Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár az erről szóló csütörtöki sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ma már a kompetenciaalapú oktatás természetessé vált, alapvető elvárás egy tankönyv vagy az egész oktatási rendszer iránt, hogy kompetenciaalapú legyen. Ez azt jelenti, hogy a múlt évezred végéig uralkodó, kizárólag a tananyagra összpontosító oktatási szemléletet felváltották a készségek és képesség fejlesztésére figyelő módszerek, tartalmak.
Bár az államtitkár erre nem tért ki, a mai köznevelési reform kritikusai többek között azt bírálják, hogy a jövőben – a túlzó méretű, mindenkinek kötelezően előírt tananyagmennyiség miatt – éppen ez a szemlélet szorul vissza, hiszen nem lesz idő a képességfejlesztésre a sok „leadandó” tananyag mellett.
Mindenesetre beszédes, hogy az állandó változásoknak kitett közoktatásnak épp e szegmense – amelyről politikai, szakmai konszenzus volt és van – az, amelyik egyértelműen sikeresnek mondható, amelyik nemzetközi érdeklődésre tart számot, és amelyik most megnyerte a Magyar Termék Díjat is.
Az első díjazott közszolgáltatási termék
Pongrácz László, a mérést felügyelő, gondozó Oktatási Hivatal főosztályvezetője azt emelte ki, hogy a pályázat benyújtásával azt akarták demonstrálni, hogy egy hivatal által nyújtott közszolgáltatás is lehet a legigényesebb piaci szolgáltatásokkal azonos színvonalú. Egyébként ez az első olyan közszolgáltatás, amely termékként ilyen elismerést kapott.
Gloviczki Zoltán külön kiemelte, hogy az OKM – amelyet 2001-ben kezdtek el kialakítani – kormányoktól függetlenül folyamatosan fejlődő minőséget képvisel, és nagyon komoly nemzetközi érdeklődés övezi.
320 milliós költség évente
Az országos kompetenciamérést minden évben három teljes évfolyamon – a 6., a 8. és a 10. osztályban – végzik el, mintegy 300 ezer tanulóra kiterjedően. Előnyének tartják, hogy nem a tantárgyi tudásra vonatkozik, hanem a munkaerőpiac számára is alapvetően fontos szövegértési és matematikai képességeket, készségeket méri fel. Ezáltal az eredmények és a mérés feladatai is könnyen értelmezhetők. A mérés objektív információkat ad a diákok, szüleik, a pedagógusok, az intézmények és a fenntartók, irányítók számára egyaránt. A mérés szakmai költsége évente mintegy 320 millió forint, ami diákonként 1100 forintot jelent.
Fotó: MTI / Komka Péter
„A díj arra is alkalmas, hogy a szélesebb közvélemény is megismerje a kompetenciamérés előnyeit, és az állampolgárok is használják annak a számukra is hasznos, érthető, felhasználóbarát szolgáltatásait. Az új fejlesztések következtében néhány hónap múlva bármely szülő megkaphatja a gyermeke iskolaválasztásához szükséges legfontosabb adatokat, amelyek az OKM- és az érettségi eredményekből, illetve egyéb adatokból kiolvashatók. Például kiválaszthatja a szülő a lakóhelyéhez közel található iskolákat. Majd azokban megnézheti, hol voltak a magyar nyelv és irodalom érettségi eredmények 80 százalék fölött átlagban, vagy kikeresheti azokat a középiskolákat, ahol a túljelentkezés 10 százalék feletti, esetleg azokat, ahol a szövegértési pontszám ennyi és ennyi, vagy ahol az OKTV-s eredmények kiugróak voltak. Azt szeretnénk, ha szülők használnák ezt a rendszert” – vázolta lapunknak Pongrácz László, milyen haszna lehet a mindennapokban a szolgáltatásnak.
A magyar tanulók ötöde megragad hatodikos szinten
A pedagógusok, igazgatók, fenntartók mellett már most is alapvető információkat szerezhet a szülő a gyermeke szövegértési és matematikai-logikai készségeiről, fejlődéséről. Ugyanis meg tudja nézni, hogy egy adott feladatban vagy az egész tesztben hogy teljesített a nebuló, és ez milyen viszonyban van a többi gyerek teljesítményéhez vagy a gyermeke korábbi teljesítményéhez.
Az OKM eredményeiről minden évben készül országos jelentés is. Mint lapunkban bemutattuk, a legutóbbi mérés eredményei azt mutatták, hogy sem a szövegértést, sem a matematikai készségeket tekintve nincs változás a magyar diákok teljesítményében. Komoly aggodalomra adnak okot a 10. évfolyamon a szakképzősök: az eredményük alacsonyabb az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is. Azaz egy egész képzési forma tanulói (a populáció 22 százaléka!) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem.
