Belföld

Leiskolázták a diákok a képviselőket

Higgadt, személyeskedéstől mentes, konstruktív vita volt csütörtökön a parlamentben, ahol a Ház elfogadta a falfirka-törvényt. Így működtetik a diákok a demokráciát.

„Nekem kötelező volt, mert töri-fakultációra járok, de vannak, akik önként jelentkeztek” – mondta tudósítónknak egy „kormánypárti” fiú az „alkotmányügyi bizottság” ülése után. Büszkén számolt be, hogy a bizottság támogatta az – általa elővezetett – falfirkáról szóló előterjesztést, igaz több ellenzéki módosító indítványt is elfogadtak a képviselők. A vitát személyeskedéstől mentesnek, és konstruktívnak írta le. Mint mondta, tudja, hogy az igazi képviselők ennél jóval keményebben és sokszor kulturálatlanabbul szoktak vitázni a parlamentben.

Elegánsan felöltözött középiskolások foglalták el csütörtökön a parlament felsőházi termét, valamint több kisebb termet. A budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, a Tatai Református Gimnázium, és a Budapesti Ward Mária Gimnázium diákjai modellezték az országgyűlési képviselők parlamenti munkáját. Bizottsági ülésen, frakcióülésen, majd a felsőházi teremben plenáris ülésen vitatkozhattak, majd szavazhattak a javaslatról.

Az iskolákat egyelőre az Országgyűlés Közönségszolgálati Főosztálya kérte fel, de mint Németh Kálmán főosztályvezető lapunknak elmondta, a havonta megismétlődő Demokráciajátékra ezentúl a középiskolák jelentkezhetnek. Minden hónapban négy középiskola diákjai kóstolhatnak bele a parlamenti munkába. Németh emlékezetett arra, hogy a házelnök szeretné „kinyitni” a parlamentet, hogy minél többen – s nem csak turistaként – bejuthassanak a Házba.

A négy iskola, négy frakciót alakított, két kormánypárti, két ellenzéki frakciót. Érdekes koalíciót alkottak a kormánypártok, mert az inkább konzervatív Ősz-ülők Társasága (ŐT) a szociáldemokrata Téli Menedék Fórummal (TMF) lépett szövetségre. Az ellenzéki oldalt a liberális Tavaszi Megújulás Szövetsége (TMSZ) és a zöld Jövő Nyárért Egyesülés (JNYE) képviselte. Az ideológiai elköteleződést az iskolák nem maguk választották, azt a szervezők osztották ki a gimnáziumoknak. A diákoknak ezekben az elvekben gondolkodva kellett kialakítaniuk álláspontjukat a pártjuk programjával, és a tárgyalt törvénnyel kapcsoltban. Volt olyan eset, hogy a diákok kidolgoztak egy javaslatot, de rájöttek, hogy az az ő véleményük, és nem illeszkedik a párt ideológiájához. Meg is kellett változtatni.

Nemcsak e tekintetben kellett előzetesen felkészülniük a Demokráciajátékra, hanem – a szervezők által megfogalmazott, de a TMF négy képviselőjének egyéni indítványaként benyújtott – A falfirkák szabályozásáról szóló törvényhez módosító javaslatokat kellett kidolgozniuk, s ez alapján felkészülniük a vitára.

A diákokat Kövér László köszöntötte a Felsőházi Teremben. Kifejtette, hogy a parlament lényege a konszenzuskeresés, a megegyezés pedig vita eredményeképpen születik meg, és ez így is van rendjén. Mindenki elmondhatja a véleményét, kísérletet tehet a másik meggyőzésére, ám a végső cél a vita lezárása, a megállapodás – hangsúlyozta. Sólyom László, volt köztársasági elnök 2005-ös megválasztására utalva Kövér László hozzátette: a szavazás rendje szerint a többség véleménye jut érvényre, de ez nem szükségszerűen a kormányzati többségé. Megjegyezte azt is, hogy a viták végén “verekedni sem szükségszerű”, ahogyan az számos ország parlamentjében sajnálatosan előfordul.

A diákoknak azt üzente, a nap folyamán látni fogják mennyi szakmai és politikai szócsatában kell megmérettetni magukat és véleményüket, de mindeközben nem szabad elfeledkezni arról, hogy számos nézetkülönbség ellenére legalább egy közös nevezőnek lennie kell, ez pedig a demokrácia és a közjó ügye. „Tiszta, igaz szavakra van szükség” – mondta.

Az biztos, hogy a verekedés elkerüléséről szóló tanácsát a diákok meg fogadták, ilyen esetről nem érkeztek hírek, sőt, ahogy több diák is megerősítette, kifejezetten kulturált viták zajlottak a – felnőttek segítségével, de diákok által levezetett – bizottsági üléseken, és a plenáris ülésen is. Ezt mi is így tapasztaltuk az alkotmányügyi bizottságban, és a plenáris ülésen konstruktívnak, de kissé unalmasnak hatott a diákdemokrácia. Ebben persze szerepet játszhatott, hogy kissé megszeppentnek tűntek a diákok az új helyzet miatt.

Egy biztos, a Demokráciajátékon egy nap alatt többet tanult a – jelenléti szavazás szerint – 69 diák a konszenzusos demokrácia működéséről, mint több év alatt a társadalomismeret órákon. Ha kötelező volt a résztvétel, ha nem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik