Be se jutnak Bajnaiék az Országgyűlésbe?

Öt százalékon áll az Együtt2014-PM, pedig elvileg minimum tíz százalék kéne a bejutáshoz. Van megoldás?

Persze, hogy van megoldás: minimum meg kell duplázni a jelenlegi támogatottságot. És ha nem jön össze?

Bajnai Gordon csapata, az Együtt2014-Párbeszéd Magyarországért Szövetség mélyen a tavaly októberi zászlóbontáskor ígért támogatottsági szint alatt szerepel: az Ipsos minapi felmérése szerint mindössze öt százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Dermesztő 9,9

Ez egyrészt súlyos csalódás Bajnai híveinek. Másrészt kevés ahhoz, hogy a miniszterelnök-jelölti versenyben megszorítsák a huszonöt százalékos MSZP-t. Ha valaki nem emlékezne: a Mesterházy és Bajnai között köttetett megállapodás alapján balos győzelem esetén az adja a közös kormányfőt, akinek pártlistájára több szavazat érkezik.

Bajnai Gordon (Bajnai Gordon)
Fotó: Berecz Valter

Az igazán súlyos veszély viszont az, hogy a bajnaisták be sem jutnak a 2014-es Országgyűlésbe. Ugyanis: az a párt fér be a törvényhozásba, amely megszerzi a listára adott érvényes voksok legalább öt százalékát. Csakhogy, ha pártszövetség indul, akkor annyiszor öt százalék a minimum, ahány szervezetből áll a szövetség, esetünkben kétszer öt, azaz tíz százalék.

Vagyis bő fél év alatt duplázni kellene a jelenlegi támogatottságot. Sőt tán az is kevés. Vázoljuk a bal számára legdermesztőbb helyzetet: ha pár héttel a választás előtt 10,5 százalékot mér magának az E14-PM, és csupán bő fél százalékot téved fölfele, s végül 9,9 százalékot ér el, az nemcsak Bajnai Gordont, Szigetvári Viktort, Kónya Pétert, Juhász Pétert, Jávor Benedeket, Karácsony Gergelyt és társaikat zárná ki a t. Házból. Egyúttal az Orbán-váltás esélyét is szertefoszlatná, s akár újfent kétharmadhoz juttatná a Fideszt. (Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a súlyos káló mellett e forgatókönyv kétségtelen előnye volna a Mesterházy-féle MSZP számára, hogy megszabadulnának egyetlen számottevő balos riválisuktól.)

Nagy hát a tét, meg persze a felelősség is.

Gyúrunk

A ma még bizonytalan választók balra fordulásában bízó E14-PM-esek persze nem mondhatnak mást a problémára, mint a minap Jávor Benedek: „Kormányváltás a célunk, ehhez 15-20 százalékra gyúrunk, és föl sem vetődik bennünk, hogy ne ugornánk meg magasan a tízszázalékos bejutási küszöböt.”

Azért mi játsszunk el a gondolattal. Ha nem jön össze a tíz százalék, van-e technikai lehetőség arra, hogy Bajnaiék visszatolják öt százalékra a rájuk vonatkozó limitet? Van. Kettő is.

Először is: ha az összes Együtt2014-PM-es politikus a szövetség egyik pártja, nyilván az Együtt2014 jelöltjeként indul (ezzel kikukázva a PM-et), akkor elég öt százalékig rugaszkodni. Ez a megoldás nyilván amortizálná Bajnaiékat, hiszen azt üzenné a választóknak: maguk az E14-PM-esek sem hiszik, hogy tíz százalék fölé juthatnak. Persze kitalálható valami hadova, mondjuk, hogy „annyira bonyolult volt a nevünk, hogy a választópolgárok érdekében egyszerűsítettük”, de a vetélytársak aligha hagynák ki a ziccert, és tele-óriásplakátolnák az országot: Bajnai beijedt.

bajnai gordon (bajnai gordon, )
Bajnai Baján: Ennyi
Fotó: MTI / Ujvári Sándor

„Én Bajnai Listája néven létrehoznék egy választási pártot, és annak színeiben indítanám az Együtt és a PM jelöltjeit – vázol egy másik megoldást lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. – A bejutáshoz ez esetben is elég az öt százalék. E forgatókönyv hátránya, hogy egy párt bejegyzéséhez sok idő kell, akár hatvan nap is. Vagyis már akkor el kell indítani a folyamatot, amikor még egyáltalán nem biztos, hogy szükség lesz az új formációra. És ha az ellenfelek kiszúrják a dolgot, darabokra szedhetik Bajnait.”

Amúgy volt már ilyen suttyomos pártalapítás: 2011 őszén az MSZP-ből kiszorulóban lévő Gyurcsány Ferenc néhány kevéssé ismert harcostársa jegyeztette be a Demokrata Pártot, attól tartva, hogy az akkoriban még csak szoci pártplatformként létező Demokratikus Koalíció nevet nem tudják kihozni magukkal, de végül nem kellett a „biztonsági tartalékhoz” nyúlniuk.

Ismerik, de nem élnek vele

Kiszelly megjegyzi: „Bajnaiék listás eredményét is ronthatja az a tény, hogy az MSZP-vel való megállapodás alapján a százhat egyéni választókerületből hetvenötben a szocik indíthatnak jelöltet, s csupán harmincegyben az E14-PM. Ami azért probléma, mert általános tapasztalat szerint az egyéni jelölt hozza a szavazatot a pártlistára. Értsd: ahol nincs bajnaista egyéni képviselőjelölt, ott rosszul szerepel a pártlista. E negatív hatást a hetvenöt MSZP-s körzetben az olyan tudatos szavazók tompíthatják, akik egyéniben a szocira szavaznak, listán pedig az Együtt-PM-re. Volt erre példa 2002-ben, amikor az SZDSZ-t segítették az MSZP-sek, de most Mesterházyéknak is nagyon kellenek a szavazatok. Ráadásul a szocialisták szavazói közül sokan haragszanak Gyurcsányékra és Bajnaiékra is, így szerény az átszavazási hajlandóság.”

Kérdeztük Jávor Benedeket, tisztában vannak-e azzal, hogy léteznek technikai lehetőségek a „tízről ötre” problémára. A válasz: „Természetesen ismerjük a technikákat, de kizártnak tartjuk, hogy alkalmaznunk kellene azok bármelyikét.”

Nacionálé

Az Együtt 2014 párt előzménye, az Együtt 2014 mozgalom 2012. október 26-án alakult. Vezetője Bajnai Gordon. A választási összefogást három civilszervezet alkotta: Bajnai Haza és Haladás Egyesülete, a Juhász Péter vezette Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla), valamint Kónya Péter honvéd alezredes nevével fémjelzett a Magyar Szolidaritás Mozgalom.

Bajnai Gordon (Bajnai Gordon)
Együtt, 2013, nyárelő, Bajnai és Kónya
Fotó: Neményi Márton

A mozgalom eredetileg az olasz Olajfa koalíció mintájára balközép ellenzéki ernyőszervezet lett volna, ám miután a Lehet Más a Politika 2012 novemberében és 2013 januárjában is elzárkózott az együttműködéstől, a Magyar Szocialista Párt vette át a baloldali ellenzéki összefogás irányítását. Erre válaszul az Együtt 2014 az MSZP-től függetlenül kezdte meg kiépíteni támogatói bázisát.

Mivel a magyar törvények szerint egyesület nem indulhat az országgyűlési választásokon, ezért 2013. március 8-án a mozgalom Együtt 2014 Választói Szövetség Párt néven párttá alakul át. Az új párt azonnal szövetséget kötött az LMP-ből január 26-án távozott politikusok által alapított Párbeszéd Magyarországért Párttal (PM). Hiánypótlás után 2013. június 28-án a szervezetet az eredetileg szándékozott név helyett Együtt – a Korszakváltók Pártja néven vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék, mivel több más balos szervezet (nyilvánvaló hátsó szándékkal) korábban már benyújtotta bejegyzési kérelmét az Együtt 2014 névre.

Wikipédia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.