Csaknem félmillió állást kínálnak a brit cégek külföldieknek – írja a profession.hu. Az egészségügyi dolgozókat, szakképzett munkavállalókat tárt karokkal fogadják Nagy-Britanniában, és olyan munkát is végezhetnek a magyar vendégmunkások, amihez egy “őslakosnak” nem fűlik a foga – például a hulladékszelektálás a szeméttelepen vagy takarítás.
Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES) segítségével 449 ezer álláshelyet hirdettek meg a szigetország munkaadói. A Profession.hu is kínál állásokat: betanított munkásokat, de liftszerelőket is keresnek. Előbbivel havi 2400, utóbbival 1500-2500 fontot lehet keresni.
Az Egyesült Királyságban a minimális órabér 2012-ben 5,9 font – áll az Eurostat adataiban. Az a munkaadó, amely a minimálbérnél kevesebb fizetést ad az alkalmazottjának, 5000 font büntetésre számíthat. A 21 évnél fiatalabb munkások minimálbére alacsonyabb.
A szakképzettség nélküliekre – betanított és segédmunkásokra, kisegítőkre – nagy a kereslet, de sok orvos, nővér, kutató, mérnök is dolgozhat a szigetországban. Az építőipar virágzik, ám ide erős nyelvtudásra van szükség, ugyanis különböző munkavédelmi vizsgákat kell letenni annak, aki dolgozni akar.
Egy teherautósofőr 10-12 fontos bruttó bérre számíthat. A kezdő szakmunkásbérek havi nettó 940-1360 font körül mozognak. Egy segédmunkás jellemzően nettó 850 fontot keres havonta, egy sürgősségi orvos, gyógyszerügynök azonban akár ennek a többszörösét, 4000-5000 fontot is összeszedhet.
Angoltudás kötelező
A cikk szerint a rendszerváltás óta átalakultak a magyarok célországai, Németország és Ausztria mellett Nagy-Britanniába is sokan mennek. Ennek több oka is van, az egyik legfontosabb az, hogy hazánkban a legtöbb ember által beszélt idegen nyelv az angol.
Emellett az is fontos szempont, hogy a szigetország az elsők között oldotta fel a munkaerő-piaci korlátozásokat: 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozása után azonnal mehettek magyarok az Egyesült Királyságba, az ország nem kötötte engedélyhez a munkavállalást.
Egyre többször hallani azt a véleményt, hogy hibát követett el az előző, munkáspárti brit kormány, amikor 2004-ben az EU-bővítés után nem korlátozta a kelet-európai uniós tagállamokból érkező munkavállalók betelepülését. Nemrég Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezére nevezte rossz döntésnek ezt – írta a The Daily Telegraph.
A cikk szerint 8 évvel ezelőtt “súlyos mértékben alábecsülték” a közép- és kelet-európai tagállamokból betelepülők várható számát: 5-13 ezer betelepülővel számoltak. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer – a vállalkozókkal együtt több mint egymillió – kelet-európai munkavállaló érkezett a bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból.
Magyarországról 2004 és 2010 vége között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését. Nem hivatalos becslések szerint viszont a keleteurópaiak legalább fele már hazament.
Drága a lakás
Egy 30-40 négyzetméteres, egy hálószoba+nappalis kis lakás bérleti díja 600-700 font körül mozog London peremkerületeiben és a környező kisvárosokban, a belvárosban egy ugyanekkora albérlet jóval drágább. Egy kétszobás lakás körülbelül 800 fontnál kezdődik.
“A rezsi közel annyi, mint otthon, télen 3-4 hónapra fizettem 390 fontot a gázért. A villany – szintén 3 hónapra – 90 font volt” – mesélte a profession.hu-nak Kovács Juli, aki már évek óta a brit fővárosban dolgozik ápolónőként.
Kenyeret már 50 pennyért is lehet venni akciósan, általában olyan 1-2,5 fontba kerül. A kétliteres tej az egyfontos boltban 1 font, a szupermarketben 1,20-1,30. Dobozos sör darabja 1 font. Az éttermi menü 15-25 font, egy csésze kávé 1,80-3 fontba kerül. A színházjegyek ára is 25 fontnál kezdődik, a mozijegy feleennyibe kerül.
Használt ruhákat 1-2 fontért lehet vásárolni a charity shopokban, némelyikben még műszaki cikkeket és bútorokat is árulnak. (Ezek a boltok hasonlóak a magyarországi turkálókhoz, csak a bevételt valamilyen alapítvány használja fel).
Görögök ne jöjjenek!
Nagy-Britanniáról ne is álmodjanak! – üzente David Cameron brit miniszterelnök azoknak a görögöknek, akik a hazájukat sújtó válság miatt a szigetországban keresnének munkát és telepednének le. Elméletileg a görögöknek, uniós polgárként, ehhez joguk lenne. A Daily Telegraph szerint sok görög vette ki a pénzét hazai bankszámlájáról, és tette át brit bankokba. A britek attól tartanak, hogy hamarosan személyesen is követik a pénzüket.
A miniszterelnök szerint meg tudják állítani az esetleg náluk szerencsét próbálni kívánó görögök hadát. A belügyminiszter, Theresa May a Telegraphnak adott interjújában említette a rendkívüli határőrizet bevezetését, ha összeomlana az euró, Cameron pedig parlamenti képviselők előtt erősítette meg, hogy bármilyen vészhelyzetre felkészült a brit kormány.
A segélyturizmus ellen
Áprilisban munkanélküliségi rekordot könyvelhetett el Nagy-Britannia, 1995 óta nem volt ilyen sok ember tartósan állástalan – írta a Guardian. Az Institute for Public Policy Research elemzői szerint 2012 végére körülbelül egymillió olyan ember lesz az országban, aki több mint egy éve hiába keres munkát. Az Eurostat adatai szerint 8,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta 2012 első negyedévében.
A brit kormány szerint 371 ezer külföldön született ember igényel szociális juttatásokat – munkanélküli segélyt vagy álláskeresési támogatást – Nagy-Britanniában. Közülük 258 ezren az EU-n kívülről érkeztek. Chris Grayling foglalkoztatási államtitkár a BBC-nek azt mondta: a kormány véget akar vetni a “juttatásturizmusnak”, ugyanis szerintük sokan csak a segélyekért jönnek hozzájuk.
Egyébként érdekes, hogy az ellenzék és a kormányzó Konzervatív Párt álláspontja szinte szóról szóra megegyezik – úgy tűnik, mindkét oldal a bevándorlás megfékezésével akar szavazókat szerezni. Emellett az euróválság miatt egyre hangosabbá válnak a brit euroszkeptikusok.
Politikai fórumokon gyakran arról hallani, hogy a brit népnek meg kell adni a jogot arra, hogy eldöntse: az EU tagja maradjon-e az ország. (Ha pedig úgy döntenek, hogy nem, akkor többek között a bevándorlást és a munkavállalást is újra engedélyhez köthetnék.)
