“Magyarországon az elmúlt évben a korrupció elleni fellépésben kulcsszerepet játszó független intézmények kerültek veszélybe, ami tovább rontotta az ország megítélését” – mondta Földes Ádám. Az elemzők azt látják, hogy politikai elszámoltatás folyik, ami összefügg korrupciós ügyekkel, nem látszik azonban, hogy átfogó és hatékony korrupcióellenes intézkedéseket vezetnének be. Negatívan értékelik a jogállami garanciák és a jogbiztonság sérelmét, a közszektorban látható politikai korrupciót is.
A CPI indexet különböző felmérések összesítésével készítik évente, Magyarország esetében kilenc elemző intézet 11 adata került be. Azt vizsgálják, hogy a nemzetközi és helyi elemzők, üzletemberek mennyire látják súlyosnak a korrupció problémáját az egyes országokban. Az index nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat, az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal. A vizsgált országok több mint kétharmada 5 pont alatti besorolást ért el.
Magyarország idei pontszáma 4,6, míg tavaly 4,7 volt. A felmérés a 2009. december és 2011. szeptember közötti adatokat tartalmazza, ez a teljesítmény már a kormányváltás utáni időszakot jellemzi – jelentette ki Földes Ádám. Az EU-tagállamok között Magyarország a 18. helyen áll.
A rangsor élén Új-Zéland áll 9,5 ponttal, Dánia és Finnország követi 9,4-9-4,4 ponttal, majd Svédország és Szingapúr következik 9,3, illetve 9,2 ponttal. Tavaly is ezek az országok voltak az élmezőnyben, csak más sorrendben.
A sereghajtó Afganisztán és Mianmar 1,5-1,5, valamint Észak-Korea és Szomália 1-1 ponttal. Az utolsó helyeken továbbra is a gyenge állami intézményekkel rendelkező, belpolitikai konfliktusokkal küzdő országok a dominánsak. Az elmúlt évek változásaiból azonban az az összefüggés is kiolvasható, hogy azokat az országokat, amelyeknek a korrupciós fertőzöttsége magas – tekintettel felhalmozott államadósságukra – súlyosabban érintette a válság.
Európában a legkevésbé korrupt Dánia (9,4 pont), Finnország (9,4) és Svédország (9,3). Megelőzi Magyarországot a rangsorban Észtország (6,49, Ciprus (6,3), Szlovénia (5,9), Málta (5,6, Lengyelország (5,5) és Litvánia (4,8) is, míg Csehország (4,4), Lettország (4,2), Horvátország (4) vagy például Szlovákia (4) és Olaszország (3,9) utána következik.
Európában jelentősen javult Belgium (+0,4) és Norvégia (+0,4) helyezése, míg Szlovénia (-0,5) és Bulgária (-0,3) esetében jelentős visszaesés következett be.
A TI a korrupció visszaszorítására átfogó korrupcióellenes stratégia végrehajtását, az átlátható párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó új törvény elfogadását, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a kontrollintézmények függetlenségének megőrzését, a nyomozó hatóságok és az ügyészség korrupcióellenes munkája hatékonyságának növelését javasolja. Földes Ádám úgy látja, bár a szervezet már évek óta ezeket a lépéseket javasolja, inkább ellenkező tendencia figyelhető meg, példaként a bírák jogállásáról szóló törvényt említette, amelyet éppen a napokban fogadott el a parlament.
