Belföld

Emlékművet avattak a világháború áldozatainak Vérteskozmánál

A Vértesben 1945 januárjában hősi halált halt magyar honvédek előtt hajtottak fejet.

Az avatóünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar katonák a második világháborúban is bizonyították vitézségüket, és ezúttal az ő hősiességükre, “fától fáig folytatott egykori kézitusájukra” emlékeznek.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzet többször kivívta a világ elismerését, a második világháború után azonban más volt a megítélésünk, mert a vesztesek oldalán harcoltunk, és “a történelmet mindig a győztesek írják”. “A megszállók és a hatalomba ültetett csatlósaik szemében bűnös volt a súlyos csatákat vívó magyar hadsereg minden tagja, tábornoktól a honvédig. Áldozatok és hősök csak kommunisták lehettek. Horthy Miklós hadseregét még említeni sem volt tanácsos. Így csend honolt, pedig nemigen akadt család, amelyben ne gyászoltak volna apát, fiút, testvért az itt maradottak ” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Ma már szabadon lehet emlékezni és emléket állítani, így kerültek méltó fejfák a Don-kanyarban elesettek sírjai fölé vagy állítottak kereszteket a Gulág fogolytáboraiban odaveszett honfitársaink emlékezetére – mondta.

Semjén Zsolt köszönet mondott mindenkinek, aki a múlt feltárásán munkálkodik és fontosnak tartja, hogy az utókor elé igazi példaképeket állíthassunk.

A megemlékezésen elhangzott, hogy a második világháború magyarországi hadszínterein kevés harctér volt, ahol a Magyar Királyi Honvédség alakulatai eredményes harcot folytattak a megszálló szovjet hadsereg ellen. A Vértesben az első huszárhadosztály mint az egyetlen magyar lovas seregtest több mint két hónapig tartotta állásait a túlerőben lévő ellenséggel szemben 1945 elején.

A hadosztály harctevékenységeit többnyire a túlerő által visszaszorított vagy az ellentámadó német kötelék tehermentesítése céljából hajtotta végre. Először a Vértes hegység nyugati részén foglaltak el védőállásokat, majd a Székesfehérvár és a Balaton között végrehajtott sikeres német előretörés (Konrad III.-as hadművelet) során a keleti részt is elfoglalták. Jórészt közelharc folyt: szuronnyal, rohamkéssel és kézigránáttal vették fel a küzdelmet a szívósan védekező szovjet erőkkel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik