November 20-án közös, szimbolikus akciót tartanak a visegrádi országok orvosszakszervezetei – ezt a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke jelentette be hétfőn, Budapesten. Bélteczki János hangsúlyozta: az akció a betegellátást nem fogja érinteni, a résztvevők a munkaközi szünetükben fogják jelezni, ez az utolsó figyelmeztetés a kormánynak. Ha nem teljesülnek elvárásaik, akkor ennél lényegesen komolyabb akciókat is tarthatnak – tette hozzá -, utalva a több országban elindított felmondási akciókra, sztrájkokra.
„Mind a négy országban meghatározott koreográfia alapján zajlanak majd az események. Lesznek nagyobb tömegeket megmozgató performanszok, háziorvosokat, betegeket, hozzátartozókat is érintő megmozdulások, illetve rövidebb, ‘csendesebb’ akciók, például plakátok kifeszítésével” – ismertette a részleteket lapunk érdeklődésére Bélteczki János.
Fotó: Kummer János
Magyarországon a novemberi akcióban nemcsak kórházi orvosok, hanem az alapellátásban dolgozók is részt vesznek. A megmozduláshoz a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségén kívül az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a kórházi szakdolgozókat tömörítő érdekvédelmi szervezetek is csatlakoztak. A Magyar Rezidens Szövetséggel jelenleg egyeztetnek.
Bélteczki János szerint a Csehországban és Lengyelországban – a kórházak privatizációja miatt – kialakult súlyos helyzetre hamarosan a magyarországi orvosoknak is fel kell készülniük. Az intézmények adósságokkal küzdenek, a dolgozók bére – a bérfejlesztés ellenére is – megalázóan alacsony, az amortizálódó technika pótlása nehézkes, magas a migráció aránya, és folyamatosan nő az agresszió a gyógyítókkal szemben; ezek mind súlyosan veszélyeztetik a betegellátó rendszert – magyarázta.
Robbanásközeli állapot
„A szolgáltatás színvonala, annak elérhetősége rendkívül hullámzóvá vált. Napi szinten hallani segélykiáltásokat, a kórházakban nincsenek beszerzések, a meghibásodott műszereket nem tudják pótolni, a helyzet már pattanásig feszült. Ráadásul a rendszerben felgyülemlő feszültségek miatt romlott a gyógyítókkal szembeni bizalom is. A döntéshozók nem szembesítik a társadalmat azzal, hogy a jelenlegi egészségügyi költségvetésből a korábban megszokott színvonalú ellátás nem tartható már fent. A fogyasztói elvárásaiban csalódott beteg az egyébként is túlterhelt, fásult, fáradt és elgyötört személyzeten tölti ki dühét” – tette hozzá az elnök, aki bár nem híve a tiltakozásoknak, mégis úgy véli, mostanra elkerülhetetlenné vált a nyomásgyakorlás.
„A petíciónkat Beneda Attila, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke hétfőn átvette, és ígéretet tett arra, hogy legkésőbb a jövő év elején folytatódnak az egyeztetések a további bérfejlesztésekről. Reméljük, hogy így lesz, és megértik, hogy nem lehet mindent a dolgozók feje felett, az ő megkérdezésük nélkül eldönteni. A feszültség villámgyorsan robbanáshoz vezethet, ez pedig senkinek sem lehet érdeke”- mondta.
Bezárnák az iskolákat
A pedagógusok között is sztrájkhangulat van. A kormány riasztó magatartása miatt a tanárok rendkívül elkeseredettek és becsapva érzik magukat – mondta az FN24-nek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László rámutatott: a pedagógusok 2013. szeptember 1-jei béremelése elmarad, miközben a kormányzat a köznevelési törvény megemelt munkaterhekről szóló paragrafusát nem vonta vissza, tehát a tanárok órabére csökken.
Pedagógusnapi pedagógustüntetés 2011-ben – Fotó: MTI / Kovács Attila
„Lehet mondani, hogy nincs pénz, de ez egyszerűen nem igaz. A kormány pont azokat az embereket nem becsüli és fizeti meg, akik az alkalmazottai. Különböző presztízsberuházásokra van pénz, de a pedagógusok béremelésére nincs. Az értelmiségi átlagfizetésnél 70 ezer forinttal kevesebb a pedagógusok átlagosan bruttó 150 ezer forintos fizetése, miközben a legutóbbi PISA-felmérések szerint a diákok jobban teljesítettek a korábbinál, ami a pedagógusok érdeme. Ráadásul az iskolák államosításával erőltetetten hoznak létre egy új rendszert, ami pénzkidobás. Az egész egy zűrzavaros helyzet, amit mindenfajta egyeztetés nélkül hajtottak végre” – mondta Mendrey, aki szerint reális a veszélye, hogy kollégái – az orvosokhoz hasonlóan – nem látván más kiutat, sztrájkba kezdenek. Még a törvényi tiltás sem gátolná őket.
„Borzasztó elkeseredettek, és azt már most jelezték, hogy csak abban az esetben hajlandóak sztrájkolni, ha arra az időre az iskolákat is bezárjuk, és teljesen szünetel a tanítás. Így akarják elérni, hogy a döntéshozók észrevegyék, nem érdemes packázni a pedagógusokkal. Hiszen, akik ezt a kaotikus állapotot megsínylik, legfőképp a gyerekek, a szülők és rajtuk keresztül tulajdonképpen az egész ország” – tette hozzá.
Hiányosak Hoffmann ismeretei
Korábban Hoffmann Rózsa azt mondta: nem tapasztalt sztrájkhangulatot az iskolákban, de riadalmat igen, éspedig a pedagógus-szakszervezetek “hamis állításai” miatt. Mendrey szerint „Hoffmann Rózsa nem hajlandó szembenézni a tényekkel”.
„A legriasztóbb, hogy nem hajlandó tudomásul venni a helyzetet. Az ismeretei ezek szerint elég hiányosak vagy legalábbis egyoldalúak. A másik aggasztó dolog, hogy még csak tárgyalási szándékot, együttműködési készséget sem látunk az államtitkárság részéről. A kormányfőnek elvileg szerdáig kell válaszolnia a sztrájkbizottság hivatalos levelére. Amennyiben ez nem történik meg, és nem találunk más lehetőséget, sztrájkot kell alkalmaznunk” – közölte a PDSZ elnöke, aki hisz abban, hogy mivel „Magyarországon jogállam van, és a törvény előírja, Orbán Viktor válaszolni fog a megkeresésre, és kijelöli a tárgyalópartnereket”. „Örülnének, ha értelmes tárgyalás kezdődhetne a megegyezésről” – tette hozzá.
A négy pedagógus-szakszervezet által alakított sztrájkbizottság hivatalos levelében azt követelték a kormányfőtől, hogy a közszféra bértáblájában 20 százalékos emelést hajtsanak végre január 1-jével, halasszák el az iskolák államosítását és függesszék fel a pedagógus-életpályamodell bevezetését. A kezdeményezéshez a Szülői Hálózat is csatlakozott. Azt kérik a kormánytól, hogy a pedagógusoknak teremtsen megfelelő munkafeltételeket. Azt szeretnék, hogy a kormány a gyerekekre költse azt a pénzt, amit az átalakításra fordít.
Mindenki ingyen utazhat
A napokban a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) működő szakszervezetek is mozgolódni kezdtek, és sztrájkbizottságot alakítottak. Gelencsér László, a Közösségi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a sztrájkbizottság létrehozásának oka, hogy kollektív munkaügyi vitát kezdeményezzenek a BKK Zrt. vezetőjénél egy teljes értékű Kollektív Szerződés (KSZ) megkötése érdekében.
Életkép a BKV Óbudai buszgarázsából a 2008-as sztrájk alatt – Fotó: Kummer János
„Annak ellenére, hogy közös szándékkal a BKK Zrt. KSZ létrehozására, megalkotására 2012. november 1-jét tűztük ki, az elmúlt két hétben ezzel kapcsolatosan a felek között semmilyen párbeszédre nem került sor. November elsejétől viszont hatályát veszti az átmeneti foglalkoztatási megállapodás, és a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatás lép életbe, ami sem a BKK-nak, sem a munkavállalóknak nem kedvező” – magyarázta az elnök.
Gelencsér hangsúlyozta: a sztrájk nem cél, de akár arra is sor kerülhet, legkorábban november második felében. Hozzátette: ebben mintegy 1100 ember venne részt, és a tömegközlekedőkre alapvetően pozitívan hatna, hiszen a munkabeszüntetés főként pénztárosokat, ellenőröket érintene.
A sztrájkbizottságnak egyelőre meg kell várnia a munkáltató reagálását a bejelentésre, ezt követően munkaügyi vita kezdődik, egy esetleges sztrájknál pedig – a BKV-tól eltérően – nem kell megállapodni a még elégséges szolgáltatásról, mert a BKK nem közszolgáltató cég – fejtette ki Jáger István alelnök.
| Kérelem elutasítva! |
|
A sztrájktörvény 2010-es, decemberi szigorítása értelmében annál a munkáltatónál, amely a „lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez”, a sztrájkban érintett feleknek, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak meg kell egyezniük az elégséges szolgáltatás mértékében. Tehát például a közlekedési, távközlési dolgozók, valamint az áram-, víz-, gázszolgáltatók esetében csak abban az esetben kerülhet sor munkabeszüntetésre, ha a lakosság számára az elégséges szolgáltatást még a sztrájk ideje alatt is tudják biztosítani. (A jogszabály nem tér ki az elégséges szolgáltatás részletesebb kifejtésére, és elmaradása esetén annak szankcionálására sem.) Amennyiben nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről, akkor a munkaügyi bíróság a feladata meghatározni azt, és erre öt napja van a hatóságnak. A határozat ellen a felek fellebbezhetnek újabb öt napon belül, a másodfokú bíróságnak pedig ismét öt napja van a döntéshozatalra. A magyar törvény szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Sztrájk abban az esetben sem indítható, ha érvényes kollektív szerződés megváltoztatására irányul, ha a munkabeszüntetés veszélyeztetné az életet, a testi épséget vagy a környezetet, elemi kár elhárítását gátolná, és jogellenes az alkotmányba ütköző cél érdekében indított sztrájk is. (Forrás: Wikipédia) |
