Az emberi erőforrások minisztere szerint „időtálló és korszerű dokumentum született, amelyben a nemzeti tudás minimumát határozták meg, még ha az valakinek a maximum lesz is”. Azt szeretnék, ha a tudás lenne az egyéni boldogulás útja Magyarországon, ugyanakkor ennek a tudásnak lehet egy közösség-összetartó ereje – hangsúlyozta a NAT elfogadásáról tartott csütörtöki kormányfői tájékoztatón Balog Zoltán.
Kiemelte, hogy a NAT mögé, mintegy védnökként, a magyar szellemi élet krémje is odaállt, akik a dokumentumot aláírásukkal hitelesítik. Hogy pontosan kikről van szó, azt egyelőre nem árulta el a miniszter. Néhány napon belül nyilvánosságra hozzák a szeptembertől felmenő rendszerben bevezetendő, az iskolák mindennapi gyakorlatát meghatározó dokumentumot, s abban mindenki elolvashatja a névsort.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mérföldkőként értékelte a NAT elfogadását, amelyet a köznevelési és a felsőoktatási törvény után a harmadik legfontosabb dokumentumnak nevezett. Mint mondta, 150 szakember – az akadémikustól a tanítóig – dolgozott az alaptanterven, amelynek a legfontosabb újdonsága, hogy a most hatályos szabályozással szemben, amely csak az elérendő kompetenciaszinteket írja le, újra megjelenik a konkrét, minden iskolának kötelező közműveltségi tartalom. Ez egyrészt visszakanyarodás a magyar oktatás hagyományaihoz, másrészt illeszkedik a korszerű európai trendekhez. Olyan modern tartalmak is bekerültek, amelyeket a társadalom jogos elvárásként fogalmazott meg a tanterv alkotóinak. Hoffmann Rózsa erre példaként említette a KRESZ, a gazdasági-pénzügyi ismereteket, az élelmiszerbiztonság kérdését, az erkölcstan, az etika oktatását. Ezek nem jelentenek szükségszerűen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletről van szó a hagyományos kereteken belül.
Az államtitikár emellett az értékelvűséget hangsúlyozta, amit – mint mondta – senki nem kérdőjelezett meg a társadalmi vita során.
Az államtitkár elmondta, hogy az eredetileg nyilvánosságra hozott NAT-vitaanyagban leírtakhoz képest mintegy 10 százalékkal kevesebb tartalmat ír le a végül elfogadott dokumentum. Azt is kijelentette, hogy a NAT, és az az alapján hamarosan megjelenő kerettantervek minden iskola számára kötelezőek, de lehetősége van bármelyik iskolának, hogy külön engedélyt kérjen saját pedagógiai elképzeléseinek megvalósítására.
Arra a felvetésre, hogyan értékeli Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József bekerülését az alaptantervbe azt mondta: nem szerencsés ideológiai síkra terelni a NAT-tal kapcsolatos véleményeket. Az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben – hangsúlyozta. A szülői szervezet azon kritikájára, hogy az ismeretanyagot iskolai körülmények között elsajátítani képtelenség, ezért az oktatáspolitika az anyagi, erkölcsi felelősséget áthárítja a szülőkre és a tanulókra úgy reagált: ha goromba akarna lenni, azt mondaná, ez egy blöff. Azt kérte a szülők szervezetétől, hogy szakemberekkel mutassák be, illetve bizonyítsák állításuk valóságalapját.
Balog Zoltán a Nyírő József újratemetésére és a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre azt mondta: Nyirő Józsefet a NAT részének, nemzeti kincsnek tekintik, és bíznak benne, hogy a szakmai műhelyekben – a román-magyar vegyesbizottságban, és a történészbizottságokban – a különböző szellemi, politikai elitek által vitatott személyiségek is a helyükre kerülnek.
Mi is különböző véleményekkel vagyunk a román kulturális élet szereplőiről a múltban és a jelenben, de nem vitatjuk el szíve-jogát egyetlen népnek se, hogy azt szeresse, akit értékesnek tart, ezért mi ragaszkodunk Nyirő Józsefhez – fogalmazott, hozzátéve: reméli a román közvélemény megérti, semmi olyan nem történik, ami érzékenységüket sértené.
Giró-Szász András hozzátette: ez az esemény a magyar és a román kulturális értékek előtérbe kerülését volt hivatott szolgálni. Arról, hogy a magyar nagykövetet berendelték, és hogy történik-e válaszlépés, azt mondta: ezt a külügyi tárca hatásköre eldönteni.
