Horthyzni autózunk Kenderesig, de alig hagyjuk el a helységnévtáblát és az azt kísérő vitéz nagybányai óriásplakátot, a világ legnagyobb disznójára, Bélára lelünk. Nem vicc, tényleg ő a komplett kozmosz topsertése, legalábbis ezt állítja a gazdája, Imre, aki a Guinnessbe készül vele. Hatszáztíz kiló a lény, a farkától az orra hegyéig két méter és negyven centi hosszú, ha nagyritkán lábra áll, emberderékig ér. Elfajzott urbánusoknak mondjuk: faluhelyen már a háromszáz kilós ártányoknak is a csodájára jár a nép.
De hagyjuk most Bélát, az ő sztoriját megírjuk máskor, tetszik, nem tetszik, a kormányzó a téma. Miért is? Részben azért, mert épp hetven éve masírozott bele az elmúlásba a magyar doni hadsereg (amíg ezt a sort leírjuk, arra is jut pár halott); és persze azért is, mert egyre több magyar település kíván szoboremeléssel, utcaátnevezéssel emléket állítani a fehérlovasnak. Ez ügyben állt a bál például Vácon, aztán meg Pátyon, ahol egy szerény Horthy köz lett az egymásnak feszülés vége. Ez ügyben csikorgatták fogaikat a csókakőiek, s alkottak Nagy-Magyarország teret, benne bronz-Horthyval. Ez ügyben háborgott Kereki egyik fele azon, hogy Horthy faszobor nőtt a főtérre, a másik fele meg azon, hogy egy pesti ügyvéd vörös festékkel öntötte le a kétes művészi értékű alkotást, s „Tömeggyilkos háborús bűnös” táblát akasztott a lakkozott tölgy ellentengernagy nyakába. A múlt vasárnap pedig Gyömrő népszavazott arról, hogy amit évtizedek óta Szabadság térnek hívnak, júniustól legyen-e Horthy Miklós tér.
Fotó: Neményi Márton
Ha kíváncsi, mit találtunk Kenderesen, katt az FN24 riportjára.
