“Mivel a Műcsarnok működési rendjének megváltozása nem teszi lehetővé, hogy a munkámat szuverén módon folytassam tovább, erkölcsi kötelességem a megbízatásomról lemondani. Ezért a mai napon kezdeményeztem az MNV Zrt. elnök-vezérigazgatójánál, hogy munkaviszonyomat 2012. december 31. napjával közös megegyezéssel szüntessük meg. Döntésemről írásban tájékoztattam a kultúráért felelős államtitkárt” – írta közleményében Gulyás Gábor.
Fotó: Kummer János
“A jelentősen romló pénzügyi feltételek ellenére sikerült elindítani a magyar nyelvű Flash Art folyóiratot, létrehozni egy új kiállítási teret, a Mélycsarnokot, ahol eddig több mint húszezren fordultak meg – ám mindez természetesen nem csupán nekem köszönhető” – olvasható Gulyás közleményében. Kiemelte: a társadalmi emlékezet vagy épp a nemzeti önazonosság művészeti reflexiót közreadó tárlat ugyanúgy szakmai összefogáson alapult, mint ahogy a kolozsvári kortárs képzőművészet első, teljességre törekvő bemutatása vagy Bukta Imre most látható, nagy kiállítása.
A 45 éves szakember 2011. február elseje óta rányítja a Műcsarnokot (a kinevezés Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár szakmai javaslata alapján történt), előtte az ország második legnagyobb időszaki kiállítóhellyel rendelkező művészeti központja, a debreceni MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központ vezetője volt több mint öt éven át.
A lemondás előzménye, hogy november 21-én a kormány arról határozott, hogy a Műcsarnok, mint ingatlan a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerül 2013. január 1-jétől. Az azt jelenleg működtető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait viszont a jövőben is az állam gyakorolja. Ugyanakkor a feladatellátás művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosítanak az MMA-nak.
A Makovecz Imre és más jobboldali művészek, építészek által létrehozott, s az alkotmányba beemelt MMA tehát a Vigadó után megkapta a kortárs művészet fellegvárát is. A Műcsarnokban Gulyás Gábor több sikeres kiállítást összehozott, többek között a most látható Bukta Imre-tárlatot, vagy a Bizottság-emlékkiállítást, vagy éppen a Mi a magyar?-t. Ez utóbbi amellett, hogy évtizedek óta a legnépszerűbb kortárs kiállításnak bizonyult, sok – jellemzően ideológiai – vitát is kavart. Itt kereshetjük Gulyás lemondásának ősokait is.
Installáció a Mi a magyar? című kiállításról – Fotó: Neményi Márton
A kormány által erősen „helyzetbe hozott” MMA nyolcvanéves elnöke, Fekete György e kiállítás miatt támadta meg a Műcsarnokot, illetve a kurátort, Gulyást. Felháborítónak tartotta a tárlatot, szerinte “a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”, s elnökségi ülést is összehívott. Az Index információi szerint Feketét Szombathy Bálint egy videomunkája akasztotta ki, amelyben a művész a szerb-magyar határátlépései során lepisili a határt.
Fekete már korábban szemet vetett a Műcsarnokra. Kiállítást szervezett volna oda az MMA alapítójáról, Makovecz Imréről. Az Index szerint az ötlettel tárt kapukat döngetett, mert Gulyás Gábor igazgató is tervezett hasonlót. Az együttműködés azonban elmaradt, mert Fekete György heroizáló megközelítésével szemben Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt.
