Székesfehérvár önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövid- és középtávon biztosított, ám annak hosszú távú megőrzésére az önkormányzatnak fel kell készülnie – állapította meg pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint a székesfehérvári önkormányzat adósságállománya 2007 és 2010 között 7,5 milliárd forintról 13,3 milliárd forintra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege összességében 6,8 milliárd forint működési forrástöbbletet mutatott.
Az önkormányzat a vizsgált időszakban 18,9 milliárd forintot fordított befejezett beruházásaira és 0,4 milliárd forintot a 2010. december 31-én folyamatban lévő beruházásainak finanszírozására. A felhalmozási költségvetés egyenlege 2007-ben és 2009-2010-ben negatív volt, ez 8,8 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott. 2008-ban viszont pozitív volt, ez 6,2 milliárd forintra csökkentette a vizsgált időszakban keletkezett felhalmozási forráshiányt. A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. Ennek fedezetét 1,5 milliárdnyi hitel felvételével, továbbá 10,6 milliárd forintnyi kötvény kibocsátásával teremtették meg.
Az ÁSZ kitért arra: a hitelállomány emelkedésével együtt járt az önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is. A város 2010 végi pénzintézeti kötelezettsége 13,3 milliárd forint, ebből 11,3 milliárd forint fejlesztési célú kötvények kibocsátásából és 2,0 milliárd forint fejlesztési célú, hosszú lejáratú hitelek felvételéből keletkezett. Ezek miatt az önkormányzatnak 2011-2013-ban 7,4 milliárd forint és 0,8 millió svájci frank tőketörlesztést és kamatot kell teljesítenie. Az önkormányzat 2010 végi szállítói tartozása 0,4 milliárd forint volt – írta a számvevőszék. A jelentés szerint a kötelezettségekre fedezetet nyújthat az 5,2 milliárd forint egyéb pénzmaradvány, a 4,6 milliárd forint becsült értékű, jelzáloggal nem terhelt forgalomképes ingatlan értékesítéséből származó bevétel és az 1,4 milliárd forint követelésállomány behajtásából származó forrás.
A 2014-től fennálló további pénzintézeti kötelezettség 6,1 milliárd forint és 17,8 millió svájci frank, ezek törlesztésére figyelembe vehető a mindenkori költségvetési rendeletekben megtervezett önkormányzati saját bevétel és a forgalomképes ingatlanok esetleges értékesítéséből származó bevétel. Az önkormányzat központi költségvetésből kapott támogatásai a központi intézkedések hatására 2010-re 2007-hez viszonyítva 93 millió forinttal csökkentek. A város folytatta az előző években elkezdett – kiadási megtakarítást és bevételnövelést eredményező – intézkedéseit. Az intézkedések hatására 1,3 milliárd bevételi többletet, továbbá 3 milliárd forint kiadási megtakarítást mutattak ki, ezáltal a város pénzügyi helyzetét javították. A pénzügyi kockázatokat tekintve az ÁSZ közlése szerint megállapítható, hogy az önkormányzat működési kockázatát csökkentette a pozitív folyó költségvetési egyenleg, a minimális lejárt szállítói tartozásállomány. A 2007-2010-es évek működési bevételei évente biztosították a működési kiadások és 2008-2009-ben az adósságszolgálat finanszírozását. A likviditást 2007-2008-ben folyószámlahitel igénybevételével biztosították. A vizsgált időszakban a felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege hiányt mutatott, ennek forrásai kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítottak voltak. A fejlesztési célú kötelezettségvállalásoknál a jövőben teljesítendő kifizetésekre a fedezet rendelkezésre áll, ezért felhalmozási kockázatot nem jelent – áll a jelentésben.
Az ÁSZ azt javasolta a polgármesternek, hogy dolgoztasson ki a működés pénzügyi egyensúlyának hosszú távú fenntarthatósága érdekében olyan intézkedési tervet, amely tartalmazza a bevételnövelő lehetőségek feltárását, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését. Ezen kívül mutassa be félévente a közgyűlésnek az önkormányzat és a minősített többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok aktuális pénzügyi helyzetét, valamint legalább három évre kitekintően a kötelezettségek teljes körére szóló finanszírozási tervet.
A jegyzőnek azt javasolták, kísérje figyelemmel a jövőbeni várható – árfolyam-, kamat- valamint visszafizetési – kockázatokat, továbbá a mérlegen kívüli tételek (kezességvállalás, garancia- és helytállási kötelezettségvállalás) kockázatait, és legalább félévente tájékoztassa a közgyűlést azok alakulásáról.
