A légszennyezést mérő, a főváros legforgalmasabb helyein lévő 12 állomás közül mindössze négy működik megfelelően, a többi nyolc automata hibás, és csak részlegesen szolgáltat adatot – tudtuk meg Lenkei Pétertől, a Levegő Munkacsoport munkatársától.
Lenkei szerint mindössze négy állomással képtelenség megállapítani, hogy fennáll-e szmogriadó-helyzet, és hogy a légszennyező anyagok koncentrációja elérte, esetleg átlépte-e a határértéket. A probléma – állítása szerint – hónapok óta fennáll, és bár erre már szeptemberben felhívták Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár figyelmét, azóta sem történt változás.
Fotó: MTI / Balázs Attila
„Az Erzsébet téri, a Széna téri és a csepeli mérőállomás nem méri a nitrogén-oxidokat, a Kosztolányi Dezső téri pedig egyáltalán nem mér semmit. Az a tény, hogy a mérések elmaradnak a főváros legforgalmasabb és egyben legszennyezettebb levegőjű területein, megnehezíti annak megállapítását is, hogy eleget tesz-e Magyarország a levegőtisztaságra vonatkozó uniós kötelezettségnek” – közölte.
A Levegő Munkacsoport ezért ismételten arra kéri a környezetügyért felelős államtitkárt, mielőbb tegyen intézkedéseket a lakosság egészségi állapota szempontjából fontos adatszolgáltatás helyreállítása érdekében.
Kerestük a mérőeszközöket üzemeltető Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hogy megtudjuk, mi okozta a meghibásodást, és várhatóan mikorra javítják meg az állomásokat. Cikkünk megjelenéséig azonban – péntek óta – nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Évi 700 ezer ember haláláért felelős
Szmog és az egészségügyi határértéket átlépő légszennyezettség októbertől áprilisig bármikor előfordulhat. Az elmúlt években – főként a téli hónapokban – a levegő szállópor-terhelése több esetben jelentősen meghaladta az egészségügyi határértéket.
„Amikor a téli időszakban úgynevezett opresszív légtömeg éri el a Kárpát-medencét és tartósan itt marad (azaz 3-5 napig nem változik az időjárás), általában kialakul a téli szmog. Az időjárás jellemzői ilyenkor: hideg, párás, ködös idő, nem süt a nap, alacsony a légnyomás, szélcsend van. Nappal nem változik a hőmérséklet, azaz nincs felfelé áramló légmozgás. Ez a helyzet leggyakrabban december–február között szokott kialakulni, de 2011-ben október végén is volt egy hasonló időszak” – mondta lapunk megkeresésére dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettes főorvosa.
Küszöbérték felett – Fotó: MTI / Kovács Tamás
A levegőben szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést vált ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja, különösen asztma, hörghurut esetében, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. Veszélyeztetettek a légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok, akiknek célszerű elkerülniük a nagy forgalmú útszakaszokat.
Egy átlag magyar ember – tartós, magas szennyezési szint esetén – több mint egy évet veszít az életéből a porszennyezés miatt, Budapesten pedig körülbelül három évvel csökkenti az élettartamot.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha a légszennyezőket kivonnák a forgalomból.
Trombózis a légszennyezettségtől?
A legújabb kutatások szerint a mélyvénás trombózis kialakulásához is köze lehet a növekvő légszennyezettségnek – számolt be a healzz.com egészségügyi portál. Bostoni és olasz kutatók összesen 870 mélyvénás trombózissal diagnosztizált beteg adatait gyűjtötték össze, majd vetették össze 1210 egészséges személyével. A vizsgálatból kiderült, a mélyvénás trombózissal diagnosztizált betegek magasabb PM10-es (10 mikrométernél kisebb átmérőjű szennyező részecskék) szintű légszennyezettségnek voltak kitéve, mint a kontrollszemélyek.
„Mindazoknál, akik hosszú távon vannak kitéve viszonylag magas légszennyezettségnek, valóban nőhet a mélyvénás trombózis kockázata, különösen, ha más rizikófaktorok is jelen vannak az életükben” – hangsúlyozta dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, klinikai farmakológus.
„Sajnos, ma már szinte természetesnek tekintjük a szennyezett levegőt, holott korántsem az. Az egyéneknek érdemes legalább a közlekedésük módját átgondolni, hiszen ezzel maguk is hozzájárulnak a levegő állapotához. Mindazonáltal – ha a légszennyezettséget nem is – a trombózis más rizikófaktorait befolyásolhatjuk” – hangsúlyozta a belgyógyász.
| Hogyan csökkenthetjük a rizikót? |
|
– Fogyasszunk legalább napi 1,5 liter folyadékot! – Különösen poros területeken szűrőbetétes álarc is szükséges lehet! |
Idén sem ússzuk meg riadó nélkül
Budapesten úgynevezett szmogriadót a főpolgármester rendel el és szüntet meg – a mérési eredményektől függően. Elrendelés esetén a Budapest szmogriadótervében előírt intézkedéseket kell alkalmazni, a javasolt elővigyázatossági intézkedések mellett.
A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag mennyiségének fokozatos növekedése először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el vagy haladhatja meg.
A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát akkor kell elrendelni, ha három mérőállomáson egy időben mért légszennyező anyag koncentrációjának három egymást követő egyórás átlaga, illetve a szálló por esetében két egymást követő 24 órás átlaga meghaladja a küszöbértéket. (Az aktuális levegőminőség egészségi szempontú értékeléséről naponta frissített adatok olvashatók a http://oki.antsz.hu oldalon.)
Magyarország szállópor szennyezettsége – hasonlóan más országokéhoz – elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Ennek megfelelően a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást.
Fellélegezhetünk!
A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban – köszönhetően a havas esőnek és a havazásnak – várhatóan csökken a szálló por koncentrációja. „Szombaton markáns hidegfront érte el az ország térségét, amelynek következtében kitisztult a levegő. A csapadékosra forduló időjárás és a megélénkülő déli szél jótékonyan befolyásolja a levegőminőséget” – mondta lapunknak Vadász Vilmos meteorológus.
Keddre azonban megszűnik a csapadék, és nyugat felől többfelé felszakadozik a felhőzet. Hajnalban -7, +1, nappal mindössze 2, 8 fok várható. Szerdán változóan felhős időre számíthatunk. Hajnalban még többfelé fagyni fog, napközben viszont felmelegedés kezdődik, ami kitart egészen a hét végéig. Vasárnap akár 15 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet – írja az idokep.hu.
