Belföld

Hazatoloncolhatják a homokhátsági vendégmunkásokat

"Majdnem rendőrök" lesznek, akik  kezelik a vendégmunkásokat, a rendészeti központ Mórahalmon lesz. Helyszíni riport a Homokhátságról.

Hazatoloncolhatják azokat, akik állításuk szerint dolgozni jöttek Magyarországra, de nem tudják megnyugtatóan igazolni, hogy rendezett munkahellyel, jövedelemmel rendelkeznek, s lakhatásuk is biztosított. A gazdák helyett a vendégmunkásokon csattanhat az ostor. Önkormányzati rendészeti szerv alakul, Mórahalom lesz a központ. A hatóságoknál kevesebb, a civileknél több jogosítványuk lesz a rendészeknek.

Tavasz, tömeg

A főként Romániából érkező vendégmunkások szigorúbb ellenőrzésére óriási az igény – mondta Matuszka Antal, Zákányszék polgármestere. Az elnevezés még változhat, az önkormányzati alakulat majdani működésének jogi hátterét a Belügyminisztérium megvizsgálta. A munka kezdetét tavaszra időzítenék, amikor tömegesen érkeznek a vendégmunkások.

Lavina

Még novemberben, egy Mórahalom melletti tanyán vendégmunkások gyilkoltak meg egy helyi gazdát. Pár napon belül elfogták a gyanúsítottakat, a lavina elindult. Ahogy arról akkor a Szeged24 is beszámolt : a Jobbik és szimpatizánsok akkor tüntettek is Mórahalmon azzal, hogy ” átvennék a hatalmat” a Homokhátságon.

Tüntetők Mórahalmon ( Fotó: Iványi Aurél)

Alulról

Zákányszéken már korábban is feszültséget keltett a sok vendégmunkás jelenléte. Többen őket okolták ingatlanjaik értékének csökkenésével, s a helyi közbiztonság romlásával. A Romániából érkező szegény családok olcsó munkaerőt jelentenek a homokháti gazdák számára, olyan munkát is elvállalnak, amire hazai dolgos kéz nem akad. Ha bejelentenék őket a munkaügyi központban, a minimálbér több mint 80%-át kellene bérként kifizetniük a napszámosoknak, akiknek joguk lehetne ugyanolyan ellátást igénybe venniük, mint a magyar munkavállalóknak. Többnyire üres tanyákon szállásolják el őket, de jut a családokból az üresen álló belterületi házakba is.

Zavarnak

Sok helyben lakót zavart az, hogy idővel nem csupán a ténylegesen munkát végzők költöztek a faluba, hanem lassan az egész család áttelepült, gyakran 15-20 ember élt egy fedél alatt. A szállásért párszáz forintot fizettek, a tulajdonos azért nem kért többet a bérletért, mert nem jelentette be a szállásadást, így nem kellett adót fizetni utána. Tehát, ahogy mondják: “mindenki jól járt.”

Napszámban

A hatályos jogszabályok szerint a munkaadóknak vannak kötelezettségei a munkavállalók bejelentésével kapcsolatosan, ráadásul a munkabér mértékét is meghatározza a törvény. Nem véletlenül kerülték meg a gazdák ezt a kötelezettséget, inkább vállalták az esetleges bírságot is.

A munkát valakinek el kell végeznie. Információink szerint az emberek sokan inkább Ausztriában vállalnak napszámot, ott háromezer forint körüli órabért is fizetnek -például: saláta szedésért -, így sokszor még a Romániából érkező munkavállalók sem állnak meg Magyarországon, mennek tovább. A hazai kertészetekben maximum hatszáz forintos órabért fizetnek ki a munkaadók az ilyen jellegű munkára. Több gazda szerint a magyarok nem vállalnak napszámot, a vendégmunkások szívósabbak, akár napi 12 órát is dolgoznak. Otthonról, a nyomor elől menekülve kevéssel is beérik.

Majdnem rendőrök

A napokon belül, legkésőbb március közepéig megalakuló szervezetekbe már lehet jelentkezni, a mórahalmi önkormányzat kiírta a pályázatokat. Majdnem rendőrök lesznek – fogalmazott a Mórahalmi Kistérség elnöke. Nógrádi Zoltán azt mesélte: a jelentkezőknek nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük, és egy tanfolyamon is részt kell venniük. A szervezet tagjai önkormányzati alkalmazottak lesznek, köztisztviselői státuszt kapnak. Joguk lesz igazoltatni, indokolt esetben visszatartani a személyt a hatóságok megérkezéséig, valamint adott esetben be is kísérhetik a „gyanús elemet” a legközelebbi rendőrőrsre.

Inkább a polgárőrök

Ősszel még Ruzsa és Domaszék is csatlakozott a kezdeményezéshez, mai álláspontjuk szerint inkább a helyi polgárőrséget erősítik. Így Zákányszék és Mórahalom feladata lesz a rendészet működtetése, amelyhez egy alapítványon keresztül maguk a gazdák is hozzájárulhatnak. Az első dolguk a csapatoknak az lesz, hogy ellenőrizzék: ki az, aki valóban dolgozni jött a Homokhátságra. Ahogy Nógrádi fogalmazott: “a munkavállalás szabad az Európai Unióban, nem a rablás.”

Szlavkovits Rita

Ajánlott videó

Olvasói sztorik