Nem csak egy, korábban is szigorú feltételeket jelentő nyilatkozatot kellett aláírni a napokban az adóhivatali dolgozóknak, hanem ahhoz is hozzá kellett járulniuk, hogy akár a lakásukat is bekamerázhatják. (ami nem teljesen így van, a törvény „csak” a bírói engedélyhez nem kötött titkos információszerzést engedi.) Információink szerint az adóhatóság dolgozóinak egy négyoldalas nyilatkozatot „toltak” az orruk alá, amely formailag is eltért egy hagyományos nyilatkozattól. A dokumentumon a “hozzájárul” szó eleve aláhúzva szerepelt, ami szintén nem szokványos, hiszen a választás lehetőséget még formailag sem biztosítja. A dolgozóknak nyomatékul szóban hozzátették „ha nem járulnak hozzá, munkájuk sem lesz.”
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) egy tavalyi törvénymódosításra hivatkozik, amely köztisztviselők és kormánytisztviselők titkosszolgálati megfigyelését is lehetővé teszi. Vizsgálhatják, hogy a dolgozó hogyan áll hozzá a feladataihoz, az intézkedési, munkaköri kötelezettségét teljesíti-e.
Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezetének (ADOSZT) elnöke az fn.hu-nak elmondta, komoly felzúdulás volt házon belül a nyilatkozat miatt, egy belső közleményben tiltakoztak is a vezetőségnél. A levelükben azt kérik: ne csak szigorú elvárások nyilvánuljanak meg velük szemben, de védjék is meg cserébe az adóhatósági dolgozókat.
Michalkó hozzátette: megértik, hogy harcolni kell a korrupció ellen, de azt inkább tisztes megélhetést jelentő fizetésekkel lehetne megtenni. Nem lehet 70-80 ezer forintos fizetésekkel a korrupció ellen komolyan harcolni.
A nyilatkozat kapcsán ugyanakkor megjegyezte: sajnos úgy látjuk, az Alkotmánybíróság előtt nem állna meg a törvénnyel szembeni indítványuk, ezért azt voltunk kénytelenek tanácsolni kollégáiknak, hogy írják alá a nyilatkozatot.
A Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke ehhez annyit tett hozzá: keddi ügyvivői ülésükön foglalkoznak a kérdéssel, de nem értik, miért akar a kormány megfélemlített közszolgákat.
Lőrik Erzsébet munkajogász szerint, a hozzájárulást még akkor is érdemes vitatni, ha az jelen esetben azonnali felmondással jár/hat. A bírósági gyakorlat ugyanis döntésképes „felnőttnek tekinti” azokat, akik egy szerződést aláírnak. Megjegyzi, ettől még megállhat egy ilyen típusú munkajogi per akkor is, ha aláírták a nyilatkozatot, többek közt a kényszerítő körülmények miatt. (A kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátása május 31-ig érvényben van.)
Azt a formai körülményt, hogy eleve aláhúzva szerepel a hozzájárulás lehetősége, nem tiltja jogszabály, maximum a jó ízlés diktál mást. Nem szokás egy választást megelőlegezni. De ez csak technikai kérdés: ilyen esetben nyugodtan lehet írásos megjegyzést fűzni a kérdéses pont mellé.
A megfigyelés szigorú lehetőségeiről úgy véli, a NAV-os dolgozók családtagjai vagy ismerősei joggal vethetnek fel büntető jogi aggályokat. Eddig is meg voltak a jogi lehetőségei annak – bírói határozat révén – ha valaki gyanúba került, azt kivizsgálják. A titkokat egyébként minden munkavállalónak kötelessége megtartania, ahogyan azt a Munka törvénykönyve elő is írja.
