Holnap történelmi kiállítás nyílik Fehérváron

Három hónapon keresztül lesz látható az első magyar király zágrábi, székesfehérvári és kalocsai ereklyetartó hermája, amire még nem volt példa. Talán az értéküknek is köszönhető, hogy e három értékes műemléket még biztosítani is komoly összeg. Például a kalocsai hermát hatvan kilogramm arany és ezüst alapanyagból készítették, nem beszélve a megmunkálások minőségéről és természetesen eszmei és szakrális értékéről.

A kiállításnak otthont adó Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum vezetője, Smohay András elmondta, hogy olyan installációkat, technikai megoldásokat választottak, ami a kiállítás rangját méltó keretek közé helyezi. A kiállítás páratlanságát igazolja, hogy a három fejereklye közül kettő (a kalocsai és a zágrábi) a világon ismert legnagyobb fejereklyék közé tartozik, ráadásul mindhárom ötvösművészeti remekmű. A rendkívüli tárlaton további 250 értékes műtárgyat helyeznek el, melyek első királyunk munkásságának kimeríthetetlen gazdagságát mutatja be. A múzeumvezető elmondta, hogy a kiállítás megnyitójára tér vissza temetkezési helyére a bécsi Stephansdom Szent István ereklyéje is, melyet még Fehérváron nem láthattak.

Az Ignaz Sebastian Würth által készített székesfehérvári ereklyetartó 1777-ben készült Bécsben ezüst és aranyozott anyagból. Egy évvel később került Székesfehérvárra. A herma Mária Terézia által 1769-ben Reguzából visszazserzett Szent István koponyaereklyéjének egy darabját tartalmazza.

A Zágrábból Székesfehérvárra szállított ereklyetartót Francesco Spagna római ezüstműves készítette 1635-ben, amely négy, csavarokkal összeillesztett részből áll: talpazat, mell, fejrész és korona. A talpazat egy Gian Lorenzo Bernini által készített, ismeretlen minta alapján öntötték ki. A mell és váll részt Pagna készítette, míg a fejet Alessandro Algardinak tulajdonított terrakotta minta alapján öntötték ki. A korona pedig a Szent Korona hiteles másolata.

A Kalocsai Érseki Kincstárban őrzött ereklyetartót aranyozott ezüst, gyöngy és drágakő felhasználásával készítette Bachruch Károly három éven keresztül. Munkáját 1896 áprilisában fejezte be. A mellszobrot nem öntötték, hanem speciálisan erre a munkára vásárolt kalapácsokkal és szerszámokkal ezüstlemezből trébelték. Szent István fejét az ötvösművész egy általa elképzelt ősi magyar típus alapján ábrázolta. A szobor talapzata már Császka György kalocsai érsek elképzelései alapján készült 1899-ben.

A nem mindennapi kiállítást szombaton 10 órakor nyitja meg Kövér László házelnök, és várhatóan december 10-ig lesz látogatható a nagyközönség számára a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban, a Városház téren.