Januártól csak a korhatár feletti öregségi ellátások számítanak nyugdíjnak, a korhatár alattiakból olyan szociális ellátás lesz, amelyekre nem vonatkoznak a nyugdíjemelési vagy a nyugdíjakat védő szabályok – írja a Napi Gazdaság Online. Az ehhez szükséges törvénymódosítások napokon belül a parlament elé kerülnek. Ebbe az irányba mutat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács alakuló ülésén azt mondta: minden, az öregségi nyugdíjba menetel előtti korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni azért, hogy a nyugdíjkassza működőképes legyen.
A parlament által nyáron elfogadott alkotmánymódosítás szerint nyugellátás annak jár, aki az általános nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás “munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.” Eredetileg ez a fegyveres testületek szolgálati nyugdíjaira vonatkozott volna, de a formálódó kormányzati javaslat szerint ez vár minden korhatár alatti nyugdíjra. A költségvetésben már visszaköszönnek a várható döntések, hiszen az tényként kezeli a törvénymódosításokat, ugyanis csak az öregségi nyugdíjak emelésével számol. Ugyanakkor a korábbi évekkel ellentétben az emelés mértékét nem rögzíti a költségvetés tervezete, arról egy novemberben esedékes kormányrendelet szól majd – írja az internetes portál.
Jelenleg nemcsak a nyugdíjbiztosítási alap, hanem az egészségbiztosítási is folyósít pénzbeli járadékot a fizetésből havonta levont járulékért cserébe. Ilyen a táppénz, illetve a gyermekápolási táppénz – az új alaptörvény szerint akár ezek is átalakulhatnak szociális ellátássá.
Járulékmentességet élvezne a munkáltató
Az MTI szerint a következő években 195 ezer rokkantat segít visszajutni a munkaerő-piacra a kormány. Ezért többi között a munkáltató teljes járulékmentességet élvezne a rehabilitált foglalkoztatásáig és megszűnne a csak védett szervezeteknél történő foglalkoztatás. A távirati iroda birtokába került kormánypárti feljegyzés szerint a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozna az öregségi nyugdíj, az özvegyi és az árvasági ellátás. Az Egészségügyi Alaphoz kerülnének a korhatár alatti járandóságok, a rokkantnyugdíj, a rendszeres szociális járadék, rehabilitációs járadék. A kormány szerint így átlátható és világos lenne a finanszírozás.
Az anyag rögzíti, hogy az új rendszer már nem azt figyeli, mire nem képes, hanem, hogy mire képes az adott egészségi állapotához képest a rokkant. Az önellátási képességnek megfelelő I., II., és III. kategóriákba osztanák a rokkantakat. Az I.csoportba azok kerülnének, akik nem képesek az önellátásra, a II.-ba akik segítséggel, de valamilyen szintű önellátásra képesek. A kabinet számításai szerint az első két kategóriába tartozó mintegy 65 ezer embert nem érintené az átalakítás. Ők és az 57 év feletti rokkantnyugdíjasok továbbra is megkapják az eddig folyósított ellátásukat.
Így számol a kormány
A munkaképességi kategóriákat új besorolás szerint rendeznék: A kategóriába tartozna, akinek megmaradt munkaképessége 60 százalék vagy annál több, B kategóriába, akinek 50-60 százalék közötti az egészségi állapota, azaz jól rehabilitálható, C kategóriába, aki 30-50 százalék közötti, D kategória lenne a 30 százalék alatti, és E, aki önellátásra nem képes (a D és E kategória megegyezik a fenti I. és II. csoporttal). A rehabilitálhatók csoportjába mintegy 220 ezren tartoznak, közülük mintegy 25 ezren kapnak rehabilitációs járadékot, nagyságrendileg 72 ezer forintot. Az ő utolsó kifutó évjáratuk 2014-ben lesz, ugyanis a rehabilitációs járadék 3 évre jár. A dokumentum célként jelöli meg, hogy 195 ezer rokkant munkaerő-piacra történő visszajuttatását elősegítsék. A felülvizsgálat végéig azonban ők is megkapják eddigi juttatásaikat.
A felülvizsgálatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fogja végezni, a szervezet 110 olyan munkakört dolgozott ki, amely a rehabilitálhatóknak megfelelő munkalehetőséget biztosít. A rehabilitálhatónak kétféleképpen ajánlhatnak munkát. Egyrészt bevezetik a Rehabilitációs kártyát, amelynek révén a munkáltató teljes járulékmentességet élvezne a rehabilitált foglalkoztatásáig. Megszűnne a csak védett szervezeteknél a foglalkoztatás, azt nem terhelné plusz adminisztrációs teher. A másik megoldás a START-programon keresztül történő közfoglalkoztatás. Felmérnék az önkormányzatok igényét is, de ennek kidolgozásához el kell fogadni az önkormányzati törvényt.
A Széll Kálmán Tervben eredetileg az szerepelt, hogy július 1-től kezdik a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, a folyamatot 2012. január 1-ig lezárja a kormány. A kormány mintegy 100 milliárd forintot akart spórolni a 2012-es büdzsében 220 ezer rokkantnyugdíjas rendkívüli felülvizsgálatával. Ennek teljesítése viszont szinte biztosra vehetően csúszni fog, mert a felülvizsgálatokhoz az emberi erőforrás hiányzik vagy nem elégséges. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal korábban már hírt adott visszaélésekről. A hivatal által elvégzett 1500 felülvizsgálatból 130 esetben indítottak rendkívüli eljárást, de csak három esetben fordult elő, hogy a korábbi rokkant minősítést meg kellett változtatni.
