Az április 18-án elfogadott és egy héttel később, április 25-én, húsvéthétfőn kihirdetett alaptörvénnyel hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény.
Az új alaptörvény Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz “Isten, áldd meg a magyart!” sorával kezdődik.
Nemzeti hitvallás
“Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit” – olvasható a szövegben, amelynek értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és becsülik az ország különböző vallási hagyományait.
A hitvallásban az áll: “nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét”. Az eddigi alkotmány Magyar Köztársaságnak nevezte az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy “hazánk neve Magyarország“.
Önvédelmi jog kiteljesítése
Része az új alaptörvénynek, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védi. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Az alaptörvény egyébként tiltja az emberi egyedmásolást is.
Alaptörvényi rangra emelkedik a – csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van – törvényben meghatározottak szerint – a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Újdonság, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
Határon túli magyarok, nemzetiségek
Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.
Az alaptörvénnyel együtt lép hatályba az új jogszabály, amely az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek. Az új törvény rögzíti azt is, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.
Ötéves választási ciklus
A köztársasági elnök január 1-től nem csak miniszterelnök hiányában oszlathatja fel az országgyűlést, hanem akkor is, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.
A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.
Költségvetési Tanács
Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné.
Ezektől a szabályoktól “csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni”.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben – szemben az eddig hatályossal – szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács előzetes jóváhagyására.
Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is.
