Orbán Viktor szerint bár volt és van értelme, hogy polgármesterek parlamenti képviselők legyenek, mégis az összeférhetetlenség mellett érvel, mert a 2014-től létrejövő 200 fős parlament esetében “beszűkülne a politikai osztály, ami egészségtelen lenne.” A miniszterelnök erről az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában beszélt, felvételről (este Amszterdamban szurkolt a magyaroknak).
A kormányfő úgy fogalmazott: keresik a megoldást, hogyan lehetne a polgármestereket másképp bevonni a döntéshozatalba, és ki is fogják választani “a magyarok alkatához leginkább illő méretű, számozású megoldást.”
A választójogi korhatár valószínűleg nem csökken tizenhat évre, miután a parlament többsége nem támogatja azt, a képviselők többsége fenntartásokkal kezeli ezt a javaslatot. A miniszterelnök szerint a gyerekek után járó voks sem valósul meg a közeljövőben, de néhány év múlva ismét újra elő kell venni a kérdést, mert a gyerekek után járó pluszszavazattal lehetne megoldani, hogy a családok megfelelő képviseletet kapjanak a közéletben.
Orbán Viktor megismételte, hogy szerinte a most készülő alaptörvény az elmúlt húsz év legnagyobb hibáit fogja orvosolni, ugyanis az előző ideiglenes alkotmánynak nem sikerült megvédenie a nemzeti vagyont és az országot az eladósodottságtól. A miniszterelnök “szégyenlős alkotmánynak” nevezte a jelenlegit, mert az rögzítette, hogy csak ideiglenes és csak addig lesz érvényben, amíg a végleges el nem készül. Orbán Viktor szerint az elmúlt 20 évben kiderült, hogy az 1989-es “munka tökéletlen volt, bár előrébb vitte az országot.
A kormányfő hozzátette: az elmúlt évtizedekben az Alkotmánybíróság ítéleteivel orvosolta az alaptörvény “tökéletlenségeit” és ebből létrejött egy “láthatatlan alkotmány, ami azonban nem egészséges, ezért is kell most elkészíteni az új alkotmányt.” Orbán Viktor közölte: az alkotmány tervezetéhez benyújtott kormánypárti módosító indítványok közé befogadtak javaslatokat az Alkotmánybíróság elnökétől, a Magyar Tudományos Akadémiától, zöld szervezetektől és civilektől. “Ahhoz ugyanis, hogy ez mindenki alkotmánya legyen, nyitottnak kell lenni és az utolsó pillanatig nyitva kell hagyni a lehetőséget a beleszólásra” – fogalmazott a miniszterelnök, aki ezzel cáfolta, hogy elitista lenne a jelenlegi hatalom. .
A Nemzeti Konzultációval kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: nagyon nagy megerősítésnek értékeli, hogy ilyen sokan vették a fáradságot és válaszoltak a feltett kérdésekre, mert ezzel kiderült: “Nem igaz, hogy a néptől elválasztva folytatnák a politikusok a csatározásaikat, hanem igenis követik az emberek ezeket a vitákat, érdekli őket, és ha lehetőségük van, részt is akarnak venni benne. Folyamatos és masszív megerősítésre van szükségünk, hogy a munkánkat el tudjuk végezni” – fogalmazott Orbán Viktor. Az ország gazdasági helyzetéről a miniszterelnök azt mondta: “Azt, hogy az ország kifelé kapaszkodik a gödörből, azt józan ésszel aligha lehet vitatni.”
Orbán Viktor hozzátette: minden kérdésben – a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban, az életfogytig tartó börtönbüntetés visszaállításával kapcsolatban vagy a családok adókedvezményeivel kapcsolatban – az érintettek megpróbálják a lehető legtöbb részletszabályozást az alkotmány szintjére emelni, de “ez lehetetlen, mert ez tönkretenné az alaptörvényt”.
A miniszterelnök szerint ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája. Orbán Viktor erről a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt, amelyben kitért arra is, szerinte az Alkotmánybíróságnak (AB) sokkal hasznosabbá válik a munkája azzal, hogy a törvényekről már azok elfogadása előtt véleményt mondhat majd.
Arra a kérdésre, hogy miért csak akkor kapja vissza eredeti jogköreit az AB, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, Orbán Viktor azt mondta: ez egy kompromisszumos megoldás. “Ma a gyors, biztos és azonnal hatályba lépő gazdasági döntések jelentik a legfontosabb eszközét a válság elleni küzdelemnek. (…) Miután nekünk ezt a gyors döntéshozatalt az államadósság csökkentése érdekében kell használnunk, és gyorsan is kell haladnunk, ezért minden akadályt az útból el kell távolítani” – fejtette ki.
Hozzátette ugyanakkor, “sokan vagyunk a frakcióban”, akik úgy gondolják, hogy az AB jogkörét érintő korlátozó rendelkezés egy átmeneti szabály, de “általában is érdemes elgondolkodni arról, hogy az Alkotmánybíróság jogköre teljes legyen-e”. Megítélése szerint egyébként azért nem fenyeget annak veszélye, hogy egyes törvények esetleg nem állnák ki az alkotmányosság próbáját, mert a fenntartott korlátozás mellett bővül az AB jogköre, ugyanis a testület már a jogszabályok elfogadása előtt véleményt mondhat majd azokról. “Így az Alkotmánybíróságnak sokkal hasznosabbá válik a munkája” – hangsúlyozta.
Az új alkotmányba várhatóan bekerülő önvédelemhez való jogról a miniszterelnök úgy fogalmazott: “Ne essünk át a ló másik oldalára, de menjünk el egész odáig, amíg nem válik a magyar közélet túl agresszívvá és erőszakossá az önvédelem jogának kiterjesztése miatt.” A gyermekek után járó szavazati jog kapcsán a TV2-nek a kormányfő mint “nagy félelmet” említette, hogy “az első reflexe nagyon sok embernek az az, hogy miután a roma családokban több gyermek van, mint a nem roma családokban, a romák részesedése a szavazóközösségben megnőne. És ezt nagyon sokan nem akarják”. Ez egy nagyon erős vélemény – utalt a nemzeti konzultáció válaszaira.
Az új alkotmányt megerősítő népszavazás lehetőségéről szólva megjegyezte, elméletileg nem lehet kizárni, hogy érdektelenség jellemezné a voksolást, vagy egy olyan politikai kampány indulna, amely elterelve az alkotmányról a figyelmet, a kormány elleni szavazásba csaphatna át. A valóság azonban az, hogy “mi nem a többség alkotmányát akarjuk megalkotni”, hanem mindenkiét, ezt azonban konzultációval, nem pedig népszavazással lehet elérni – fűzte hozzá.
