Az MDF első elnöke megütközött, amiért a Nagy Imre Társaság tiltakozott az ellen, hogy Csurka Istvánt az ’56-os hősök parcellájában temették el. „Akik ezt a közleményt megszövegezték, és Csurka Istvánt intelligens nácinak nevezik, azok az én szememben unintelligens bolsevikok” – mondta a Magyar Hírlapnak Bíró Zoltán.
Szerinte azok, akik „Nagy Imrét mártír miniszterelnöknek tartják, azok nem szokták emlegetni azt a múltját – a KGB-s kapcsolatokat, a padláslesöpréseket –, amelyek a mártírhalálhoz képest elhomályosulnak az időben és a végső cselekedet nagyságában. Hiszen nem ez a lényeg, hanem az, hogy egy ember a halálával megváltotta magát” – tette hozzá az irodalomtörténész.
Az 1956-os Magyarok Világszövetségének vezetője szintén visszautasította, hogy Csurka Istvánt lenácizzák, leantiszemitázzák Nagy Imre unokái. „Egy olyan ember unokái csak ne féltsék 1956-ot, akinek miniszterelnöksége alatt öt napig statárium alatt álltunk a forradalom kirobbanásakor, és akinek ’56 előtti tevékenysége miatt sokan lettek öngyilkosok” – fogalmazott a Magyar Hírlapnak. Trencsényi László megtiszteltetésnek nevezte, hogy Csurkát, mint bajtársukat a Nemzeti Sírkertben temették el. „Igaz ugyan – folytatta –, hogy Csurkát beszervezték III/III-asnak, de ő bizonyíthatóan soha nem jelentett.”
Gyurcsány Ferenc tegnapi évértékelőjében arról beszélt, hogy Orbán Viktor a rendszerváltás közmegegyezésével szembefordulva a köztársasági helyett mára olyan “ellen-Magyarországot” épített, amelynek egyik előképe Csurka István politikai programja és világlátása. Kumin Ferenc politológus lapunkban ennek kapcsán arról írt, őt meglepte, hogy három nappal egy ember temetése után, „legyen ő Csurka István, vagy bárki más, valaki jó ötletnek tartja, hogy beszédében negatív szimbólumként hivatkozzon rá”.