője, a Filmjus eddig átlagosan évi 150-200 millió forinthoz jutott ebből a jogdíjból, amit a miniszter által is elfogadott Filmjus Felosztási Szabályzat alapján osztottak szét. A felosztás lényege, hogy mely alkotónak hányszor, illetve milyen hosszban ment a tévékben egy-egy filmje. Akinek többször ment, az értelemszerűen több pénzt kapott.
“Az összes beszedett jogdíj osztódik az összes vetítési idővel, ennek eredménye az egy percre eső jogdíj. Ennek alapján vetítésenként megállapítható az egy-egy alkotónak járó jogdíjösszeg, erről az illető évente tételes kimutatást kap, és ezt kapja meg jogdíjként” – magyarázta Kabdebó György, a Filmjus elnöke.
29 millió forintot követelnek vissza az NKA-tól
A jogdíjak 10 százalékát korábban szociális célokra lehetett kiosztani, ezt a filmesek egy olyan alapítványnak adták, amely nyugdíjas, nehéz helyzetben lévő szakmabelieket támogatott. Tavaly viszont úgy módosították a törvényt, hogy már csak 3 százalékot lehet ily módon felhasználni, de csak akkor, ha a fennmaradó 7 százalékot átutalják az NKA-nak. Ez meg is történt, 29 millió forint került így az L. Simon László vezette szervezethez, ám a Filmjus elnöke szerint a pénz szétosztására azóta se írtak ki pályázatot.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
L. Simon László sajtósa a Hír24-nek tagadta, hogy ne lett volna pályázat, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a filmeseknek nem jutott pénz. Véleményük szerint viszont ezért a Filmjus a felelős, mert “olyan jogcímeket kívánt támogattatni, amelyeket egy 2008-as miniszteri rendelet tiltott”.
Kabdebó György szerint viszont ez így nem igaz, ők ugyanis négy jogcímet javasoltak, melyből kettő meg is felelt a rendeletnek. Mégis arról tájékoztatták, hogy nem lehet kiírni filmpályázatot, várják meg, amíg módosítják a kérdéses szabályt.
Októberben valami történt
“Ez február óta nem történt meg, ezért nem írtak ki pályázatot. Októberben aztán elindult valami. Elsején az NKA bizottsága benyújtott egy javaslatot, hogy meg kell szüntetni a jogdíjakat osztó ideiglenes kollégiumot, egy nap múlva a miniszter alá is írta az előterjesztést. Két hétre rá, október 17-én pedig a kérdéses rendeletet is visszavonták. Mivel az ideiglenes kollégium október 31-től nem működik, így a pénz bent maradt, egyetlen fillért nem osztottak ki a 29 millió forintból. Egyébként már írtunk levelet, hogy kérjük vissza az összeget, mert nem teljesítették a szerződésben foglaltakat” – mesélte Kabdebó György, aki kérdésünkre, hogy mire lehetett ez a nagy sietség az NKA részéről, mi lehetett a cél, annyit mondott: “Ezt hívják úgy, hogy kétharmad.”
Az elnök azt is elmondta, nemcsak az ő pénzük ragadt bent, a jogdíjakból befolyt összesen 7-800 millió forintból alig 280-290 millió forintot osztottak szét. Az NKA-nak írt levelében Kabdebó elvonásokról beszél, amik érinthetik a kulturális alapot is. “Fennáll annak az esélye, hogy az NKA arányosan csökkentheti a Filmjus által befizetett összeget, holott az nem állami forrásból származott” – írta.
Az NKA kérdésünkre, hogy mi lesz a filmesek 29 millió forintjának a sorsa, azt közölte: “A források felosztási elvének kialakítása folyamatban van.”
Még nincs, aki szétosztaná a filmesek 25 százalékát
Ezen a 29 millió forinton felül a parlament október 7-ei döntése értelmében a jogdíjak további 25 százalékát kell átirányítani az NKA-hoz. A szervezet közlése szerint a most bevont jogdíjakból szerzett összegeket “a valódi értéket teremtő, valódi tehetségek” támogatására akarja fordítani, nem az “egyébként is magas jogdíjat kapókat, hanem a feltörekvő tehetségeket” szolgálni.
De kérdés, hogy mi lesz a filmesek pénzével, amit eddig egy olyan szisztéma alatt osztottak szét, ami a mutyizást például kizárta, hiszen a tévében leadott perceket elég nehéz úgy kiszámolni, hogy az a jó ismerősnek jöjjön ki jól. Az NKA erre azt írta, “mozgóképszakmai tárgyú pályázatokat kiírni és azokban döntéseket hozni a Vizuális Művészetek kollégiuma jogosult, amelynek tagjai között filmes szakember is található. Valószínű, hogy a jövőben is ez a kollégium veszi át a szóban forgó feladatot.” Hogy kire gondolhatott L. Simon László, azt nem tudjuk.
A Vizuális Művészetek kollégiumának tagjai:
Dr. Fabényi Julia művészettörténész
Aknay János festőművész
Nagy Árpád Pika festőművész
Baki Péter fotótörténész
Haris László fotóművész
Bakos Istvánné, az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója
Rényi Krisztina grafikusművész
Tildi Béla belsőépítész
Dr. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója
Ledényi Attila műgyűjtő, az EDGE Communications ügyvezető igazgatója
