Laborc Sándor azt kéri, mutassák be neki az eredeti hangfelvételt, és nem annak számtalan helyen kipontozott, kifestett leiratát, hogy összehasonlíthassa a nyilvánosságra került irattal. Ezért pert is indít, ha kell, mert az iratban nem szereplő vagy kitakart részek jelenthetik az ügy lényegét. Mint mondta, „a lényeg a festék mögött maradt”. Az NBH volt vezetője szerint szakmailag helyesen járt el. Bárkit, politikust vagy bűnözőt is meg kell hallgatni, ha lényegi információt kíván adni a szolgálatoknak. Portik Tamás akkor semmiféle bűncselekmény miatt nem volt elítélt (ahogy máig nem született ügyében ítélet) – tette hozzá.
A lap megkérdezett egy, a neve elhallgatását kérő nemzetbiztonsági szakembert is. A volt főtiszt katasztrofálisnak nevezte, hogy egy ilyen találkozóról készített beszélgetés – politikai megfontolásból – nyilvánosságra kerülhet. A jövőben emiatt szinte képtelenség lehet majd együttműködő személyeket találni. Az, hogy a (bűnügyi) hírszerzés-elhárítás elláthassa a törvényekben előírt feladatát, szükségszerűen azt jelenti, hogy bűnözői körökben is kell mozogniuk a nyomozóknak. Ezt dokumentálják, iktatják, az éppen esedékes kurzus pedig bármikor „odadobhatja” őket a nyilvánosság elé. Ez jóvátehetetlen hiba – mondta a szakember.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A közzétett leiratot elemezve úgy fogalmazott, nyilvánvaló, hogy nem csak a neveket takarták ki a dokumentumokban. Nyelvi szempontból vizsgálva világos, hogy – talán manipulatív célból – gyakran más szavakat is lefestettek, ami a szöveg értelmét helyenként akár a visszájára is fordíthatja. Véleménye szerint egységként kell kezelni a beszélgetéseket, és az azokban szereplő valamennyi állítást kell vizsgálni, nem csupán az aktuális politikai cél szerint fontos, MSZP-re vonatkozókat. Portik nyilvánvalóan megnevezi az igazságszolgáltatás korrupt(nak vélt) – rendőr, bíró, ügyész – szereplőit.
Az informátor szerint Portik „erős megfelelési szándékkal” igyekszik a baloldali kormány titkosszolgálatához közeledni. Egyeseket „bemárt”, másokat viszont próbál „kimosni”. (Figyelemreméltó, hogy az 1998-ban történt, kormánypárti politikusok ingatlana előtt elkövetett merényleteket „önrobbantásnak” nevezi.) Szerinte a szövegben valószínűleg több a Fideszre terhelő, vélt vagy valós információ. A beszélgetés egy szavahihetetlen ember benyomását kelti, akinek ugyanakkor vannak bizonyos információi is, amelyeket azonban túlértékel. Olyannak tűnik, mint az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás, aki rendőrségi „besúgóként” sokszor félrevezette a nyomozókat. Valószínűleg csak idő kérdése, hogy a teljes, eredeti szöveg is nyilvánosságra kerüljön, az pedig akár hátrafelé elsülő puskává is teheti az egész ügyet – tette hozzá.
Gálszécsy: Sajátos, hogy egy bűnözővel egyből a főnök tárgyaljon
Véget lehetne vetni a manipulációról szóló vitáknak a Laborc–Portik-találkozókon készült jegyzőkönyvekkel kapcsolatban, ha feloldanák a titkosítást az ott készült hangfelvételekről, és a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága zárt ülésen szóról szóra összehasonlítaná a felvételt a jegyzőkönyvekkel – mondta Gálszécsy András volt titokminiszter.
A felvételek nyilvánossá tételének lehetőségét vizsgáló szakértői bizottság vezetője a Klubrádió reggeli műsorában ugyanakkor sajátosnak nevezte, hogy Portikkal azonnal az NBH vezetője tárgyalt. Az teljesen általános, hogy ha valaki információval jelentkezik, azt meghallgatják, ilyenkor azonban egy operatív tiszt, legfeljebb egy alosztályvezető végzi el a feladatot, nem a titkosszolgálat vezetője. Ráadásul ilyen esetekben általában egy lakásban hallgatják meg az illetőt, nem nyilvános helyeken – tette hozzá Gálszécsy András.
Arra a felvetésre, hogy a titkosszolgálat emberei egy ilyen találkozón szerepet játszanak, befolyásolni, manipulálni próbálják a beszélgetőtársat, és nem feltétlenül kell igazat mondaniuk, hanem információt kell szerezniük, Gálszécsy azt mondta, hogy ennek az a szépséghibája, hogy a második beszélgetés végén Laborc Sándor tudomásul veszi, hogy Portik Tamás hajlandó manipulált adatokat szolgáltatni jobboldali képviselőkről. Ezt a volt főigazgató vagy tudomásul vette, vagy elengedte a füle mellett, de nem tiltakozott ellene.
Kósa: Az MSZP a politikai bűnözők pártja
Régóta sejteni lehetett, hogy az MSZP a hatalma megtartásáért a „politikai banditizmus” útjára lépett, amikor a KGB-egyetemet végzett Laborc Sándort nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójának, és általa a szervezett alvilággal szövetkeztek az akkori ellenzék lejáratására, zsarolására – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke a Portik–Laborc-találkozók hétfőn nyilvánosságra került jegyzőkönyvei kapcsán úgy vélte: nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy „a mostani MSZP ugyanaz az MSZP”.
„Addig, amíg nem tisztázzák a helyzetet, és nem szabadulnak meg minden politikustól, aki a kétes ügyekben részt vett, vagy akár csak hallgatólagosan is támogatta azokat, azt kell tartanunk, hogy az MSZP a politikai bűnözők pártja, s mint ilyen, minden demokratikus erőnek persona non grata” – tette hozzá. A fideszes politikus őszintén kívánja a szocialistáknak, hogy szembe tudjanak nézni önmagukkal, mert szerinte a szokásos mismásolás itt már nem lesz elég.
Kósa különösen fontosnak tartja az ügy körülményeinek tisztázását azután, hogy „nyilvánosságra került, a cigányok ellen elkövetett, felháborító és szörnyű sorozatgyilkosságnak az egyik gyanúsítottja titkosszolgálati ember volt, s az NBH a gyilkosok megfigyelését azután állította le, hogy kiderült, a csoport fegyvereket akar beszerezni”. Kósa Lajos szerint ezek a kérdések különösen nyugtalanítóak a Laborc–Portik-kapcsolat fényében.
