Schöck Beatrix bíró a beadványt ismertetve elmondta: a Hungerit Zrt. jó hírnév megsértése miatt perelte be a Négy Mancs Alapítványt és annak vezetőjét, amiért az 2007. január 1-jétől kampányt indított ellene. Ebben azt állította: a baromfi-feldolgozó cég és a beszállítói kényszertömést alkalmaznak hízott libamáj előállítására, és élő állatokon hajtanak végre tolltépést. A szervezet szerint ez kimeríti az állatkínzás fogalmát, ezért a Hungeritet úgynevezett feketelistára tette, amelyet ezután külföldi (főleg német) élelmiszerláncok között terjesztett. A vállalat ennek következtében jelentős veszteségeket szenvedett el. A cég kérte a bíróságot: kötelezze az alapítványt a szerinte jogsértő magatartás befejezésére, jogfenntartással 100 forint általános kártérítés megfizetésére és egy elégtételt adó szöveg nyilvánosságra hozatalára.
Nem konkrét
A bíró közölte: nem elég egyértelmű, hogy a felperes érvelése alapján az állatvédő szervezet mivel valósította meg a jogsértést. Schöck Beatrix szerint az egyetlen konkrét bizonyíték az ügyben a Négy Mancs által alkalmazott feketelista, amely azonban 2007 óta többször változott. A Hungerit keresetében az állatvédők kampányának egészét tárta a bíróság elé, ami összességében szintén túl általános – érvelt.
A törvényszék elutasította a baromfi-feldolgozó cég ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét, amellyel a Négy Mancsot felszólították volna a valószínűsített jogsértő magatartás befejezésére. Schöck Beatrix úgy vélte, ez a beadvány sem volt kellőképpen alátámasztva. A bíró ennek kapcsán elmondta, nem ért egyet azzal az állítással, hogy a Hungerit piacvezető szerepe folytán különösen védendő cég, hiszen ez bármely hasonló nagyobb magyarországi vállalkozásra igaz lenne.
Megjegyezte, a 100 forintos kártérítést komolytalannak tartja, a hozzá fűzött „jogfenntartással” kifejezést pedig nem tudja értelmezni. Ha a Hungeritnek valóban nagyobb kára származott a kampány következtében, akkor az annak megfelelő pontos összeg megjelölésével nyújtson be keresetet – tette hozzá Schöck Beatrix.
Sokba került volna a fordítás
Kodela Viktor, a Hungerit Zrt. ügyvédje a keresettel szembeni kifogásokra reagálva elmondta: többi közt a gazdaságosság, például a fordítási költségek miatt (a Négy Mancs ausztriai székhelyű alapítvány) a jogsértések felsorolását, a kereset pontosítását a tárgyaláson kívánták előadni. A felperes szerint a cég beszállítói által alkalmazott töméses libahizlalás, illetve a tollszedés sem jogsértő Magyarországon, ennek ellenére a Négy Mancs tovább folytatja lejárató kampányát. Közölte: fellebbezni fognak az ideiglenes intézkedés elutasítása miatt.
A jogi képviselő a 100 forintos kártérítés kapcsán elmagyarázta, „jogfenntartás” fogalma alatt azt értik: az alperes nyilvánvalóan nagyobb kárt okozott, ezért a kereset e tekintetben még változhat.
Nem hungarikum
A Négy Mancs ügyvédje szerint bonyolult volt kiszűrni a keresetből, milyen jogsértéssel vádolják az állatvédő szervezetet, ezért nehéz volt felkészülni az érdemi védekezésre. Hajdu Balázs elmondta: szakmai különbség van például a liba- és kacsaágazat, illetve a tollszedés és tömés között is.
A jogi képviselő több valótlanságot vélt felfedezni a Hungerit keresetében. Ide sorolta például azt, hogy a cég hungarikumként tüntette fel a hízott libamájat, amiről még a nemrég elfogadott hungarikumtörvény sem rendelkezik. Hajdu Balázs szerint nem igaz, hogy a kampány és a feketelista kifejezetten a magyar termelők ellen irányulna. Mint rámutatott: a Hungerit Zrt. több külföldi részvényessel is rendelkezik, a listán pedig francia, német, osztrák és lengyel vállalatokat is feltüntettek.
Az ügyvéd idézte az állatok védelméről szóló uniós egyezményt, amely tiltja az élő libák tépését. Ugyan a hatályos magyar jogszabályok lehetővé teszik a házilag, megfelelő technikával történő tollszedést, ám ezt a Hungerit egyes beszállítói nem tartották be; ezt fényképekkel is alá tudják támasztani – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, a fenti EU-egyezmény miatt a Négy Mancs álláspontja szerint a tollszedés továbbra is jogellenes, ennek ellenére sohasem mondta, hogy a Hungerit törvénybe ütköző tevékenységet folytat. Az esetlegesen ezt tartalmazó, a keresethez csatolt újságcikkeket nem lehet az alperes számlájára írni – fogalmazott.
Schöck Beatrix bíró, miután meghallgatta mindkét felet, október 18-ára tűzte ki a következő tárgyalási napot. Ezzel együtt 30 napot adott a Hungerit Zrt. kogi képviselőjének, hogy pontosítsa keresetét és további bizonyítási indítványokat terjesszen be.
