Lelőhetjük-e büntetlenül a kertünkbe bemászó betörőt? Sarkítva ez a kérdés merült fel bennünk, miután az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta azt az új Büntető törvénykönyv tervezetéhez benyújtott fideszes módosítót, amely a jogos védelem és a büntetlenül maradás feltételei közül törölte az arányosságot, illetve a személy elleni támadás veszélyességének fennállását.
A Mengyi Roland, Papcsák Ferenc és Vas Imre képviselők által jegyzett javaslatok szerint az élet kioltására irányuló támadásnak kellene tekinteni minden olyan cselekményt, amelyet éjjel az utcán vagy a házunkba, illetve a kertünkbe bejutva felfegyverkezve vagy csoportosan követnek el.
Tegyük fel, hogy egy betörő késsel a kezében átmászik a kerítésünkön, mi észrevesszük, és az otthon tartott vadászpuskánkkal lepuffantjuk. A tervezett szabályozás alapján ebben az esetben, amennyiben az önvédelem szükségességét bizonyítani tudjuk, nem fenyegetne minket se börtön se felelősségre vonás. Pláne igaz ez, ha éjjel, a társaival érkezik a szóban forgó bűnöző. Már az egyiküknél lévő szúróeszköz miatt úgy tekinthetünk rájuk, mint, akik az életünkre törnek.
Legalizálhatja az élet kioltását
Lakatos Viktor büntetőügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint nagyon kockázatos, és a jelenlegi Btk.-tól idegen, hogy egy úgynevezett fikcióra alapozva, mentesülhetne bárki – gyakorlatilag automatikusan – a büntetőjogi felelősség alól. Mint a Hír24-nek elmondta, népszerű álláspont, hogy az ember lelőheti az otthonában rátörő bűnözőt, de ennek bármilyen teret engedni hatalmas felelősséget is jelent. Ha az új szabályozás életbe lép, az legalizálhatja az élet kioltásának egyik módját – magyarázta az ügyvéd. Álláspontja szerint a jogrend és a társadalom védelme az állam feladata, nem az embereknek kell igazságot szolgáltatniuk. „Hagyjuk ezt meg a bíróságnak, amely minden esetben egyedi mérlegelés alapján állapítja meg, kinek mi volt a tudattartalma, mire irányult a szándéka: répalopásra vagy akár a tulajdonos megölésére” – mondta Lakatos.
A jelenleg hatályos törvény a bíró feladatának tekinti a jogos védelmi helyzet megállapítását, az új javaslat azonban egyes esetekben szűkíti ezt a mérlegelési lehetőséget. Az ügyvéd szerint nem arról van szó, hogy a jelenlegi Btk. ne védené a megtámadottakat. A javaslat, érthető módon, tovább szeretné javítani a jogos védelem gyakorlatát, és a társadalom biztonságérzetét, azonban úgy véli, különös óvatossággal kell eljárni, és meg kell vizsgálni az esetleges „kockázatokat és mellékhatásokat” is.
Nem visszatartó erő
Az ügyvéd úgy látja, a jogos védelem szabályainak módosítása a bűnözőknek nem lenne feltétlenül visszatartó erő, mert ők általában nem a kilátásba helyezett büntetéstől félnek, hanem abban bíznak, hogy a cselekményüket nem leplezik le. Visszatartó ereje a gyors és biztos felelősségre vonásnak lehet. A személy elleni erőszakos cselekmények jelentős része egyébként olyan indulati cselekmény (pl. egy szerelemféltésből elkövetett emberölés), amelynél kizárt, hogy az elkövető a következményeket mérlegelje.
Lakatos mindent összevetve úgy látja, ha életbe is lép az új szabályozás, a jelenlegi bírói gyakorlat nem tűnik el a süllyesztőben, így a mérlegelés lehetősége sem szűnik meg. Az ügyvéd nem fél például attól, hogy az ítélőszék gyilkosokat felmentene jogos védelemre való hivatkozás miatt.
„A bíró szakértelme a legfontosabb, hiszen mit ér a jó jogszabály, ha nincs, aki alkalmazza. Másik oldalról: a gyakorlat az, ami egy jogszabályt jóvá tehet, nem pedig az, hogy a hatályba lépése előtt jót gondolunk-e róla, vagy sem. A puding próbája az evés” – mondta.
Több jog a becsületes állampolgároknak
Az új Büntető törvénykönyvvel az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogalkotási folyamatnak vagyunk részese, hiszen bárki, bárkinek a hozzátartozója vagy ismerőse lehet elszenvedője bűncselekménynek – írta Mengyi Roland, a módosító javaslatot előterjesztő egyik képviselő a Hír24-nek küldött levelében.
Az fideszes politikus kiemelten fontosnak tartja az emberek védelmében való fellépést, és különösen indokoltnak a sértett védelmét, ha az otthonában éri váratlan támadás személyét, családtagjait vagy értéktárgyait.
„Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőként sajnálatos módon számtalan esetben kaptam olyan visszajelzést az állampolgároktól, amelyben arra panaszkodtak, hogy nem merik éjjel álomba hajtani fejüket otthonukban, mert féltik a maguk és családtagjuk biztonságát” – közölte Mengyi Roland, aki úgy gondja, egy demokratikus jogállamban mindent meg kell tenni, hogy az ilyen tarthatatlan és elszomorító problémák megszűnjenek.
A kormánypárti képviselő tudatta, a szóban forgó módosító javaslat benyújtásakor egyetlen célt tartott szem előtt: az új Btk. nagyobb védelemben részesítse, és több joggal ruházza fel a becsületes, de megtámadott állampolgárokat, mint a bűnelkövetőket.
Az arányosság kapcsán megjegyezte, hogy a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv sem tartalmazza az arányosság fogalmát, azt a bírói gyakorlat alakította ki és az arányosság kérdését a bíróság minden esetben egyedileg, az ügy részleteinek ismeretében vizsgálja a szükségesség törvényi fogalmának keretei között. A módosító javaslatát, amely szerint a jogos védelemnek ne legyen tényállási eleme az arányosság, az ellenzéki pártok is támogatták – tette hozzá.
Kétszer is meggondolja
Mengyi Rolandnak meggyőződése: javaslata meghatározó visszatartó erővel fog bírni, és az elkövetők kétszer is meg fogják gondolni, hogy más házába vagy lakásába jogtalanul bemenjenek-e. Biztos abban is, hogy az új Btk. meg fog felelni a társadalmi elvárásoknak, és nagymértékben csökkenni fognak az erőszakos bűncselekmények.
„Remélem azok is elgondolkoznak ezen – akik szeretnek éjjel más otthonába erőszakkal bejárni –, hogy mi történik, ha rosszul méri fel a megtámadott a támadás mértékét” – fogalmazott a képviselő.
Kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy elterjednek az otthonokban tartott illegális fegyverek, megerősítette: a változás arról szól, hogy az államnak nagyobb lehetőséget kell biztosítania, nagyobb védelmet kell nyújtania a megtámadottaknak, ha védekeznek, mint az erőszaktevőknek, nem a fegyverek elterjedését érinti.
Mengyi Roland álláspontja szerint az új Btk. hatályba lépését megelőzően széleskörű tájékoztatást kell nyújtani a lakosságnak a legfontosabb változásokról, így a jogos védelem szabályainak módosításáról is – írta a képviselő.
Az életét kockáztatja
A módosító javaslat kapcsán Répássy Róbert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is megszólalt. Az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: nem igaz, hogy minden szabaddá válik a jogos védelem intézményének tágításával. Szerinte, ha a támadó már a földön fekszik, a védekező nincsen jogos védelmi helyzetben. Akkortól önbíráskodásról beszélünk – jegyezte meg.
Az államtitkár közölte: szemléletváltást, nem a konfliktusok elfajulását várják a változtatástól. A potenciális támadó megérti, hogy nem érdemes az életét kockáztatni a vagyontárgyakért – mondta. Hangsúlyozta: akkor fajulhatnának el például a betöréses lopások, ha a jogos védelem intézményének tágításával együtt járna a fegyvertartás liberalizálása is, de erről nincs szó. A nem legálisan beszerzett és használható fegyverek tartása szabálysértés.
Önök szerint kevesebb bűnözőnek fordul majd meg a fejében, hogy ránk támadjon vagy betörjön hozzánk? Írják meg véleményüket a hozzászólásokban! Jövő héten önvédelmi oktatóval nézzük meg, a gyakorlatban mit tehetünk egy erőszakos rabló ellen!
