Tarlós István főpolgármester véleménye szerint „politikailag nem túl ügyes döntés” a Zöld Pardon bezárása. Mint mondta, csak a rendelkezésére álló információk alapján tud véleményt formálni a szórakozóhelyről; tudja egyebek mellett, hogy nagyon szigorú szabályok szerint működik, ahová kiskorúak például csak írott szülői engedéllyel mehetnek be. Jelezte, hogy tisztában van a hely népszerűségével, és azzal, hogy nem lakókörnyezetben van, hanem egy egyetemi kampusz közepén. A Zöld Pardon közterület-használati kérelméről csütörtöki képviselő-testületi ülésén dönt a XI. kerületi önkormányzat.
Tarlós támogatja viszont a józsefvárosi polgármester hajléktalan-problémával kapcsolatos törekvéseit. Álláspontja szerint a hajléktalankérdés kettős probléma, egyrészt szociális, másrészt rendészeti. Mint mondta, azt mindkét oldalról, racionálisan kell kezelni. Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester elképzelése illeszkedik a főváros koncepciójába, ezért támogatja azt – jelentette ki.
A főváros VIII. kerületében vasárnap tartanak ügydöntő helyi népszavazást arról, támogatják-e a helyiek, hogy hatályban maradjon a kukázást tiltó rendelet, akarják-e, hogy a képviselő-testület rendeletben tiltsa meg a közterületen történő életvitelszerű lakhatást, s Józsefváros polgármestere még az idén tárgyalásokat folytasson a fővárosi önkormányzat vezetésével a hajléktalanellátás színvonalának emelése és a kerület - hajléktalanokkal kapcsolatos - tehermentesítése érdekében.
A főpolgármester kitért arra, hogy Budapesten most is három létesítményt újítanak fel, így több százzal emelkedhet a „kulturált” hajléktalan-férőhelyek száma, a beköltözők pedig munkalehetőséget kapnak a főváros közszolgáltató cégeinél. Tarlós István hangsúlyozta: továbbra sem fogja eltűrni azokat a kísérleteket, hogy a hajléktalanok visszaköltözzenek az aluljáróba.
Tarlós István nyilatkozott a főpolgármester-választást érintő tervezetről is. Szerinte demokráciában szükség van arra, hogy a főpolgármestert a választók válasszák meg és „ne körülbelül 17 ember, valamiféle pártelhatározás alapján”.
Az önkormányzati törvény megszületésének körülményei kapcsán úgy fogalmazott: „összefoglalóan csak azt tudok mondani, hogy amikor néhány kerületi szintű ember, aki személyes egzisztenciájában is érintett, írhat meg egy ilyen fontos törvényt, az jó nem lehet”.
Mint mondta, a „világon ilyen struktúra és ilyen fővárosi modell, legalábbis Európában, nincs”. Felidézte, hogy Londonban volt, de „villámgyorsan visszacsinálták”, mert nem vált be.
A főpolgármester kifejtette, hogy őt közvetlenül, több mint 300 ezer szavazattal választották meg; ez „komoly legitimitást ad”, amire szüksége van.
A városvezető bírálta azt az érvelést, amelyet a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) „papírra vetett és képes volt kikínlódni magából” arra vonatkozóan, hogy „túlságosan legitim a főpolgármester”.
Tarlós István a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás kapcsán azt mondta: „a kerületek olyan hatásköröket szipkáznának be, és olyan, a fővárost illető bevételekre tennék rá a kezüket, amivel a nagyon súlyos gazdasági helyzetükön könnyíteni tudnak”.
Kitért arra, hogy a főváros eladósodottságának mértéke a bevételek és az átengedett források arányában még mindig sokkal jobb, mint néhány kerületé. Példaként említette, hogy míg a fővárosban az eladósodottság mértéke nem éri el a 60 százalékot, addig az V. kerületben 92 százalékos, a XII. és a XXIII. kerületben pedig 100 százalék fölött van.
